Balogh L�szl�, az ingatlan.com vezető gazdas�gi szak�rtője szerint az id�n �sszess�g�ben legal�bb 15-20 sz�zal�kos n�veked�sre lehet sz�m�tani az �gazatban. Megjegyezte: a tavalyi eredm�nyekhez nagyban hozz�j�rultak az uni�s �s az �llami fejleszt�sek, id�n viszont erős�dhetnek a mag�nszektorban megval�sul� �p�tőipari, ezen bel�l is a lak�s�p�t�si beruh�z�sok. Ugyanakkor felh�vta a figyelmet arra is: egyre �getőbb� v�lik az �fak�rd�s. A jelenlegi szab�lyok szerint csak a 2019 v�gig elk�sz�lt lak�sokra vonatkozik a kedvezm�nyes, 5 sz�zal�kos �fa, ut�na ism�t 27 sz�zal�kra nő. M�rpedig t�bb lak�sfejlesztő a kapacit�shi�ny miatt k�nytelen volt m�r most �t�temezni a kivitelez�st, �gy t�bb �tad�s 2020 ut�nra cs�szhat. Ez - ha �rv�nyben maradnak a mostani szab�lyok - a vevők sz�m�ra t�bb mint 20 sz�zal�kos �remelked�st jelenthet. A lak�s�p�t�si kedvet is befoly�solja az �fa k�r�li bizonytalans�g, erre utal, hogy febru�rban az �p�let�p�t�sekre vonatkoz� �j szerződ�sek volumene 46 sz�zal�kkal esett vissza �ves szinten.

Ezen visszaes�s kapcs�n N�meth D�vid, a K&H Bank vezető elemzője arra h�vta fel a figyelmet, hogy az ut�bbi egy �vben t�bb olyan h�nap volt, amikor az �p�let�p�t�sekre vonatkoz� �j szerződ�sek volumene cs�kkent, de a mostani, febru�ri hanyatl�s messze a legnagyobb �rt�k. Szerinte m�g k�rd�ses, hogy itt is �tmeneti visszaes�sről vagy trendfordul�r�l van-e sz�. Az �t-, vas�t- �s k�zmű�p�t�seket mag�ban foglal� egy�b �p�tm�nyekn�l ugyanis febru�rban az �j szerződ�sek volumene t�bb mint 50 sz�zal�kkal nőtt, vagyis a janu�ri t�bb mint 30 sz�zal�kos visszaes�s ezen a ter�leten �tmeneti volt. N�meth D�vid az �p�let�p�t�sekre vonatkoz� �j szerződ�sek sz�m�nak visszaes�s�t szint�n az �jlak�sok �f�j�nak v�rhat� dr�gul�s�val magyar�zza, ami miatt a beruh�z�k a m�r megkezdett projekteket igyekeznek befejezni, �s egyre kev�sb� k�tnek �jabb szerződ�seket. Megjegyezte: a v�laszt�sok ut�ni korm�nyzati nyilatkozatokb�l viszont arra lehet k�vetkeztetni, hogy a demogr�fi�i folyamatokat fontos k�rd�sk�nt kezeli majd az �j kabinet, az ezzel �sszef�ggő int�zked�sek pedig a lak�spolitik�t is �rinthetik.