Az olajv�ls�g �ta nem volt ennyire alacsony a magyar �llamad�ss�gon bel�l a deviz�ban fenn�ll� tartoz�s, amely mind�ssze 22 sz�zal�k - mondta Barcza Gy�rgy, az �llamad�ss�g Kezelő K�zpont vezetője a Magyar �llamkincst�r �s a Magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g mai konferenci�j�n.

A �P�nz�gyi szab�lyoz�s a v�ls�g ut�ni Eur�pai Uni�ban� c�mű f�rumon Barcza kifejtette:
a lakoss�gi �llamk�tv�ny-v�s�rl�st siker�lt 2,2 sz�zal�kr�l 25 sz�zal�k k�r�li szintre felfuttatni 2010-től, ami jelentősen cs�kkenti az orsz�g s�r�l�kenys�g�t.

Az �llamad�ss�g k�zel k�tharmada belf�ldi k�zben van, 2011-ben azonban m�g 60 sz�zal�kos volt a k�lf�ldi tulajdon, ami szint�n jelentősen hozz�j�rul a stabilit�shoz.

Az �llamad�ss�g nyolcadik �ve folyamatosan cs�kken, �s a GDP 80,2 sz�zal�k�r�l a 73 sz�zal�kos szintre esett 2010 �ta.

Az �llampap�rhozamok �s a kock�zati fel�r tekintet�ben sokkal jobbak a mutat�ink, mint a v�ls�g előtti időkben - hangs�lyozta Barcza Gy�rgy.
M�g 2006-ban a 10 �ves �llampap�rok ut�n fizetendő hozam 7,28 sz�zal�k volt, addig 2016-ra ez a kamatpr�mium 2,96 sz�zal�kra m�rs�klőd�tt. Ek�zben az 5 �ves kock�zati biztos�t�sunk (CDS) fel�ra is visszaesett: a 2006-os 283 pontr�l 108 pontra, ami jelzi, hogy ma m�r sokkal kev�sb� tartj�k s�r�l�kenynek a magyar gazdas�got, mint a v�ls�g előtti �vekben.

A lakoss�gi �llampap�r v�s�rl�snak fontos szerepe van az etikus p�nz�gyi term�kek fejlőd�s�ben, mivel erőre meghat�rozott kamatfizet�s t�rt�nik, nincs burkolt jutal�k, �s egym�ssal versenyző piaci szereplők �rt�kes�tik az �llamk�tv�nyeket.

Ilyenek az AKK-val szerződ�tt bankok a Magyar �llamkincst�r �s a Magyar Posta.
Az �llamk�tv�nyeknek h�rom elsődleges piaca van: a nagybani forint, a nemzetk�zi deviza �s a lakoss�gi.

Az elektronikus �rt�kes�t�si rendszer fejletts�g�ben a lakoss�gi piaccal rendelkező orsz�gokn�l előr�bb j�runk - tette hozz� az AKK vezetője.