A Portfoli�nak adott interj�t Banai �d�m, a Magyar Nemzeti Bank igazgat�ja. Banai szerint a lak�spiacon egyelőre nincs bubor�k, hiszen orsz�gos szinten 10-15 sz�zal�kkal a gazdas�gi fundamentumok �ltal meghat�rozott m�rt�k alatt tart�zkodnak a lak�s�rak, egyed�l Budapesten vannak minim�lisan afelett. Ut�bbi ez�rt erőteljesebb odafigyel�st is ig�nyel: az MNB elsősorban a haszn�lt lak�sok �rsz�nvonal�t�l magasra rugaszkodott főv�rosi �jlak�s-piacot �s a k�lf�ldi keresletet vizsg�lja, ut�bbi egyes belv�rosi ker�letekben ak�r a 25-30 sz�zal�kot is el�rheti.

Az MNB igazgat�ja a csokr�l is nyilatkozott; v�lem�nye szerint a legfontosabb k�rd�s ezzel kapcsolatban az, hogy � b�r az �jlak�s-piacon egy�rtelműen volt �l�nk�tő hat�sa � mennyire jelenik meg az �rakban, �s mennyire marad meg kedvezm�nyk�nt a c�lcsoportn�l. Ennek �tgondol�sa, tov�bbfejleszt�se azonban a korm�ny kompetenci�ja.

Ugyan�gy a korm�ny hat�sk�re az kedvezm�nyes �fa meghosszabb�t�sa vagy elt�rl�se is, erre a d�nt�sre a piac h�napok �ta v�r. Banai szerint sz�ks�g lenne arra, hogy a P�nz�gyminiszt�rium felm�rje, milyen hat�ssal j�rt a cs�kkentett �fa: �profitk�nt lecsap�dott az �p�tőiparban, vagy a lakoss�gn�l jelent meg kev�sb� dr�gul� lak�s�rakban?�

Az MNB előrejelz�se szerint 10-12 sz�zal�k lehet id�n a lak�s�r-n�veked�s, enn�l hosszabb t�vra m�r csak az�rt sem adnak ki becsl�st, mert nem akarj�k befoly�solni a keresletet. Banai szerint a jelenlegi b�rdinamika mellett a lak�s�rak emelked�se tov�bbra is fenntarthat� lesz. Mivel az elm�lt �vekben kb. 150 ezer lak�stranzakci� zajlott, mely m�g elmarad a k�tezres �vek 200 ezres mutat�j�t�l, �van t�r a bőv�l�sre�.

Az MNB �prilis k�zep�n tette egy�rtelműv�, hogy b�tor�tan� a hitelfelv�telt; konvergenciap�ly�juk szerint 2030-ig �ves �tlagban 18 sz�zal�kkal nőne a lakoss�g lak�shitel-tartoz�sa. Ehhez azonban a k�vetkező �vtizedben k�vetkezetesen 10 sz�zal�k felett kellene maradnia a lak�s�r-n�veked�snek. Banai abban b�zik, az olcs� hitelt j�val t�bben veszik majd fel, �s az �tlagos futamidő is nőne, a jelenlegi 15-ről 20 �vre.

B�r a hitelfelv�tel b�tor�t�s�t, az optimista konvergenciap�ly�t a szak�rtők kritiz�lj�k, Banai szerint konverg�lni kell Nyugat-Eur�p�hoz. Az MNB igazgat�ja nem tart a lak�shitel-kr�zis megism�tlőd�s�től, hiszen abban egyr�szt a deviza�rfolyam-kock�zatnak is szerepe volt, m�sr�szt most a fix kamatoz�s� hitelek fel� tereln�nek, de a HFM �s JTM is kord�ban tartja a hitelfelv�telt; előbbi, azaz a hitelfedezeti mutat� a lak�s�rt�k ar�ny�ban korl�tozza a felvehető hitelek nagys�g�t, a j�vedelemar�nyos t�rlesztőr�szlet mutat� pedig korl�tozza a felv�llalhat� terhet.