Banai a csokról: „Kérdés, mennyi maradt meg belőle a célcsoportnál”Forrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2018-05-15 20:40:49 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/29980
Címkék: Bihari hírek
Bár a piacon elterjedt nézet szerint túl optimista a konvergenciapályájuk, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója úgy gondolja, nincs szükség az adósságfékszabályok szigorítására, és sokkal több új lakásra lenne szükség. Idén 10-12 százalékos árnövekedéssel számolnak.

A Portfoliónak adott interjút Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Banai szerint a lakáspiacon egyelőre nincs buborék, hiszen országos szinten 10-15 százalékkal a gazdasági fundamentumok által meghatározott mérték alatt tartózkodnak a lakásárak, egyedül Budapesten vannak minimálisan afelett. Utóbbi ezért erőteljesebb odafigyelést is igényel: az MNB elsősorban a használt lakások árszínvonalától magasra rugaszkodott fővárosi újlakás-piacot és a külföldi keresletet vizsgálja, utóbbi egyes belvárosi kerületekben akár a 25-30 százalékot is elérheti.

Az MNB igazgatója a csokról is nyilatkozott; véleménye szerint a legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy – bár az újlakás-piacon egyértelműen volt élénkítő hatása – mennyire jelenik meg az árakban, és mennyire marad meg kedvezményként a célcsoportnál. Ennek átgondolása, továbbfejlesztése azonban a kormány kompetenciája.

Ugyanígy a kormány hatásköre az kedvezményes áfa meghosszabbítása vagy eltörlése is, erre a döntésre a piac hónapok óta vár. Banai szerint szükség lenne arra, hogy a Pénzügyminisztérium felmérje, milyen hatással járt a csökkentett áfa: „profitként lecsapódott az építőiparban, vagy a lakosságnál jelent meg kevésbé dráguló lakásárakban?”

Az MNB előrejelzése szerint 10-12 százalék lehet idén a lakásár-növekedés, ennél hosszabb távra már csak azért sem adnak ki becslést, mert nem akarják befolyásolni a keresletet. Banai szerint a jelenlegi bérdinamika mellett a lakásárak emelkedése továbbra is fenntartható lesz. Mivel az elmúlt években kb. 150 ezer lakástranzakció zajlott, mely még elmarad a kétezres évek 200 ezres mutatójától, „van tér a bővülésre”.

Az MNB április közepén tette egyértelművé, hogy bátorítaná a hitelfelvételt; konvergenciapályájuk szerint 2030-ig éves átlagban 18 százalékkal nőne a lakosság lakáshitel-tartozása. Ehhez azonban a következő évtizedben következetesen 10 százalék felett kellene maradnia a lakásár-növekedésnek. Banai abban bízik, az olcsó hitelt jóval többen veszik majd fel, és az átlagos futamidő is nőne, a jelenlegi 15-ről 20 évre.

Bár a hitelfelvétel bátorítását, az optimista konvergenciapályát a szakértők kritizálják, Banai szerint konvergálni kell Nyugat-Európához. Az MNB igazgatója nem tart a lakáshitel-krízis megismétlődésétől, hiszen abban egyrészt a devizaárfolyam-kockázatnak is szerepe volt, másrészt most a fix kamatozású hitelek felé terelnének, de a HFM és JTM is kordában tartja a hitelfelvételt; előbbi, azaz a hitelfedezeti mutató a lakásérték arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató pedig korlátozza a felvállalható terhet.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!