A v�llalati hitelek vehetik majd �t az eur�pai uni�s t�mogat�sok szerep�tForrás: vg.hu
Utolsó módosítás: 2018-04-24 21:27:32 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/29768
Címkék: Bihari h�rek
Az uni�s forr�sok ut�n sem esik vissza a beruh�z�si r�ta � a Vil�ggazdas�g �j Ciklus sorozat�ban megk�rdezett elemzők mellett a Magyar Nemzeti Bank is 20 sz�zal�k feletti mutat�ra sz�m�t a k�vetkező �vekben. Az EU-s t�mogat�sok szerep�t nagyr�szt a v�llalati hitelek, kisebb r�szben az �llami fejleszt�sek vehetik �t.

Id�n az �v eleje �ta t�bb mint 573 milli�rd forint �rt�kű beruh�z�st jelentettek be orsz�gszerte, ezek 8096 munkahelyet teremthetnek � der�lt ki Suppan Gergely, a Takar�kbank vezető elemzője Vil�ggazdas�gnak eljuttatott gyűjt�s�ből. A bejelent�sek k�z�tt vannak ugyan kiemelkedően nagy �rt�kű fejleszt�sek, mint az SK Innovation 97,5 milli�rdos kom�romi akkumul�torgy�ra vagy a Hankook 90 milli�rdos r�calm�si �zemfejleszt�se, de kisebb beruh�z�sb�l is akad bőven, �sszesen 60 fejleszt�st list�zott a szakember.

Az egyes �vekben be�raml� uni�s forr�sok konkr�t leh�v�sai �s a kifizet�sek elszakadtak egym�st�l a k�lts�gvet�s előlegkifizet�sei miatt � magyar�zta k�rd�s�nkre Suppan Gergely. Eddig a nyertes p�ly�z�k m�r csaknem a fel�t megkapt�k a h�t�ves ciklus nagyj�b�l 9300 milli�rdos előir�nyzat�nak, ebből id�n 2400-2700 milli�rdot terveznek kifizetni, ami �tmenetileg n�veli a k�zponti k�lts�gvet�s p�nzforgalmi hi�ny�t. Ezut�n d�ntően az ut�finansz�roz�s lesz a jellemző, azaz a tov�bbi kifizet�sek a teljes�l�s f�ggv�ny�ben t�rt�nnek. A p�ly�zatok lez�r�s�nak idej�t neh�z megbecs�lni. Arra mindenesetre felh�vta a figyelmet a szak�rtő, hogy a munkaerő- �s kapacit�shi�ny miatt hosszabbra ny�lhat az egyes projektek t�nyleges megval�sul�sa. Az idei �v v�g�ig nagyj�b�l 6000 milli�rd forintnyi forr�st fizethetnek ki � ez a teljes k�lts�gvet�si ciklus keret�nek mintegy k�tharmada �, a tov�bbi EU-s p�nzek leh�v�sa pedig akkor kezdődhet meg, ha a projektek elk�sz�lnek, �s az ezekhez kapcsol�d� sz�ml�kat ki tudj�k k�ldeni Br�sszelbe.
A sz�ml�k �temez�se t�bbek k�z�tt a projektek elk�sz�l�s�től f�gg, �gy ak�r 2020 ut�n is �rkezhet p�nz az uni�t�l a mostani k�lts�gvet�si ciklus sz�ml�i alapj�n, nagys�grendileg 7000-7500 milli�rd forintot utalhatnak ki a k�vetkező �vekben.

Sok esetben az EU t�zetes vizsg�lat al� vetheti a projekteket, elsősorban amiatt, mert az előfinansz�roz�s el�gg� gyors temp�ban zajlik � mondta lapunknak Virov�cz P�ter, az ING Bank vezető elemzője. Az uni�s p�nzek be�rkez�si �teme a korm�nyzaton m�lik, figyelembe kell venni az ad�ss�gfinansz�roz�si �s a k�lts�gvet�si k�rd�seket is. A 2020-ig felhaszn�lhat� forr�sok nagyj�b�l 95 sz�zal�k�t m�r lek�t�tte a korm�nyzat. A tervekn�l gyorsabban haladnak a kifizet�sek, 2018-ban �s 2019-ben nagyj�b�l a GDP 4-6 sz�zal�ka k�r�l lehet az elnyert p�ly�zati forr�s. A makrogazdas�gi szak�rtő 2020-t�l m�r nem sz�m�t �rdemi gazdas�g�l�nk�t�sre az uni�s forr�sb�l.

A k�lts�gvet�snek kedveznek a be�rkező uni�s forr�sok

�rdemben n�vekedhet a k�lts�gvet�s mozg�stere az előlegek kifizet�se ut�n, a forr�sok leh�v�sa ugyanis p�nzforgalmi szempontb�l fontos seg�ts�g lehet. A k�vetkező �vekben 1000 milli�rdos nagys�grendűek lehetnek a k�lts�gvet�si beruh�z�sok � fejtette ki Suppan Gergely, a Takar�kbank makrogazdas�gi szakembere.


