A kedvező hazai folyamatoknak k�sz�nhetően Magyarorsz�g munkaerőpiaci poz�ci�ja uni�s �sszehasonl�t�sban folyamatosan javult az elm�lt �vekben � olvashat� a K�zponti Statisztikai Hivatal (KSH) �tfog� tanulm�ny�ban. A rendelkez�sre �ll� legfrissebb, 2017. III. negyed�vi adatok alapj�n a magyar foglalkoztat�si ar�ny (68,7 sz�zal�k) fel�lm�lta az uni� �tlag�t (68,2 sz�zal�k), m�g a munkan�lk�lis�g hazai szintje (4,1 sz�zal�k) sokkal alacsonyabb az EU-28 �tlag�n�l (7,5 sz�zal�k).
Magyarorsz�g a tag�llamok foglalkoztat�si rangsor�ban a k�z�pmezőnyben szerepel, m�g a magyar munkan�lk�lis�gi r�ta � M�lt�val azonos mutat�val � a harmadik legalacsonyabb.

2017-ben a 15�74 �ves korcsoportban a foglalkoztatottak �tlagos l�tsz�ma 4 milli� 421 ezer fő volt, 70 ezer fővel t�bb az előző �vin�l. (A foglalkoztatottak 2017. �vi sz�ma a munkaerő-felm�r�s negyedsz�zados t�rt�net�nek legmagasabb �rt�ke.)

A l�tsz�mbőv�l�s teljes eg�sz�ben a hazai elsődleges munkaerőpiachoz k�tőd�tt, itt 103 ezer fővel dolgoztak t�bben, mint egy �vvel kor�bban, ugyanakkor a k�zfoglalkoztatottak sz�ma 27 ezer, a k�lf�ld�n munk�t v�llal�k� � mintav�teli hibahat�ron bel�li m�rt�kben � 7 ezer fővel elmaradt a 2016. �vitől.
A 15�64 �ves foglalkoztatottak sz�ma egy �v alatt 64 ezer fővel, 4 milli� 373 ezer főre bőv�lt, foglalkoztat�si ar�nyuk pedig ugyanezen időszak alatt 1,6 sz�zal�kponttal, 68,2 sz�zal�kra nőtt.

A foglalkoztat�s szezon�lis jellege 2017-ben tompult: az �ven bel�l a foglalkoztatottak sz�ma �s ar�nya a legmagasabb �rt�keket a III. �s IV. negyed�vben �rte el. Ebben a k�t negyed�vben a foglalkoztatottak sz�ma �tlagosan 4,4 milli� fő volt, a foglalkoztat�si ar�ny 68,8 sz�zal�k.
A f�rfiakat 2017-ben is magasabb foglalkoztat�si szint jellemezte, mint a nőket (75,2 �s 61,3 sz�zal�k), előbbiek k�r�ben az egy �v alatt bek�vetkezett javul�s m�rt�ke is nagyobb volt (2,2 illetve 1 sz�zal�kpont).

Mindh�rom fő korcsoportot a foglalkoztatottak sz�m�nak �s ar�ny�nak n�veked�se jellemezte. A munkaerőpiacon kis l�tsz�mban jelen l�vő 15�24 �ves fiatalok foglalkoztat�si ar�nya 29, az �n. legjobb munkav�llal�si kor� 25�54 �vesek� 83,7, az 55�64 �vesek� pedig 51,7 sz�zal�kra bőv�lt.


