B�r a v�ls�g �ta a bankok �s az �gyfelek is �vatosabbak, a hitelez�s ir�nti �rdeklőd�s t�retlen�l n�vekszik a lakoss�g k�r�ben. Az �v első k�t h�napj�ban m�r 100 milli�rd forint f�l� ker�lt az �j lak�shitelek �sszege, ami 38 sz�zal�kos �ves n�veked�st jelent. A legl�tv�nyosabb bőv�l�s a szem�lyi hitelekn�l l�that�: a foly�s�tott �sszeg csaknem 58 milli�rd forintra nőtt az idei �v első k�t h�napj�ban. Ez 72 sz�zal�kkal t�bb, mint tavaly ilyenkor, 2016 első k�t h�napj�val �sszevetve pedig m�sf�lszeres bőv�l�st jelent.

Pedig hitelszerződ�sekből eddig sem volt hi�ny: a K�zponti Hitelinform�ci�s Rendszer adatai alapj�n 2017 szeptember�ben a magyar h�ztart�sok 959 ezer jelz�loghitel-szerződ�se mellett t�bb mint �tmilli� egy�b hitelszerződ�s is fenn�llt. A fogyaszt�si hitellel rendelkező h�ztart�sok k�r�ben a szem�lyi k�lcs�n�k ar�nya 43 sz�zal�kot tett ki, az �ruhitelek� pedig 32 sz�zal�kot. Az ad�sok egy jelentős r�sze r�ad�sul halmozza a hiteleket, vagy hitelből hitelbe veri mag�t.

A fogyaszt�si hitelek eset�ben p�ld�ul a hitelszerződ�sek csaknem harmad�n�l az ad�snak van m�r egy m�sik �lő fogyaszt�si hitele is, tov�bbi 14 sz�zal�kukn�l pedig csup�n az �j hitel felv�tel�nek időpontja előtti 30 napban szűnt meg az előző hitelszerződ�s � der�l ki a Magyar Nemzeti Bank nemr�giben megjelent Hitelez�si folyamatok c�mű kiadv�ny�b�l. A tanulm�ny arra is r�mutat: a fogyaszt�si hitelt halmoz� hitelfelvevők kiszolg�l�i elsősorban a p�nz�gyi v�llalkoz�sok, eset�kben ugyanis a hitelfelv�telek 46 sz�zal�ka ism�telt k�lcs�n (a fogyaszt�si hitelek bő fel�t bankok, 45 sz�zal�k�t p�nz�gyi v�llalkoz�sok adt�k). A hitelhalmoz�k jellemzően alacsonyabb j�vedelemmel rendelkező h�ztart�sok, akik kisebb �sszegeket vesznek fel r�videbb futamidőre. A nagycsal�dosok � k�z�l�k is az alacsonyabb j�vedelműek - nagyobb ar�nyban k�nyszer�lnek r� a hitelek halmoz�s�ra: m�g az eltartott n�lk�li hitelfelvevő h�ztart�sok 29 sz�zal�ka vett fel �jabb fogyaszt�si hitelt, addig a h�rom vagy t�bb gyermekes csal�dok 37 sz�zal�ka. A fogyaszt�si hiteleket egy�bk�nt is z�mmel az alacsonyabb keresetűek veszik fel: az ad�sok 77 sz�zal�k�nak j�vedelme nem haladja meg a havi brutt� 300 ezer forintot.

Egyre t�bben vannak azok is, akik ingatlanhitel�k mell� k�nyszer�lnek fogyaszt�si hitelt is felvenni. A 2013 �s 2016 szeptembere k�z�tt felvett lak�shitel-szerződ�seken bel�l �tlagosan 8 sz�zal�k volt azon hitelek ar�nya, amelyek eset�ben az ad�s a hitelfelv�telt k�vető egy �ven bel�l fogyaszt�si hitelt is felvett. Az ar�ny r�ad�sul n�vekvő tendenci�t mutat (6 sz�zal�k k�r�liről t�bb, mint 10 sz�zal�kra nőtt), amit az MNB szerint a lak�s�rak emelked�se indokolhat. A n�vekvő ingatlan�rak miatt a lak�sv�s�rl�s ugyanis k�nnyen kifesz�tett� teheti a h�ztart�sok p�nz�gyi helyzet�t, amelyek �gy a lak�sfel�j�t�s vagy -berendez�s finansz�roz�s�hoz fogyaszt�si hitelhez folyamodnak. Az MNB megjegyzi: azokat a lak�shiteleket, amelyekhez k�sőbb fogyaszt�si hitel t�rsult, nagyobb futamidő mellett is magasabb j�vedelemar�nyos t�rlesztőr�szlet �s hitelfedezeti ar�ny jellemezte, mint azokat, amelyeket nem k�vetett fogyaszt�si hitel felv�tele. Ez pedig arra utal, hogy ezeknek a h�ztart�soknak m�r a hitelfelv�telkor is korl�tosabbak voltak a lehetős�gei.

