Az Eur�pai Bizotts�g j�v�hagyta a magyar �Monor, Monori� borfajt�nak az oltalom alatt �ll� eredetmegjel�l�sek nyilv�ntart�s�ba val� bejegyz�s�t. A �Monor, Monori� n�ven termelt borok feh�r-, roz�- �s v�r�sborok lehetnek. A feh�r- �s a roz�borok friss, �de jellegű, vir�garom�j� borok, m�g a v�r�sekre ink�bb a gy�m�lcs-, illetve a fűszerarom�k jellemzők � �ll a bizotts�g k�zlem�ny�ben.

Nemzetk�zi �s hagyom�nyos magyar borszőlőfajt�kb�l � t�bbek k�z�tt a cabernet franc, a k�kfrankos, a chardonnay �s a h�rslevelű fajt�kb�l � elő�ll�tott borokr�l van sz�, melyeket Monor k�rny�k�n, az orsz�g k�z�pső r�sz�n termelnek. Ez a r�gi� kiv�l�an alkalmas szőlőtermeszt�sre, a hőm�rs�klet ugyanis az �vszakoknak megfelelően alakul, sz�lsős�ges hőm�rs�klet-ingadoz�s pedig nem tapasztalhat�. A r�gi�ban a szőlőtermeszt�s a XV. sz�zadban, a ter�letet bor�t� kiterjedt erdős�gek kiirt�s�t k�vető szőlőtelep�t�sek ut�n kezdőd�tt meg.

Ma a monori Str�zsahegyen tal�lhat� K�z�p-Eur�pa egyik legkiterjedtebb pincefaluja. A borvid�khez tartozik ezen k�v�l Monor, Monorierdő �s B�nye telep�l�sen a Sz�raz-hegy �s a szomsz�dos Gomb�n a Harc-v�lgyi dűlők meghat�rozott ter�letei.

A �Monor, Monori� elnevez�s mellett t�bb mint 1755 borfajta r�szes�l oltalomban az Eur�pai Uni�ban, �s szerepel ennek megfelelően az oltalom alatt �ll� borok E-Bacchus adatb�zis�ban. Magyarorsz�gr�l 74 borvid�k term�kei tal�lhat�k meg a regiszterben, a Monori a 75.