Forr�s: MTI

Az iskolai v�gzetts�g alapj�n k�pzett n�gy kateg�ria k�z�l egyed�l a felsőfok� v�gzetts�gűek foglalkoztat�si ar�nya cs�kkent minim�lisan az előző �vihez viszony�tva, ugyanakkor a t�bbin�l 1,3�2 sz�zal�kpont k�z�tti n�veked�s k�vetkezett be. V�ltozatlanul a legfeljebb alapfok� v�gzetts�gűek foglalkoztatott� v�l�s�nak es�lye a legkisebb, a felsőfok� v�gzetts�gűek� pedig a legnagyobb: foglalkoztat�si ar�nyuk 38,5 �s 84,3 sz�zal�k volt 2017-ben.
A nemzetgazdas�g szektorait tekintve tavaly a mezőgazdas�gban 1,1, az iparban �s az �p�tőiparban 4,2 �s 9,1 sz�zal�kkal t�bben dolgoztak, mint egy �vvel kor�bban, m�g a szolg�ltat�st gyakorlatilag stagn�l�s (�0,1 sz�zal�k) jellemezte.

Az �ves, nemzetgazdas�gi szintű 64 ezer fős n�veked�s gyakorlatilag az ipari �gakban �s az �p�tőiparban realiz�l�dott.

Az agr�riumban 215 ezer, az iparban 1 milli� 80 ezer, az �p�tőiparban 301 ezer, a szolg�ltat�sban pedig 2 milli� 777 ezer főt foglalkoztatottak.


Forr�s: AFP

Az iparon bel�l l�tsz�mn�veked�s jellemezte a feldolgoz�ipar ter�let�t, a b�ny�szatot �s az energiaipart gyakorlatilag stagn�l�s jellemezte, mik�zben kevesebben dolgoztak a v�z- �s hullad�kgazd�lkod�sban.
A feldolgoz�iparon bel�l a nagyobb l�tsz�m� j�rműgy�rt�s, a f�malapanyag �s f�mfeldolgoz�si term�k gy�rt�sa, tov�bb� a gumi-, műanyag- �s �p�tőanyagipar ter�let�n jelentősen bőv�lt

a foglalkoztatotti l�tsz�m a 2016. �vihez viszony�tva, ugyanakkor a textiliparban �s az elektronikai iparban kevesebben dolgoztak.

A szolg�ltat� tev�kenys�get ell�t� �gak k�z�l a piaci szolg�ltat�st v�gző �gakban �s a jellemzően k�zszolg�ltat�st ell�t� ter�let eg�sz�ben egyar�nt szer�ny m�rt�kű l�tsz�mcs�kken�s t�rt�nt az egy �vvel kor�bbihoz viszony�tva. Ut�bbi eset�ben jelentősebb v�ltoz�s a k�zigazgat�sban �s a hum�n-eg�szs�g�gyi, szoci�lis ell�t�sban t�rt�nt: előbbiben cs�kkent, ut�bbin�l nőtt a foglalkoztatottak sz�ma az előző �vihez viszonyatva.
A piaci szolg�ltat� �gak k�z�l a kereskedelem, a sz�ll�t�s, rakt�roz�s, az ingatlan�gyletek �s a szakmai, tudom�nyos, műszaki tev�kenys�g ter�let�n t�bben dolgoztak, mint az előző �vben,

ugyanakkor a sz�ll�shely-szolg�ltat�s, vend�gl�t�s, az inform�ci�, kommunik�ci�, a p�nz�gyi szolg�ltat�s, illetve az adminisztrat�v �s szolg�ltat�st t�mogat� tev�kenys�g ter�letei l�tsz�mvesztőknek minős�ltek.


Fot�: M�ricz-Sabj�n Simon

Tavaly a 15�64 �ves munkan�lk�liek �tlagos sz�ma 191 ezer főt tett ki, 42 ezer fővel (18 sz�zal�k) kevesebbet az előző �vin�l, m�g a 4,2 sz�zal�kos munkan�lk�lis�gi r�ta 1 sz�zal�kponttal elmaradt a 2016. �vitől. (A munkan�lk�lis�g jelenlegi szintje is � az �ves adatok t�kr�ben, a foglalkoztatotts�ghoz hasonl�an � a munkaerő-felm�r�s negyedsz�zados t�rt�net�nek legalacsonyabb �rt�ke.)
A f�rfiakat alacsonyabb munkan�lk�lis�gi r�ta jellemezte (3,8 sz�zal�k), mint a nőket (4,6 sz�zal�k), egy�ttal előbbiek k�r�ben javult jelentősebben (1,3 �s 0,5 sz�zal�kponttal) a mutat� a 2016. �vihez k�pest.

