A szabadban elt�lt�tt idő ut�n első dolgunk legyen a bőr �tvizsg�l�sa. K�l�n�s gondot kell ford�tani a hajlatokra, valamint azokra a ter�letekre, ahol v�kony a bőr, de a hajas fejbőrt is n�zz�k meg, a nyaki �tőerek t�j�k�t, mert ott is megb�jhatnak az �lősk�dők � v�laszolt k�rd�seinkre dr. Szondy Gy�rgyi, a Finnamed klinika bőrgy�gy�sza. A legfontosabb teendő a kullancs min�l előbbi elt�vol�t�sa, hiszen min�l t�bb időt t�lt a bőrben, ann�l nagyobb a vesz�lye a fertőz�snek. Tilos beolajozni, b�rmivel bekenni a bőrt, mert a kullancs ilyenkor ��klendezni� kezd �s a k�rokoz�kat a bőr al� juttathatja.

Kiszedhetj�k k�r�mmel, patik�ban kaphat� speci�lis csipesszel, de fontos, hogy elker�lj�k a potroh�nak a sz�tnyom�s�t. A csipesz lehetős�g szerint legyen f�m, vagy erős műanyag. A bőr felett megfogva, csavar� mozdulattal, hat�rozottan h�zzuk ki a rovart � ismertette a szakszerű �s hat�kony elt�vol�t�st a doktornő. � Nem baj, ha a kullancs feje vagy a sz�r� sz�jszerve beleszakad a bőrbe, az mag�t�l kil�kődik a bőrből. Ha n�h�ny nappal k�sőbb n�vekvő v�r�s folt jelentkezik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, aki v�rv�tellel igazolja a bakt�riumfertőz�st, �s megfelelő antibiotikumot javasol.

K�nnyebb a megelőz�s

Bűv�s sz� a megfelelő ruh�zat: z�rt cipőben, szellős, a testet fedő ruh�kban �rdemes kir�ndulni, sz�les karim�j� kalapban. A patik�kban kaphat� kullancsriaszt� szerek hat�sosak. � Fut�s előtt mindig bef�jom, bekenem magam. Nem volt dolgom m�g a kis �v�mp�rokkal�, pedig hetente h�romszor futok, szeretek a szabadban sportolni. A kondiparkokat is z�ld�vezetben �p�tett�k, ahol szint�n megb�jhatnak a kis parazit�k � mes�lte Szab� Eszter, aki nemr�giben aj�nlott a fut�k figyelm�be egy cikket k�z�ss�gi oldal�n arr�l, hogy nem minden bőrt�pust szemelnek ki a rovarok, ink�bb a vil�gosabb bőrűeket kedvelik.

Kis cs�p�sből nagy baj lehet

� A v�rusos agyvelőgyullad�s ellen van v�dőolt�s. Az agyvelőgyullad�s lehets�ges t�netei k�t h�t lappang�s ut�n: fejf�j�s, leverts�g, l�z, sz�d�l�s, b�nul�s. A betegs�g kimenetele v�ltoz� � emelte ki a főorvos. A v�russal j�r� cs�p�stől megy�nkben nem kell tartani, a Lyme-k�r orsz�gszerte gyakoribb. Az emberi szervezetbe jutott bakt�riumok ellen nincs v�dőolt�s, az egyetlen v�dekez�si m�d: a kullancscs�p�s megelőz�se.

B�rhol felbukkanhat az apr� v�mp�r

Kev�s a term�szetes ellens�g�k, �s �j ter�leteket h�d�tanak meg. Magyarorsz�gon �szakon, nyugaton, valamint a Duna �s a Balaton k�rny�ki t�rs�gekben legnagyobb a rovarszaporulat. A magasabb p�ratartalm� helyeket kedvelik, az avarban �s az aljn�v�nyzettel benőtt ter�leteken fordulnak elő.

Ugrani nem tudnak, nem m�sznak f�ra, �ltal�ban 1,5 m�tern�l nem jutnak magasabbra, m�gis, szinte b�rhol �s b�rmikor sz�m�thatunk a kullancsok �t�mad�s�ra�. N�h�ny �vvel ezelőtt m�g irtott�k őket, de az uni� betiltotta azt a szert, amivel megtizedelhető a rovarszaporulat. Ez azoknak lehetne fontos, akik munk�jukat a term�szetben v�gzik, p�ld�ul erd�szek, vad�szok, g�tőr�k, vadőr�k.

Nem irtj�k a kullancsokat

� Az alf�ldi erdőkben ink�bb a t�lgyesekben vannak kullancsok, �gy p�ld�ul a S�st�i-erdőben is � mondta T�lgyfa G�bor erdőm�rn�k. � Az ak�cosokban kevesebb, de ott is előfordulnak. Nem irtjuk, esz�nkbe sem jut ilyesmi, ugyanis az felbor�tan� az erdő term�szetes egyens�ly�t.

Ha cs�kkenne a kullancspopul�ci�, eltűnn�nek egy�b rovarok is. Nincs olyan vegyszeres v�dekez�s, ami csak a kullancsokat puszt�tja el, a rovar�lő szerekkel m�s faj�llom�nyt is ritk�tan�nk � magyar�zta el a szakember �, viszont nem szabad, hogy a f�lelem eltasz�tsa a term�szettől az embereket.

�vente egy-k�t alkalommal tal�lok magamban kullancsot, ami az�rt lehet meglepő, mert naponta t�bb �r�t t�lt�k az erdőben. Soha nem k�rtem v�dőolt�st, egy�bk�nt nem �rd�ng�ss�g egy csipesszel kiszedni a kis v�rsz�v�t. Az erd�szek, vad�szok, vadőr�k, ha k�rik, ingyen megkapj�k a v�dőolt�st, amit t�bbsz�r meg kell ism�telni � mondta az erdőm�rn�k.

T�bb ezer pet�t rak le, jelentős a szaporulat

A kullancsok parazit�k, v�rsz�v� �letm�dot folytat�, p�r millim�teres �lősk�dők. Vil�gszerte t�bb sz�z fajuk ismert, ebből haz�nkban mintegy k�t tucat fordul elő. A madarak, h�llők �s sz�razf�ldi emlős�k v�r�vel t�pl�lkoznak, �gy a h�zi�llatok �s az emberek is c�lpontjaik. K�t olyan szervvel rendelkeznek (az egyik a Haller-szerv), amivel egyszerre tudj�k figyelni a k�r�l�tt�k l�vő levegő �raml�s�t, p�ratartalm�t �s sz�n-dioxid szintj�t. Ezek az �adatok� arra kellenek a kullancsoknak, hogy eredm�nyesen tudjanak t�pl�lkozni, azaz mindig �jabb c�lpontot tal�ljanak. A m�sik l�nyeges szerv�k a ny�lmirigy, ennek seg�ts�g�vel hosszabb ideig tudnak �szrev�tlen�l t�pl�lkozni. A ny�lmirigy felelős az�rt, hogy a kullancs �ltal hordozott k�rokoz�k, t�bbek k�z�tt az emberre vesz�lyes betegs�geket terjesztő v�rusok, bejuthassanak a gazdatestbe. Bővebb inform�ci�k a kullancsveszely.hu-n olvashat�k.