Az MDSZ h�tfői t�j�koztat�sa szerint harmadik alkalommal m�rt�k fel a hazai tanul�kat a sz�vets�g �ltal kidolgozott Nemzeti Egys�ges Tanul�i Fitts�gi Teszt (NETFIT) keret�ben. A teszt kilenc m�r�s alapj�n n�gy profilban jellemzi a fiatalok �llapot�t: mutatja az �ll�k�pess�get, a v�zizomzat fitts�g�t, a hajl�konys�got, illetve a test�sszet�telt, testt�pl�lts�got. Az eredm�nyek alapj�n a di�kok h�rom z�n�ba ker�lhetnek, a z�ld az eg�szs�gz�na, a s�rga a fejleszt�sre szorul�k, a piros pedig a fokozott fejleszt�st ig�nylők csoportj�t jelenti.

A most k�zz�tett adatok a 2016/2017-es tan�vben v�gzett felm�r�sek eredm�nyei. A teszteken 2713 int�zm�ny 662 501 di�kja vett r�szt.

Az eredm�nyek egyr�szt azt mutatj�k, hogy a heti �t testnevel�s �ra bevezet�se �rezhetően jav�tott a fiatalok fitts�gi �llapot�n: a 2014/2015-�s felm�r�s idej�n m�rt eredm�nyekhez k�pest � amikor a felmenő rendszer m�g nem �rte el a 8. �s 12. oszt�lyos di�kokat, �gy nekik k�t-h�rom testnevel�s �r�juk volt -, most 11-20 sz�zal�kkal kevesebb volt a piros z�n�kban teljes�tők ar�nya. Kifejezetten jelentős javul�s tapasztalhat� a tests�lyprobl�m�kkal k�zdő tanul�k �ll�k�pess�g�ben, ugyanis az ingafut�s tesztben 37 sz�zal�kkal magasabb volt az eg�szs�gz�n�t el�rők ar�nya. Szint�n pozit�vum, hogy hat-nyolc sz�zal�kos pozit�v v�ltoz�st mutat a kor�bbihoz k�pest a v�zizomzat erej�t vizsg�l� tesztek eredm�nye.

Az is meg�llap�that� ugyanakkor, hogy nőtt az elh�zott tanul�k (6-15 sz�zal�kos n�veked�s) �s cs�kkent a norm�l testt�megindexű di�kok ar�nya.

Az előrel�p�s ellen�re �sszess�g�ben m�g mindig gyeng�nek nevezhetőek az eredm�nyek az ingafut�s tesztben, melyben alig 60 sz�zal�k ker�lt az eg�szs�gz�n�ba. A felm�r�s egy�rtelműen mutatja, hogy serd�lő kort�l jelentősen romlanak az eredm�nyek, �s k�l�n�sk�ppen a l�nyokn�l �rz�kelhető a negat�v tendencia. Am�g az 5. oszt�lyos fi�k 72 sz�zal�ka ker�lt eg�szs�gz�n�ba ingafut�sban, addig a 12.-eseknek m�r csup�n az 50 sz�zal�ka, a l�nyokn�l viszont 67,1 sz�zal�kr�l 34 sz�zal�kra romlott le az adat a 5. �s 12. oszt�lyosok k�z�tt.

Kifejezetten rossz k�pet mutat a tanul�k h�tizomm�r�s�nek eredm�nye: a t�rzsemel�steszt ugyanis hi�ba mutat 4,4 sz�zal�kos javul�st a kor�bbiakhoz, a di�kok csup�n 52 sz�zal�ka ker�lt az eg�szs�gz�n�ba. Az MDSZ ezzel kapcsolatban arra h�vta fel a figyelmet, hogy fontos a fiatalokat a testmozg�sra �szt�n�zni, mert az �lő �letm�d �s fizikai inaktivit�s n�veli a tart�s- �s gerincprobl�m�k kialakul�s�nak kock�zat�t.

A teszt egy�rtelműen meg�llap�totta, hogy egyre t�bb a t�ls�lyos, elh�zott tanul� Magyarorsz�gon. A testt�megindex alapj�n minden negyedik tanul� ebbe a kateg�ri�ba esik, s az elm�lt h�rom �vben minden �letkorban �s mindk�t nemn�l nőtt az ar�nyuk. Ezen di�kok �ll�k�pess�ge ugyanakkor javult, ami azt mutatja, hogy a rendszeres mozg�s nagyot lend�t az eg�szs�gi �llapoton a s�lyt�bblet ellen�re is. Az elh�z�s m�rt�k�nek n�veked�se pedig r�vil�g�t arra, hogy nagy sz�ks�g van a helyes t�pl�lkoz�sra.

A tesztekből az is kider�l, hogy a fitts�gi �llapotot meghat�rozz�k a genetikai adotts�gok, a csal�di h�tt�r �s a k�rnyezet is.

�A NETFIT program keret�ben m�rt adatok �sszehasonl�t�s�n�l mindenk�ppen szem előtt kell tartanunk, hogy a fitts�gi �llapot egy�ni szinten nagym�rt�kben f�gg a genetikai adotts�gokt�l �s az egy�n mozg�sgazdag, sportos �letvezet�s�től egyar�nt. Ut�bbiban a csal�d szociokultur�lis helyzete, j�vedelmi viszonyai, illetve egy-egy telep�l�s sportszolg�ltat�sokkal val� ell�totts�ga jelentős hat�ssal lehet a fiatalok fitts�gi �llapot�ra. A megyei �s ter�leti �rt�kek legink�bb ezeket a t�rsadalmi-gazdas�gi k�l�nbs�geket jelzik� � olvashat� az MDSZ �ssze�ll�t�s�ban, melyből kider�l, hogy a legjobban Budapesten, Kom�rom-Esztergom megy�ben �s Vas megy�ben, m�g a legrosszabbul N�gr�dban, Szabolcs-Szatm�r-Beregben �s Somogyban teljes�tettek a di�kok.