M�g mindig gyakran megt�rt�nik, hogy a bankok vagy a biztos�t�k nem hajland�ak megfelelő t�j�koztat�st adni az �gyf�lnek, mielőtt az hitelszerződ�st k�tne.
A nagy �zletl�ncok t�bbsz�r is tr�kk�znek bev�s�rl�k�rty�ikkal.
Hi�ba tiltja t�rv�ny, hogy term�kbemutat�n k�n�ljanak hitelt, t�bb �gyn�k is megpr�b�lkozott ezzel.
A hitelt felvevő magyar h�ztart�sok t�bb mint negyede ker�lhet k�nnyed�n nagy bajba a t�rlesztőr�szletekkel.
A 35 �vn�l fiatalabbak t�bb mint 80 sz�zal�ka eg�sz �let�ben soha nem kapott m�g p�nz�gyi oktat�st.
Sokszor elsunnyogn�k a bankok a t�j�koztat�st
A jegybank ellenőrei t�bb hib�t is tal�ltak a bankok �gyf�lt�j�koztat�s�n�l. Főleg a lak�shitelekn�l vannak bajok, egy 11 bankot �rintő vizsg�latban
az MNB valamennyi bank eset�ben azonos�tott olyan �ltal�nos szerződ�si felt�teleket, amelyek egy k�z�rdekű perben esetleg tisztess�gtelennek minős�lhetnek.
T�bbsz�r is megt�rt�nik, hogy egy jelz�loghitel felv�tele előtt az �gyfelek nem kapnak kellő t�j�koztat�st arr�l, hogy milyen t�bbletd�jakat sz�mol fel a p�nzint�zet, vagy �pp arr�l, hogy milyen �sszegeket lehet előt�rleszteni. A lak�shitel-szerződ�sekhez kapcsol�d� biztos�t�v�laszt�si szab�lyok, az indokolatlanul visszavont kamatkedvezm�nyek �s a szint�n sz�ks�gtelen�l felsz�m�tott t�bbletd�jak is sok probl�m�t okoznak.
A k�ziz�log-hitelezőkn�l a teljes hiteld�jmutat� �s a reprezentat�v hitelp�lda nem megfelelő felt�ntet�s�t, valamint a THM rossz sz�m�t�s�t eml�tette az MNB visszat�rő hibak�nt.
A jegybank 2017-ben a jelz�loghitel-felv�telt megelőző jogs�rtő t�j�koztat�s miatt 21 p�nz�gyi int�zm�nyre �sszesen 19 milli�, a k�ziz�loghitelek kereskedelmi kommunik�ci�j�ra vonatkoz� hi�nyoss�gok�rt 11 int�zm�nyre 65,5 milli� forint b�rs�got szabott ki. Emellett az MNB kezdem�nyez�s�re 11 bank m�dos�totta az �ltal�nos szerződ�si felt�teleit.
Tavaly a bankokhoz, biztos�t�khoz �s m�s p�nzpiaci int�zm�nyekhez �sszesen mintegy 365,7 ezer lakoss�gi �gy�lpanasz �rkezett. Ez azt jelenti, hogy ezer lakoss�gi szerződ�sre �tlagosan 8 panaszt tettek az �gyfelek.
Nem bev�s�rl�k�rtya, hitelk�rtya
K�l�n�sen nagy a fogyaszt�v�delmi kock�zat a hitelk�rtya-szerződ�sekn�l. Az MNB �gyf�lszolg�lat�ra be�rkezett fogyaszt�i k�relmek t�bb mint hatoda ilyen szerződ�sn�l tal�lt probl�m�hoz kapcsol�dik.
A bev�s�rl�k�rtyak�nt eladott hitelk�rty�k kapcs�n az MNB t�bb c�lvizsg�latot is ind�tott. A Budapest Hitel- �s Fejleszt�si Bankn�l a Tesco V�s�rl�k�rty�t, az Oney Magyarorsz�g Zrt.-n�l pedig az Auchan bev�s�rl�k�rty�t �rintette a vizsg�lat. Mindk�t esetben meg�llap�tott�k, hogy a bev�s�rl�k�rtyak�nt hirdetett term�kek val�j�ban hitelk�rtyaterm�kek, �gy viszont nem volt megfelelő a t�j�koztat�s, amelyet az �zletek adtak.
