Sp�der Zsolt: Nem tisztem a minisztereln�k �r szavait �rtelmezni. Ha kutat�saink sor�n gyermekv�llal�sr�l, annak akad�lyair�l k�rdezz�k az embereket, �ltal�ban k�t t�nyező szerepel első helyen a v�laszokban: egyr�szt az anyagi k�r�lm�nyek, m�sr�szt a nők munk�ba visszat�r�s�nek neh�zs�gei gyermekv�llal�s ut�n. Ez a sokr�tű probl�ma egyar�nt mag�ban foglalja a b�lcsőd�k el�gtelen sz�m�t �s a munk�ltat�k elő�t�letes hozz��ll�s�t. De sok m�s t�nyező is akad�lyozza a gyermekv�llal�st, p�ld�ul a p�rkapcsolatok instabilit�sa. Arra is fontos felh�vni a figyelmet, hogy a demogr�fia nem csup�n a sz�let�sek sz�m�t jelenti, ugyanilyen fontos a v�rhat� �lettartam alakul�sa, ahol komoly javul�si lehetős�gek vannak. A magas szintű eg�szs�g�ggyel, szűrőprogramokkal n�velhető az �let hossza, s ha tov�bb �l�nk �s tov�bb dolgozunk, akkor kevesebb sz�let�s eset�n sem robban a nyugd�jbomba.
HVG: 2011 �ta szinte folyamatosan t�bb gyerek j�tt a vil�gra; tavaly azonban megfordulni l�tszott a trend. Mi lehet az oka?
S. Zs.: A sz�let�ssz�m visszaes�se nem meglepő, ugyanis egyre kevesebb a sz�lők�pes kor� nő. K�z�l�k a legn�pesebb koroszt�lyok, az �gynevezett Ratk�-unok�k ma a negyvenes �veikben j�rnak. A sz�let�ssz�m n�vel�s�hez a kor�bbin�l kevesebb nőnek kellene t�bb gyereket v�llalnia. �gy tűnik, hogy ezt meg is teszi, hiszen ha a gyermekv�llal�si hajland�s�g t�rsadalmi szintű mutat�j�t, a teljes term�kenys�gi ar�nysz�mot n�zz�k, az az ut�bbi �vekben emelkedett. Igaz, a 2017-es 1,5-�s �rt�k m�g kev�s ahhoz, hogy a n�pess�g reprodukci�j�t garant�lja; ehhez kettő k�r�l kellene lenni ennek az �rt�knek.
HVG: R�ad�sul n�vekszik a gyermektelenek �s az egygyermekesek sz�ma.
S. Zs.: Val�ban k�l�n�s, hogy nemcsak a legmagasabb v�gzetts�gűek, hanem a legalacsonyabb v�gzetts�gűek k�z�tt is megjelent a gyermektelen csoport. Nem m�rt�nk tudatos gyerektelens�get, ahogy kev�s a tudatos szingli is Magyarorsz�gon. Ink�bb azt l�tjuk, hogy az emberek belecs�sznak ezekbe az �lethelyzetekbe. Am�g n�h�ny �vtizede a h�szas, most jellemzően a harmincas �veik elej�n sz�lnek a nők, ami a gyereksz�mra is kihat. Sokszor a p�rok addig halogatj�k a d�nt�st, am�g felbomlik a kapcsolat, �s idősebben nehezebb �j tart�s p�rkapcsolatot kialak�tani, �gy elmaradhat a gyermeksz�let�s.
HVG: Mi az oka annak, hogy a magyarok feleolyan es�llyel v�ltj�k be a gyermekekre vonatkoz� terveket, mint nyugat-eur�pai kort�rsaik?
S. Zs.: Ez sem magyar �tok, szinte a teljes posztszocialista r�gi�ra igaz, �s bizony�ra kapcsolatban van azzal, hogy Eur�p�nak ezen a t�j�n kev�sb� kisz�m�that� a vil�g, a gazdas�gi v�ltoz�sok nagyobb hull�mokat vetnek. A kilencvenes �vek elej�n tapasztalt radik�lis visszaes�s mindenk�ppen az �tmenetnek k�sz�nhető. A 2008-as gazdas�gi v�ls�g idej�n pedig eg�sz Eur�p�ban visszaesett a term�kenys�g. Nyugat-Eur�p�ban azonban kisebb volt a v�ls�g hat�sa, mert ott nagyobbak voltak a tartal�kok, �s jobban megtanult�k, hogy a rosszabb �s jobb időszakok v�ltakoz�sa az �let r�sze.
HVG: Magyarorsz�g GDP-ar�nyosan legal�bb annyit k�lt szoci�lpolitik�ra, mint a nyugat-eur�pai �llamok, a mutat�ink viszont siralmasak. Mi lehet itt a fő gond?
