Zentai L�szl�, az ELTE rektorhelyettese nemr�g egy egyetemi lapban arr�l besz�lt, hogy egy tan�rseg�dn�l vagy egy adjunktusn�l "sokszor egy k�z�piskolai tan�r, de ak�r egy bolti �rufelt�ltő vagy egy p�nzt�ros is t�bbet keres", r�ad�sul a cseh vagy szlov�k egyetemeken is j�val t�bbet kapnak hasonl� beoszt�sban, az ELTE dolgoz�i pedig legink�bb az alacsony kereset�kkel el�gedetlenek egy belső el�gedetts�gfelm�r�s szerint, amelyet az Index ismertet. A lap hozz�teszi, b�r az egyetemi oktat�knak 2015 �ta negyed�vel (26,8 sz�zal�kkal) nőtt a b�re, egy egyetemi tan�r alapesetben �gy 554 ezer brutt�t kap, egy adjunktus vsizont ennek m�r csak a fel�t, havi 277 ezret, ami havi 191 ezer nett�t jelent, a tan�rseg�dek pedig enn�l is kevesebbet, 147 ezer forint nett� b�rt vihetnek haza. Az egyetemi tan�ri kinevez�shez sz�mos felt�tel �s t�bb�vnyi tapasztalat sz�ks�ges.

Az el�gedetts�gfelm�r�s tavaly decemberben k�sz�lt, �sszesen 761-en vettek r�szt benne, vagyis minden hatodik ELTE-munkat�rs v�laszolt. A felm�r�s szerzői arra a k�vetkeztet�sre jutnak, hogy az ELTE jelenleg saj�t tekint�ly�nek �s a munkat�rsak belső motiv�ci�j�nak, �gyszeretet�nek tők�j�t �li fel, mert b�r a hivat�studatuk erős, a munkat�rsak �gy l�tj�k, az egyetem nem becs�li meg őket.

Az ELTE munkat�rsai szerint �sszess�g�ben a leg�getőbb probl�ma az alacsony fizet�s, a munkab�r �s a teljes�tm�ny nincs �sszhangban egym�ssal, a minős�gi munk�t nem becs�lik meg el�gg�. Hi�nyolj�k a kutat�si lehetős�geket, a kutat�sok t�mogat�s�t is.

Nem v�letlen, hogy a legt�bb vizsg�lt k�rd�sről az adjunktusok vannak a legrosszabb v�lem�nnyel. R�juk �s a tan�rseg�dekre k�l�n�sen sok h�rul az oktat�si teherből, mik�zben a karrierj�ket is �p�teni�k kellene, kutatni, kapcsolatokat �p�teni, innovat�v projekteken dolgozni, de ők keresik a legkevesebbet.

Az ELTE-s felm�r�s szerint az oktat�k �tlagosan havi 467 ezer forint brutt�t v�rn�nak el. A k�rd�sre, hogy a munkab�r�k most szerint�k val�ban t�kr�zi-e a teljes�tm�ny�ket, az �t�s sk�l�n �tlagosan 1,5 pont volt a v�lasz. A felm�r�s szerint a munkat�rsakat nem a szervezettel val� el�gedetts�g, hanem az �nmegval�s�t�s lehetős�ge tartja a szervezetben, hab�r a v�laszok szerint az ELTE-n "a szolg�ltat� szeml�let nem jellemző", nem igaz�n �tl�that� a műk�d�s, sok a szab�ly al�li kiv�tel, nem j�k �s főleg nem tiszt�zottak az előrel�p�si lehetős�gek, �s kev�s a r�szv�teli lehetős�g a d�nt�sekben.

Az ELTE-s kutat�s t�lburj�nz� b�rokr�ci�r�l, elmaradott infrastrukt�r�r�l, a kutat�st �s oktat�st nehez�tő k�r�lm�nyekről �s a munkat�rsak �rdekeit nem szolg�l�, nem hat�kony �s nem kommunikat�v felső vezet�sről �rnak. Az anyag szerint az ELTE szervezeti kult�r�j�t a nemzetk�zi trendektől elt�rően az erős szab�lyozotts�g, a kis rugalmass�g, a formaliz�lt, b�rokratikus műk�d�s jellemzi, ami g�tolja az innov�ci�t �s a hat�konys�got.

Az ELTE belső vizsg�lat�t hivatalosan nem hozt�k nyilv�noss�gra, de a k�sz�tők azt javasolj�k az egyetemi vezet�snek, hogy az egyetemi polg�rok bevon�s�val k�sz�tsenek akci�tervet a jelzett alapprobl�m�k kezel�s�re, b�r a s�lyos anyagi-egzisztenci�lis gondok megold�sa nem is egyetemi hat�sk�rbe tartozik � a b�remel�s a korm�nyon m�lik.