A Coopnak t�bb mint 2500 boltja van orsz�gszerte, a nem m�rk�zott �zletekkel egy�tt �tezer, a Tesco ut�n a m�sodik legnagyobb �rbev�telű bolth�l�zat. 30 ezer elad�j�val, �rufelt�ltőj�vel, p�nzt�ros�val, boltvezetőj�vel �s egy�b dolgoz�ival az orsz�g egyik legnagyobb kistelep�l�si foglalkoztat�ja.

�zleteik z�mmel kisboltok, azok t�bb mint fele kistepel�l�sen műk�dik.

Az egykori �f�szokb�l indult franchise-h�l�zat kistelep�l�seken l�vő boltjai azonban sorra z�rnak be, ahol pedig m�g tartj�k magukat, gyakran a munkaidő r�vid�t�s�vel pr�b�lj�k orvosolni a helyzetet.

A gondok �jabban munkaerőhi�ny k�p�ben jelentkeznek, de aki j�rt m�r falusi Coopban, tudhatja, hogy a probl�m�k enn�k sokr�tűbbek. Hi�ba halljuk mindenhol, hogy a gazdas�g has�t, nőnek a b�rek, �s egyre t�bbet fogyasztanak a magyarok, ez egyr�szt a r�gi�hoz k�pest m�g mindig nem kiugr�, m�sr�szt az orsz�gon bel�l is hatalmas a k�l�nbs�g a nagyv�rosok �s a falvak j�vedelmi viszonyaiban �s �letsz�nvonal�ban.

A kisboltok, amelyek egy v�rosi panel alj�ban m�g sz�pen elp�r�gnek, egy faluban a t�l�l�s�rt k�zdenek.

B�remel�s? Csak nem n�lunk

A kistelep�l�seken ugyanis nagy sz�mban �lnek olyanok - nyugd�jasok �s a k�zmunk�sok - akik kimaradtak a nagy b�remelked�sből. Ezekről a helyekről egy�bk�nt is menek�lnek a fiatalok �s a dolgozni k�pes lakoss�g, vagyis nem t�l erős a v�s�rl�erő. R�ad�sul aki megteheti, aut�val elmegy a n�h�ny telep�l�ssel arr�bb l�vő diszkontba, hipermarketbe, ahol olcs�bban vehet t�bb �s jobb sonk�t, nagyobb a tejespult, frissebb a keny�r, t�bbf�le mos�szerből lehet v�lasztani.

Aki nem teheti meg, legink�bb az j�rt eddig a falusi Coopba.

B�res Tiborn� elad� dolgozik a csemegepultban az Uni Coop �lelmiszerl�nc szerencsi �zlet�ben 2015. m�rcius 22-�n.
Fot�: Vajda J�nos / MTI

A Coop teh�t kistelep�l�seken, legink�bb a szeg�nyebb k�rben igaz�n erős, amit viszont �zletileg ak�r gyenges�gnek is mondhatn�nk. Az �ruh�zl�nc saj�t kor�bbi k�zl�se szerint a boltok �rbev�tel-ar�nyos nyeres�ge �tlagosan 1 sz�zal�k. A nagyobb boltokban ez el�rheti a 3 sz�zal�kot, a kisboltok egy r�sz�n�l viszont m�nuszos az eredm�ny.

Gy�r kereslet, gy�r k�n�lat

Nem v�letlen, hogy az �gyet a Coop is sz�vesen l�ttatn� szoci�lpolitikai k�rd�sk�nt, �s lobbizik egy ideje a korm�nyn�l mentő�v�rt, �zleteik h�tt�rbe szorul�s�val, megszűn�s�vel ugyanis a legszeg�nyebb r�teg j�r rosszul.

Azok, akik kistelep�l�sen �lnek �s neh�zkesen k�zlekednek, vagy idősek, vagy rossz az eg�szs�gi �llapotuk, esetleg tanulatlanok ahhoz, hogy dolgozzanak, legfeljebb k�zmunk�t kapnak, a b�remel�sből kimaradtak, elk�lt�zni nincs p�nz�k, nehezen jutnak egyről a kettőre. �s ha a Coop megszűnik, nem lesz helyette m�s bolt a faluban, sz�mukra egy �jabb neh�zs�g a megl�vők mell�.

A korm�ny is �rezhet n�mi felelőss�get a kialakult helyzet�rt: a kegyelemd�f�st ugyanis az egy�bk�nt is haldokl� kisboltoknak a kik�nyszer�tett b�remel�s vitte be. V�llalva azt, hogy az int�zked�snek lesznek �ldozatai, �gy d�nt�ttek, hogy a 2016-os brutt� 129 ezer forintr�l 2018-ra 181 ezer forintra, azaz 40 sz�zal�kkal kell emelni a garant�lt b�rminimumot.

Az als� szint feljebb nyom�sa felfel� tolta a m�r eleve magasabb b�reket is. Ez pedig �gy egy�tt m�r j�csk�n meghaladta a Coop-boltokn�l a v�rhat� forgalombőv�l�sből kigazd�lkodhat� szintet. A dolgon pedig csak keveset kompenz�lt a korm�ny �ltal gyakran lobogtatott, a c�gek helyzet�t enyh�teni hivatott j�rul�kcs�kkent�s.

