Mik�zben az iskol�kban haszn�lt korszerű informatikai eszk�z�k sz�m�t tekintve Magyarorsz�g a fejlett orsz�gokt�l kiss� lemaradt, addig l�teznek olyan magyar fejleszt�sű, az oktat�st t�mogat� informatikai programok, amelyek vil�gsikernek sz�m�tanak. Az egyik ilyet az Egyes�lt �llamokban Obama eln�k az oktat�si rendszer r�sz�v� tette, de erről itthon alig tudnak � der�lt ki azon a debreceni konferenci�n, amelyet az oktat�s, az informatika �s a pedag�gia kapcsolat�r�l tartottak.

� Informatika n�lk�l manaps�g m�r elk�pzelhetetlen az oktat�s � jelentette ki dr. Buda Andr�s, a Debreceni Egyetem Nevel�s- �s Művelőd�studom�nyi Int�zet�nek adjunktusa az oktat�s, az informatika �s a pedag�gia kapcsolat�r�l a debreceni DAB-sz�kh�zban tartott p�nteki konferencia előtt, a lapunknak adott interj�ban.
Eszk�zh�tr�nyban, m�dszer előnyben

Elmondta: a korszerű informatikai eszk�z�k mennyis�g�t tekintve Magyarorsz�g az igaz�n fejlett orsz�gokhoz (p�ld�ul Jap�nhoz, az Egyes�lt �llamokhoz, D�l-Kore�hoz) k�pest kisebb lemarad�sban van, vagyis viszonylag kev�s iskol�ban tal�lhat� n�lunk p�ld�ul interakt�v t�bla, nem minden tanul�nak jut t�blag�p, nincs minden�tt gyors internet. Ugyanakkor l�teznek olyan magyar fejleszt�sű, az oktat�st t�mogat� informatikai programok, amelyek vil�gsikernek sz�m�tanak. � Az egyik ilyet p�ld�ul Obama amerikai eln�k n�h�ny �ve bevonta az ottani oktat�si rendszerbe � ismertette. Hozz�tette: ennek ellen�re ezeket n�lunk viszonylag kev�s pedag�gus ismeri, alkalmazza.

Dr. Buda Andr�s ezenk�v�l probl�m�nak tartja, hogy a magyar oktat�si int�zm�nyekben m�g nem tal�lt�k meg a v�gleges hely�t az olyan, XXI. sz�zadi eszk�z�knek, mint az asztali sz�m�t�g�p, a t�blag�p, a laptop, vagy az okos-mobiltelefon. Vannak helyek, ahol ezek alkalmaz�s�t fontosnak tartj�k, de olyanok is, ahol ink�bb tiltj�k. Ebben a tekintetben nagyon sok f�gg az iskola vezetőj�től, hogy ő hogyan viszonyul az informatik�hoz � adott hangot v�leked�s�nek.
Szembesz�llni az internettel?

Felvetett�k a szakembernek a di�kok azon, az ut�bbi időben megfogalmazott k�vetel�s�t, hogy a t�lterhelts�g miatt cs�kkents�k a tananyag mennyis�g�t, mondv�n, manaps�g szinte minden fiatal zseb�ben ott lapul az okostelefon, melyen pillanatok alatt el�rhető az iskol�kban tan�tott inform�ci�k z�me, p�ld�ul a t�rt�nelemhez tartoz� �vsz�mok sora. Dr. Buda Andr�s erre �gy reag�lt, hogy ezzel val�ban nagyon neh�z versenyezni. Az ilyen konferenci�knak �ppen az a szerep�k, hogy ezekre a k�rd�sekre v�laszt adjanak, megtal�lj�k az informatika hely�t az oktat�sban, a m�dszertanban � fogalmazott.
Előny vagy csapda a mobil?

A konferencia egyik szekci��l�s�t vezető Oll� J�nos, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Tudom�nyos Bizotts�g�nak tagja arr�l besz�lt lapunknak, hogy a sz�m�t�g�peket az oszt�lyteremben lehet j�l �s rosszul is haszn�lni.

� Mik�zben Franciaorsz�gban betiltj�k az okos mobiltelefon iskolai haszn�lat�t, addig p�ld�ul Skandin�vi�ban szinte k�telezőv� teszik ugyanezt. Szerintem egyik megold�s sem j�. Van olyan �ra, amikor nem szabad a telefont haszn�lni, s a tan�rra kell figyelni, �s olyan is, amikor a telefon ny�jtotta interaktivit�s megn�veli a hat�konys�got � �ll�totta. Oll� J�nos kiemelte, hogy a magyar szakemberek ink�bb a pedag�giai m�dszertant tartj�k fontosabbnak, �s ahhoz igyekeznek igaz�tani a technol�gi�t.

�gy fogalmazott, hogy sokan elmennek egy oktat�s-technol�giai ki�ll�t�sra, �s ott megl�tva a csod�latos �j eszk�z�ket, azt gondolj�k, hogy ezekkel egyik pillanatr�l a m�sikra alapjaiban megv�ltoztatj�k majd az oktat�st. Hangs�lyozta, hogy ez t�ved�s, az oktat�s �s az informatika kapcsolata val�j�ban folyamatosan �talakul�, v�ltoz�, fejlődő ter�let. Nek�nk a vil�gszerte megtal�lhat� j� gyakorlatokat kell alkalmaznunk � jelentette ki Oll� J�nos.