Az �rubemutat�val egybek�t�tt term�k�rt�kes�t�ssel is sok naiv v�s�rl�t pr�b�lnak becsapni. Pedig 2015 v�ge �ta m�r tilos is az �rubemutat�n �ruhitelt adni. Ennek ellen�re az OTP Bank egy f�ggő �gyn�ke 16 alkalommal k�n�lt �ruhitelt egy ilyen bemutat�n, ami miatt a jegybank 12,8 milli� forintra b�ntette a bankot. A Zepter International Ungarn f�ggetlen k�zvet�tőn�l is tal�ltak hasonl� t�rv�nys�rt�st, de ott csak egymilli� forint lett a b�rs�g.
A magyarok negyede s�r�l�keny
Az MNB megrendelt egy felm�r�st is, ebből kider�lt: a magyar fogyaszt�k t�bb, mint negyede, eg�sz pontosan 27,4 sz�zal�ka s�r�l�kenynek sz�m�t a p�nz�gyi tudatoss�ga, valamint a p�nz�gyi helyzete alapj�n.
A hitelt felvevő h�ztart�sok 3-8 sz�zal�ka t�lzottan elad�sodottnak sz�m�t, enn�l azonban nagyobb baj az, hogy 15 sz�zal�k p�nz�gyileg s�r�l�keny. Ez a megfogalmaz�s azt jelenti: ha a h�ztart�s p�nz�gyi helyzet�t egy sokk �ri, p�ld�ul valaki elvesz�ti az �ll�s�t, vagy olyan v�ratlan kiad�sa lesz a csal�dnak, amelyre musz�j azonnal k�lteni, bajba ker�lhetnek a t�rlesztőr�szletekkel. Rajtuk k�v�l van egy olyan csoport is � a hitelt felvevő h�ztart�sok 12,3 sz�zal�ka �, amely az anyagi helyzete alapj�n most nem sz�m�t ugyan s�r�l�kenynek, de annyira k�zel esik ennek a hat�r�hoz, �s annyira gyenge a p�nz�gyi tudatoss�ga, hogy k�nnyen vesz�lybe ker�lhet.
Az MNB egy m�sik, 35 �v alattiakat c�lz� felm�r�se sor�n kider�lt, hogy a fiatalok t�bb mint n�gy�t�de semmilyen p�nz�gyi oktat�sban vagy k�pz�sben sem r�szes�lt eddigi �lete sor�n.
A sz�mokb�l azonban kider�l az is: min�l kev�sb� tudatos valaki, ann�l s�r�l�kenyebb p�nz�gyileg. Ennek megvan a pozit�v oldala is, ahhoz, hogy egy h�ztart�s p�nz�gyileg stabilabb� v�ljon, nem felt�tlen musz�j t�bb p�nzt szerezni�k, m�r az is nagy seg�ts�g, ha jobb oktat�st kapnak. Nem v�letlen, hogy az MNB kiadv�nya egy teljes fejezeten kereszt�l foglalkozik a p�nz�gyi tudatoss�gra nevel�ssel.
A �kifesz�tett p�nz�gyi helyzetű� h�ztart�sok sz�m�ra a r�vid peri�dus� lak�shitel k�l�n�sen kock�zatos lehet. Ha a kamatszint csak egy kicsivel, 1�3 sz�zal�kponttal v�ltozik, m�r az is drasztikusan, mintegy egyharmad�val emelheti a t�rleszt�si terheket � der�l ki az elemz�sből. Az MNB �gy sz�mol: egy ekkora kamatemel�sn�l a referenciakamatl�bhoz k�t�tt szerződ�sek t�rlesztőr�szlete mintegy 10�30 sz�zal�kkal is emelkedhet egy 10 milli� forintos, 20 �ves futamidejű hitel eset�n. Ez�rt a jegybank a v�ltoz� kamatoz�s� term�kek felv�tel�t csak a kamatkock�zattal tiszt�ban levő, megfelelő j�vedelmi helyzetű ad�soknak aj�nlja.