Fazekas S�ndor f�ldművel�s�gyi miniszter a sert�s tőkeh�s �f�j�nak cs�kkent�se ut�ni �rv�ltoz�sokr�l tartott sajt�t�j�koztat�n besz�l egy vecs�si Coop-�ruh�zban 2016. janu�r 12-�n.

Fot�: Kov�cs Attila / MTI

Kev�s munka, kev�s p�nz

B�r a megemelt b�rek �sszege m�g mindig nem tűnik igaz�n soknak - a tőkeerős, hat�kony diszkontl�cok, hiper- �s szupermarketek elő is teremtett�k, sőt r� is �g�rtek erre - a Coop-�zletek egy r�sz�nek ez komoly neh�zs�get okozott. Ez�rt okolhat� persze ak�r a gyenge menedzsment, ak�r a t�rt�nelmi �r�ks�g, ak�r egy�b dolgok, egy biztos: a nem t�l j� helyzetben l�vő fogyaszt�ik miatt �rat csak �vatosan emelhetnek. �gy is el�g dr�ga a diszkonthoz k�pest, a hat�konys�g jav�t�sa neh�zkesen halad �s nincs is igaz�n miből fejleszteni, a lass� le�p�l�s l�tszik az egyetlen �tnak.

Dolgoz�ik egy r�sze m�r be�llt a k�rny�k egyik diszkontj�ba, jelenleg 10-15 sz�zal�kos a munkaerőhi�ny a c�gn�l. Aki maradt, vagy visszat�rt, a besz�mol�k szerint legink�bb csak az�rt tette, mert b�r m�shol t�bbet lehet keresni, dolgozni is j�val t�bbet kell. El�g besz�des adat, hogy a Tesco brutt� �ves �rbev�tele k�r�lbel�l 800 milli�rd forint, amit 16,5 ezer dolgoz� termel ki, mik�zben a Coopn�l a 600 milli�rd forintos �rbev�tel�rt 30 ezer ember dolgozik.

Hogy a Tesc�n�l b�nnak-e "embertelen�l" a dolgoz�kkal, vagy a Coopn�l lehet "lust�lkodni", esetleg az elt�rő boltt�pus, elhelyezked�s, sz�lesebb k�n�lat, �raz�s a magyar�zat? A k�rd�s messzire vezet, mindenesetre ha a versenyt�rsaid sokkal t�bb p�nzt keresnek kevesebb �lőmunk�val, az tulajdonosk�nt mindenk�pp elgondolkodtat�.

Valamit tenni kell

A munkaerőhi�ny persze az eg�sz gazdas�gban jelen van. Mik�zben azonban a t�bbi boltl�nc kifel� ink�bb pal�stolni pr�b�lta, hogy nagyok a fesz�lts�gek, addig a Coop ny�ltan bele�llt. T�bbsz�r is jelezt�k, hogy nekik gondot okoz a b�remel�s, hogy teljes�tők�pess�g�k hat�r�n vannak, �s k�zdenek a munkaerőhi�nnyal.

A teljes Coop-csoportn�l vannak teh�t bajok, a 15 sz�zal�k k�r�li piaci r�szesed�s nehezen tarthat�, a diszkontok egyre t�bb v�s�rl�t cs�b�tanak el. De az�rt egyhamar nem kell arra sz�m�tani, hogy eltűnnek az �zleteik, sőt a 2017-es fogyaszt�sbőv�l�s �sszess�g�ben a Coopnak is el�g j� �vet hozott. V�rosi boltjaik alapvetően stabilan műk�dnek, a c�g szerint naponta mintegy 1,5 milli� ember fordul meg Coopban orsz�gszerte, a m�rk�nak 3000 besz�ll�t� partnere van, 700 magyar v�llalkoz� meg�lhet�s�t jelenti, 1650 telep�l�sen van jelen, nem tűnik el egyik napr�l a m�sikra.

A KISTELEP�L�SEKEN MŰK�DŐ BOLTJAIK VISZONT BAJBAN VANNAK, 40-50 �ZLET M�R MOST Z�RVA TART A H�T EGY R�SZ�N, �S OLYAN IS AKAD, AMELYIK NAPONTA CSAK N�H�NY �R�RA NYIT KI.

A Coop �lelmiszerl�nc boltja a Vas megyei J�nosh�z�n 2013. j�lius 12-�n.
Fot�: Varga Gy�rgy / MTI

Kor�bban a korm�nyp�rti Magyar Idők arr�l �rt, hamarosan �rkezik a korm�ny seg�ts�ge, ad�k�nny�t�ssel vagy m�s k�zvetlen t�mogat�ssal seg�thetik a k�tezer főn�l kisebb lakoss�g� telep�l�sek kisboltjait.

A Coop szeretn�, ha a b�rk�lts�gekre rakod� szoci�lis hozz�j�rul�st s�vosan cs�kkenten� a korm�ny a telep�l�sek m�rete alapj�n. Ehhez azonban biztosan lenne egy-k�t szava a nagyobb piaci szereplőknek, �s ha bebizonyosodna, hogy diszkriminat�v int�zked�sről van sz�, Br�sszel is biztosan elkasz�ln� a dolgot. �gy egyelőre m�g csak keresik a kisebb kereskedők t�mogat�si lehetős�geit.

�rtunk az NGM-nek, hogy terveznek-e ezzel kapcsolatban l�pni, esetleg ad�kedvezm�nyt adni a kisebb telep�l�seken műk�dő �zleteknek. Ha v�laszolnak, meg�rjuk.