Egyelőre nem lehet megj�solni, hogy mire haszn�lja fel a korm�ny a befoly� �sszegeket� mondta Virov�cz P�ter. A k�vetkező �vekben ugyanis a versenyk�pess�gi �s a demogr�fiai fordulathoz is sz�mottevő forr�sokat haszn�lhatnak fel, de ad�cs�kkent�sekre is k�lthetnek, ezek viszont a beruh�z�sokt�l vonhatnak el p�nzt. Az ING Bank szak�rtőj�nek előrejelz�se szerint 2020 ut�n magasabb �nfinansz�roz�sra lehet sz�ks�g a beruh�z�sokn�l, emiatt a n�gy�ves ciklus m�sodik fel�ben t�bb r�ford�t�s juthat erre a k�lts�gvet�sből.

A v�llalati hitelez�s felfut�sa lehet a megold�s

Nagy M�rtonnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aleln�k�nek besz�de alapj�n drasztikus robban�s előtt �ll a hitelez�si piac, a jegybank 10-15 sz�zal�k k�z�tti hiteldinamik�t tart egyens�lyinak. Amennyiben megval�sulnak az elhangzott c�lok, ak�r teljes m�rt�kben kiv�lthatj�k a hitelek az uni�s forr�sokat � �rt�kelte az MNB aleln�k�nek terveit Virov�cz P�ter. A hitelez�s k�t sz�mjegyű �ves bőv�l�se t�r�keny egyens�ly, �s a k�lső k�r�lm�nyektől is f�gg. M�g a hitelez�ssel �s az �llom�ny felfut�s�val a j�vedelem n�veked�se �s a GDP emelked�se is l�p�st tart, addig a s�r�l�kenys�g is kezelhető szinten maradhat. A makroelemző arra figyelmeztet, hogy az előző v�ls�g idej�n sem tudtuk, hogy a fel�gyeleti rendszer mely elemei nem műk�dők�pesek, �gy nem megj�solhat� az sem, hogy a hitelez�s felfut�sa ut�n mennyire lesz k�pes ellen�llni a rendszer az esetleges sokkoknak.


A v�llalati hitelpiac m�r egy�rtelműen n�vekszik, �s ez m�g gyors�that� is � mondta Suppan Gergely. Az uni�s forr�sok szerep�nek egy r�sz�t �tvehetik a c�ges k�lcs�n�k, azonban l�tni kell, hogy az egyes uni�s p�ly�zatok k�t�tt c�l�ak, �gy c�ljaikban nem felt�tlen�l p�tolhat�k. Semmi akad�lya nincs egy esetleges hitelboomnak, a hazai bankok ma m�r rendk�v�l tőkeerősek, a bet�ti oldalon tetemes forr�sok �llnak rendelkez�sre, a hitel-bet�t r�ta 70 sz�zal�khoz k�zel�t. Emellett a bankok p�nzhozama p�tl�lagos bet�t�llom�nyt is ny�jt, �gy k�z�pt�von sem kell a finansz�roz�si korl�t el�r�s�től tartani. Elsősorban a c�gek kock�zati meg�t�l�se lehet probl�ma a hitelez�s felfut�s�n�l, igaz, a dinamikus gazdas�gi n�veked�s a v�llalatok meg�t�l�s�n is �rdemben jav�that. A k�vetkező �vekben a munkaerőpiaci helyzet miatt is kialakulhat korl�t.

A nagy k�rd�s az, hogy a c�gek mennyire tudnak jav�tani a versenyk�pess�g�k�n, termel�kenys�g�k�n, ez ugyanis elengedhetetlen felt�tele a b�rdinamika lek�vet�s�nek, en�lk�l az alkalmazottak hi�nya nehez�theti a termel�st.

Maradhat a magas beruh�z�si r�ta

A v�ls�g �veiben az egyik legnagyobb k�rd�s az volt, hogy a beruh�z�si r�ta mikor �rheti el a kr�zis előtti szintet, ami az MNB előrejelz�se szerint m�r ebben az �vben bek�vetkezhet. A m�rciusi infl�ci�s jelent�s szerint 2019-ig �l�nken bőv�lhetnek a fejleszt�sek, ez mindh�rom szektor (v�llalati, �llami �s lakoss�gi) egy�ttes bőv�l�s�nek k�sz�nhető.
Az MNB v�rakoz�sai alapj�n a beruh�z�si r�ta enyh�n m�rs�klődhet, azonban 20 sz�zal�k felett alakulhat a k�vetkező �vekben.

Virov�cz P�ter szerint is tart�s lehet a 20 sz�zal�k feletti szint. Ennek viszont az a felt�tele, hogy a hitelez�s dinamikusan bőv�l, �s műk�dőtőke-be�raml�ssal is p�rosul. Ezzel fokozatosan felz�rk�zhatunk a r�gi�s orsz�gok �tlag�hoz. Az ING Bank vezető elemzője hozz�tette: a beruh�z�sok magas szintje a GDP bőv�l�s�re is j� hat�ssal lehet, �s tart�s gazdas�gi n�veked�st hozhat Magyarorsz�gon. Suppan Gergely szerint a beruh�z�si r�ta 24-25 sz�zal�kig emelkedhet a k�vetkező n�gy �vben, de azt sem tartja kiz�rtnak, hogy �tmenetileg enn�l is magasabb legyen a mutat�.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!