Mint mondta, ennek �rdek�ben olyan t�mogat�si rendszert k�v�nnak ki�p�teni, amely lehetős�get teremt a munkaad�knak arra, hogy ne id�nymunkaszerűen foglalkoztass�k az embereket, hanem teljes �ll�sban.

Ugyanakkor �j fejezetet nyitn�nak a vid�kfejleszt�si p�ly�zatok, a fiatalgazda-t�mogat�sok ter�let�n - fűzte hozz�. Felh�vta a figyelmet arra, hogy mik�zben az agr�riumban egyre �getőbb a munkaerőhi�ny, vid�ken 150 ezer ember v�gez k�zmunk�t.

Ebben a helyzetben, megfelelő �szt�nzők kialak�t�s�val, legal�bb 50 ezer embert fel tudna sz�vni az agr�rium. Ugyanis a fejlőd�s felt�tele, hogy lesz-e, aki ell�tja a j�sz�got, lesz�reteli a gy�m�lcsf�t �s fel�l a traktorra.

Arra is figyelmeztetett, hogy a j�vő egyik legnagyobb kih�v�sa az, hogy a n�pess�grobban�s sor�n mik�nt l�tjuk el �lelmiszerrel az emberis�get.
2050-re ugyanis 70 sz�zal�kkal t�bb �lelmiszerre, ezen bel�l 10 sz�zal�kkal t�bb feh�rj�re lesz sz�ks�g, mik�zben a kl�mav�ltoz�s nyom�n 30 sz�zal�kkal zsugorodik a termőter�let �s 40 sz�zal�kkal kevesebb lesz a v�z.

A feladat megold�s�hoz �j technol�gi�k, az informatika, a biotechnol�gia min�l intenz�vebb bevon�sa sz�ks�ges a mezőgazdas�gba, ami egyre ink�bb vonz�v� teheti a szektort a fiatalok sz�m�ra is - mondta.

V�g�l �gy fogalmazott: ki kell mondani, hogy az �lelmiszerbiztons�g egyre ink�bb nemzetbiztons�gi k�rd�s.
Ez�rt sz�ks�ges a Nemzeti �lelmiszerl�nc-biztons�gi Hivatal megerős�t�se.

A miniszterjel�lt a Kossuth R�di� szerdai, 180 perc c�mű műsor�ban arr�l besz�lt, hogy az agr�rt�rca �j strukt�r�j�ban hangs�lyos szerepet sz�n a k�rnyezetv�delemnek. Ugyanis azt vallja, hogy az Agr�rminiszt�rium z�ld t�rca. Olyan �lhető k�rnyezetet kell teremteni, olyan k�rnyezetet kell h�trahagyni az ut�dainkra, amelyre b�szk�k lehet�nk - mondta Nagy Istv�n.