S. Zs.: Neh�z megmondani egy-egy int�zked�sről, hat-e vagy sem. De val�sz�nűleg sokkal kevesebb gyerek sz�letne a csal�dpolitikai kedvezm�nyek n�lk�l. T�ny p�ld�ul, hogy a hetvenes �vekben bevezetett n�pesed�si programnak � t�bbek k�z�tt a lakhat�si t�mogat�snak, a �szocpolnak� � k�sz�nhetően nőtt a diplom�s nők gyermekv�llal�sa, ami azonnal cs�kken�snek indult, amikor a Bokros-csomag r�szek�nt a kilencvenes �vek k�zep�n megsz�ntett�k a gyedet. Azt�n n�h�ny �v m�lva vissza�ll�tott�k a gyedet, a diplom�sok gyermekv�llal�si hajland�s�ga vissza�llt a kor�bbi �rt�kre. Persze a csal�dpolitika csak egyike a sok t�nyezőnek, ami a term�kenys�get befoly�solja.
HVG: Az Orb�n-korm�nyok l�p�sei �reztett�k hat�sukat?
S. Zs.: A csok eset�ben m�g nem telt el el�g idő, illetve bonyol�tja a hat�s�nak k�vet�s�t, hogy t�ls�gosan �sszef�gg az �p�tőipar mozg�s�val. De az biztos, hogy a 2000-ben bevezetett �s a h�rom- �s t�bbgyerekesekre az�ta is fenn�ll� csal�di ad�kedvezm�ny n�velte a harmadik gyermek v�llal�s�t a magasabb st�tus�akn�l. De a csal�dpolitik�ban a legfontosabb az �lland�s�g.
HVG: A csal�di ad�kedvezm�nynek van az a kimondatlan c�lja is, hogy a jobban kereső k�z�poszt�lyt serkents�k gyermekv�llal�sra, a csal�di p�tl�k befagyaszt�s�nak pedig az, hogy a legszeg�nyebbek nehogy t�ls�gosan �szt�n�zve legyenek. Ez l�tszik a sz�mokban?
S. Zs.: A j�vedelmi helyzetre �s �gy a szeg�nys�gre vonatkoz�an nincsen adatunk. Az l�tszik, hogy a k�z�pszintű v�gzetts�gűek gyermekv�llal�sa van az �tlagos alatt. A korm�nyok egy-egy c�lt t�bbf�le eszk�zzel k�s�relnek meg el�rni. A csal�di ad�kedvezm�ny az �n olvasatomban az ad�z� �llampolg�rok k�z�tt v�gzi el az �jraeloszt�st: megsz�ntette azt az anom�li�t, hogy aki h�rom-n�gy gyermeket nevel, annak h�romszor-n�gyszer t�bb ad�t kellett fizetnie, mint az egygyermekeseknek.
HVG: A migr�ci�val mennyire enyh�thetők az �regedő t�rsadalmak demogr�fiai probl�m�i?
S. Zs.: K�r lenne tagadni, hogy hatalmas n�pesed�si nyom�s van Eur�p�n. A kontinens d�li �s d�lkeleti hat�rain�l gyorsan n�vekvő �s fiatal n�pess�g �l. Az persze k�rd�s, hogy kik �s h�nyan indulnak el Eur�p�ba, �s k�z�l�k h�nyat fogadnak be a kontinens orsz�gai. Az biztos, hogy az eur�pai t�rsadalmak k�ptelenek integr�lni, ha t�l gyorsan t�l nagy sz�m� idegen kult�r�j� n�pess�g z�dul r�juk. A kor�bban a gyarmati m�lt miatt vagy toborz�ssal �rkezett marokk�i, alg�riai, t�r�k vend�gmunk�sok, bev�ndorl�k demogr�fiai magatart�s�r�l vannak megb�zhat� adatok; azt l�tjuk, hogy �j haz�jukban kevesebb gyereket v�llalnak, eset�kben valahol a nyugat-eur�pai �s az otthoni csal�dmodell k�z�tt �ll be a gyereksz�m.
HVG: Az egyik legnagyobb demogr�fiai vesz�lynek idehaza a kiv�ndorl�st tekinti az ellenz�k.
S. Zs.: 460 ezer főre, azaz a lakoss�g 4-5 sz�zal�ka k�r�lire becs�lj�k az �ppen k�lf�ld�n l�vőket. Magyarorsz�gr�l tov�bbra is j�val kevesebben v�ndorolnak ki, mint a k�rnyező, posztszocialista orsz�gokb�l. Rom�nia, Bulg�ria �s a balti orsz�gok kor�bbi lakoss�g�nak m�r k�r�lbel�l az �t�de tart�san a hat�rokon t�l �l, ami m�r-m�r demogr�fiai katasztr�f�val fenyegeti ezeket az orsz�gokat. A kiv�ndorl�s dinamik�ja r�ad�sul n�lunk az ut�bbi k�t �vben cs�kkent, ami �sszef�gg�sben lehet a m�rs�klődő munkan�lk�lis�ggel, a b�rek n�veked�s�vel, de p�ld�ul a brexittel is. Ebben az �sszef�gg�sben �gy �rdemes feltenni a k�rd�st, hogy n�lunk mi�rt csak ennyi a kiv�ndorl�k sz�ma? Tal�n meglepő, amit mondok, de Magyarorsz�gon egyes kutat�k szerint �pp a lengyelhez vagy rom�nhoz k�pest sűrűn szőtt szoci�lis h�l� marasztalta sok�ig itthon az embereket.