K�rd�s, hogy a hitelhalmoz�k k�pesek lesznek-e majd hossz�t�von is fizetni hiteleiket. Trencs�n Erika, a BankR�ci�.hu hitelszak�rtője szerint val�sz�nűleg igen. A bankok ugyanis a v�ls�g �ta j�val �vatosabbak a hitelfoly�s�t�sokat illetően, r�ad�sul 2015 �ta jogszab�lyi f�k is van a rendszerben. Forinthitelek eset�ben a hitelig�nylők j�vedelm�nek legf�ljebb 60 sz�zal�ka terhelhető k�lcs�nnel, 400 ezer forinti j�vedelem alatt pedig legf�ljebb annak fele lehet a t�rlesztőr�szlet: ebbe bele kell f�rnie az �j �s a r�gebb �ta fenn�ll� hitel t�rlesztőr�szlet�nek is. Trencs�n Erika �gy l�tja: nemcsak a bankok, de a hitelfelvevők is �vatosabbak. Az �j ingatlanhitelekn�l m�r 70 sz�zal�kos ar�nyt k�pviselnek a fix kamatoz�s� k�lcs�n�k, a lak�sv�s�rl�k igyekeznek min�l nagyobb �nerőt felmutatni, �s eleny�sző m�r azok sz�ma is, akik nyaral�sra venn�nek fel hiteleket. Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy sokan szem�lyi k�lcs�nt is f�lvesznek a jelz�loghitel mell�, hogy abb�l fedezz�k a fel�j�t�st vagy az illet�kek befizet�s�t.

Szerinte ez a kedvező kamatk�rnyezetnek is k�sz�nhető, ami miatt sokan ink�bb �jabb hitelből �s nem a megtakar�t�saikb�l fedezik ezeket a kiad�saikat. Trencs�n Erika megjegyezte: 3-4 milli� forintig a magasabb � 7-10 sz�zal�kos � kamat ellen�re jobban meg�ri szem�lyi k�lcs�nt f�lvenni, mint jelz�loghitelt, előbbit ugyanis gyorsan foly�s�tj�k �s nincsenek kezdeti k�lts�gek, m�g az ingatlanhiteln�l hat hetet is v�rni kell, r�ad�sul t�bb mint 100 ezer forintra is r�ghatnak a k�zjegyzői, f�ldhivatali d�jak. Ezeket ugyan a bankok gyakran akci�s jelleggel elengedik, de ha valaki �t �ven bel�l v�gt�rleszt, akkor ezeket vissza kell fizetnie.

K�nnyebb k�lcs�nh�z jutni

M�r mobilapplik�ci�n kereszt�l is lehet szem�lyi k�lcs�nt ig�nyelni: a CIB Bank p�ld�ul tavaly j�niusban vezette be ezt a szolg�ltat�st, janu�rban pedig m�r a szem�lyi k�lcs�n-foly�s�t�sok 17 sz�zal�ka ezen az �ton t�rt�nt. A bank szerint ak�r m�r 7 perccel az ig�nyl�st k�vetően az �gyf�l sz�ml�j�ra ker�lhet a p�nz.
Nem csak az ig�nyl�s menet�ben, hanem a felt�telekben is enyh�tett t�bb bank. A fogyaszt�si hitelek eset�ben erről a p�nzint�zetek 18 sz�zal�ka sz�molt be az MNB-nek: jellemzően a fel�rakat �s az elv�rt j�vedelemar�nyos t�rlesztőr�szlet szintj�t cs�kkentett�k. A k�vetkező f�l�vben a bankok 14 sz�zal�ka tervezi a felt�telek k�nny�t�s�t.