Mindh�rom relev�ns korcsoportot a munkan�lk�lis�g m�rs�klőd�se jellemezte. A legnagyobb m�rt�kben (2,2 sz�zal�kponttal) a 15�24 �ves fiatalok k�r�ben cs�kkent a munkan�lk�lis�gi r�ta (10,7 sz�zal�k). A 25�54 �vesek �s az 55�64 �vesek korcsoportj�ban egyar�nt 0,8 sz�zal�kpontos �ves m�rs�klőd�s mellett a mutat� 3,7 �s 3,6 sz�zal�kot tett ki. A KSH adatai szerint a 15�64 �ves n�pess�g iskolai v�gzetts�g szerinti munkan�lk�lis�gi r�t�ja mind a n�gy fő kateg�ri�ban alacsonyabb volt a 2016. �vin�l.

Legink�bb (2,1 sz�zal�kponttal) a legfeljebb alapfok� v�gzetts�gűek� cs�kkent, ennek ellen�re v�ltozatlanul eset�kben a legmagasabb a mutat� (11,2 sz�zal�k), h�tszerese a felsőfok� v�gzetts�gűek�nek (1,6 sz�zal�k).
Tavaly az �ll�skeres�ssel elt�lt�tt �tlagos idő hossza, valamint a tart�san, legal�bb egy �ve �ll�stalanok ar�nya egyar�nt m�rs�klőd�tt, előbbiek� 18,5-ről 16,4 h�napra, ut�bbiak� 5,8 sz�zal�kponttal, 42,6 sz�zal�kra.


Forr�s: MTI / Rosta Tibor

Valamennyi r�gi�t a foglalkoztat�si ar�ny n�veked�se �s � D�l-Dun�nt�l kiv�tel�vel � a munkan�lk�lis�gi r�ta m�rs�klőd�se jellemezte 2017-ben az előző �vihez viszony�tva. Legink�bb az �szak-Alf�ld munkaerőpiaci helyzete javult, egy �v alatt itt bőv�lt a legnagyobb m�rt�kben (2,4 sz�zal�kponttal) a foglalkoztat�si ar�ny �s cs�kkent (1,9 sz�zal�kponttal) a munkan�lk�lis�gi r�ta.
V�ltozatlanul K�z�p-Magyarorsz�gon, K�z�p- �s Nyugat-Dun�nt�lon a legmagasabb a foglalkoztat�s szintje (70,5�71,9 sz�zal�k) �s a legalacsonyabb a munkan�lk�lis�g� (2,3�2,8 sz�zal�k),

mik�zben D�l-Dun�nt�lon m�rt�k a legkisebb foglalkoztat�si ar�nyt (63 sz�zal�k), �szak-Alf�ld�n pedig a legmagasabb munkan�lk�lis�gi r�t�t (7,4 sz�zal�k). A r�gi�k k�z�tti k�l�nbs�gek m�rs�klőd�se volt megfigyelhető az elm�lt �vben, mivel a legmagasabb �s a legalacsonyabb mutat�kkal rendelkező k�t ter�let k�z�tti differencia cs�kkent.
A megy�k vonatkoz�s�ban � Budapest mutat�it figyelmen k�v�l hagyva � Győr-Moson-Sopron �s Veszpr�m megy�t jellemezte a legmagasabb foglalkoztat�si ar�ny (71,8 �s 71,7 sz�zal�k) �s a legalacsonyabb munkan�lk�lis�gi r�ta (egyar�nt 1,6 sz�zal�k),

m�g a legalacsonyabb foglalkoztat�si szintet Somogy (60,7 sz�zal�k), a legmagasabb munkan�lk�lis�get pedig N�gr�d �s Szabolcs-Szatm�rBereg megy�ben m�rt�k (mindkettő 8,5 sz�zal�k).