A kedden megjelent interj�ban az eln�k elmondta, j� l�p�snek tartja az Elektronikus k�z�ti �ruforgalom ellenőrző rendszer (ek�er) bevezet�s�t, �s helyesli azt is, hogy a ny�ron indul az online sz�mla-adatszolg�ltat�s. Kiemelte, hogy a Nemzeti Ad�- �s V�mhivatal tervei k�z�tt szerepel a kisv�llalkoz�i ad�bevall�sok elk�sz�t�se is, ami pedig a munk�ltat�i j�rul�kcs�kkent�st illeti, a szoci�lis hozz�j�rul�si ad� a terveknek megfelelően j�vőre 17,5 sz�zal�kra m�rs�klődik, �s n�gy �v m�lva 11,5 sz�zal�kon �llhat meg.

Az alacsonyabb ad�kulcsok kev�sb� cs�b�tanak az ad�elker�l�sre �s az ad�hivatal innovat�v beszed�si eszk�zei, valamint a kor�bbin�l �gyf�lbar�tabb hozz��ll�sa �p�ti a bizalmat. �gy a megfesz�tett erővel dolgoz�, becs�letes v�llalkoz�sok azt �rezhetik, hogy nem ker�lnek versenyh�tr�nyba a csal�kkal szemben. R�ad�sul a munkaerőpiaci folyamatok, a munkaerőhi�ny azt id�zik elő, hogy egyre kevesebben hajland�ak feket�n dolgozni, ez�rt nő a leg�lis foglalkoztat�s.

Hangs�lyozta, seg�teni kell a kis- �s k�z�pv�llakoz�sokat a fejlőd�sben, �s abban, hogy hitelk�pess� v�ljanak. Erre eddig k�t �t k�n�lkozott: az egyik az, hogy megv�rjuk, am�g h�rom �ven �t nyeres�get tudnak kimutatni, ekkor folyamodhatnak banki k�lcs�n�rt. �m az �ltal�ban h�rommilli� forintos tők�vel alakult kft-knek valamint a bt-knek nincs igaz�n saj�t vagyonuk, ez�rt a hitel felv�telekor sokszor a �csal�di ez�st� lesz a fedezet, nemfizet�s eset�n pedig erre teheti r� a bank a kez�t.

�Ez szerintem helytelen ir�ny, mert minden l�tsz�ks�gletet szolg�l� eszk�z fedezetk�nt val� megterhel�s�t �letvesz�lyesnek tartom. Gondoljunk csak a devizahitelez�sre, ahol sok c�gvezető mag�nszem�lyk�nt vett fel k�lcs�nt a v�llalkoz�sa c�ljaira. Ezek a gyenge l�bakon �ll� kis c�gek dőltek be elősz�r a 2008-as v�ls�g sor�n, �s teljes csal�dok mentek t�nkre� � fogalmazott az eln�k.

A megold�s a nyugat-eur�pai p�lda lehet, a kezdő v�llalkoz�soknak ott sincs vagyonuk, de ha van egy j� �tlet�k, akkor a bankok vagy m�s befektetők megfinansz�rozz�k azt, ak�r �gy is, hogy megrendel�st adnak az indul� c�gnek.

Domokos L�szl� szerint a tapasztalatok azt mutatj�k, hogy az innov�ci� fő terepe a kisv�llalkoz�i szf�ra. A bank ebben �gy tud seg�teni, hogy p�ld�ul a j�vőbeni �rbev�tel terh�re ny�jt forg�eszk�z- vagy megelőlegező k�lcs�nt az �g�retes kisv�llalkoz�snak.

Ut�bbi teh�t az �rbev�tel bizonyos sz�zal�k�b�l fizeti vissza a hitelt, vagyis nem kell a saj�t vagyon�t, egzisztenci�j�t is kock�ztatnia. Ezt sokkal j�rhat�bb �tnak tartja, mint a mai hazai banki gyakorlatot, ahol a p�nzint�zet ingatlanfedezetet, vagy net�n k�szfizető kezess�get k�vetel a v�llalkoz�i k�lcs�n fej�ben.

A megyei kamar�k is seg�thetn�nek abban, hogy havi n�h�ny ezer forintos b�rleti d�j�rt cser�be minden kisv�llalkoz�s jelen lehessen egy internetes �rt�kes�t�si, kereskedelmi fel�leten. Ugyanakkor a kamar�k, vagy m�s nonprofit szervezetek az ad�hat�s�g �ltal ellenőrz�tt k�nyvel�si, illetve adminisztr�ci�s szolg�ltat�st is ny�jthatn�nak, hiszen a v�llalkoz�k j� r�sze nem tanult sz�mvitelt, nem tud eligazodni ebben a vil�gban, �gy k�nnyen v�lhat ad�csal�v�.

�sszess�g�ben teh�t olyan felt�teleket kell teremtenie a korm�nynak �s a bankszektornak, hogy ne vegy�k el az emberek kedv�t a v�llalkoz�st�l � hangs�lyozta