Az �zlet l�nyege, hogy a k�t nagy energetikai c�g felosztja egym�s k�z�tt az ipar�gat, �gy az RWE Eur�pa vezető �ramtermelője lesz. Ezt �gy �rik el, hogy minden kor�bbi E.ON �s RWE meg�jul� �rdekelts�g hozz�juk ker�l, mik�zben megtartj�k a hagyom�nyos erőműveiket is. Az E.ON pedig az �rt�kes�t�si �s eloszt�si oldalra koncentr�l majd.

A meg�llapod�s egyik legfontosabb r�sze, hogy az E.ON megveszi az RWE Innogy nevű, k�t �ve l�trehozott c�g�nek h�romnegyed�t. Az RWE ebbe pakolta minden olyan tev�kenys�g�t, ami nem a hagyom�nyos erőművi �ramtermel�shez k�thető, t�bbek k�z�tt a� meg�jul� �zlet�gat, a h�l�zatokat, �s a kiskereskedelmet is. A tranzakci� el�g komplex volt, volt benne kereszt-tulajdonszerz�s, milli�rdos kifizet�s, �s �zlet�gak �tad�sa, valamint v�teli aj�nlat a tőzsd�n forg� r�szv�nyekre is.

Magyarorsz�g szempontj�b�l ez az�rt �rdekes, mert n�lunk most m�r az RWE-nek is csak �ramkereskedelmi �s h�l�zati �rdekelts�gei vannak. Kor�bban az �v�k volt a M�trai Erőmű �s a Főg�z, de ezeket eladt�k, �gy mostanra csak az Elmű �s az �m�sz maradt a n�met c�g�. Viszont az �j fel�ll�sban az RWE �rt�kes�t�ssel nem akar foglalkozni, �gy az Elmű �s az �m�sz 2,1 milli� �ramfogyaszt�ja az E.ON-hoz ker�lhet. A lapnak az E.ON AG sz�vivője megerős�tette, hogy az a terv, hogy minden Elmű-�m�sz �gyf�l, illetve a teljes h�l�zat az E.ON-hoz ker�l majd.

A hazai piacon a k�t c�g �sszevon�sa az�rt is teremhet �rdekes helyzetet, mert m�g a g�zszektorban a rezsics�kkent�s ut�n teljes volt az �llami hatalom�tv�tel, az �rampiacon nem volt ilyen sikeres a kiszor�t�s, pedig bőven voltak erre vonatkoz� korm�nyzati tervek, csak itt a rezsics�kkent�s hat�s�ra nem ker�ltek olyan helyzetbe a k�lf�ldi c�gek, hogy ki kelljen h�tr�lniuk a magyar piacr�l. A helyzet hasonl� az eloszt�si piacon is.

A piac k�lf�ldiek �ltal tulajdonolt r�sze teh�t kettő helyett egy c�g tulajdon�ba ker�lhet, ami tov�bb nehez�ti, hogy az �llam ezen a piacon is terjeszkedni tudjon. Ezek ut�n �rdekes k�rd�s, hogy a magyar korm�ny hogyan reag�l majd az �j helyzetre.