A tud�sok arra voltak k�v�ncsiak, befoly�solja-e a k�z�s dolgokhoz val� hozz�j�rul�si hajland�s�got az, hogy kinek mennyi p�nze van, �s hogy ahhoz hogyan jutott hozz�. A k�s�rletben r�szt vev?ket alacsonyabb illetve magasabb st�tusz� csoportokba osztott�k, �s eszerint adtak nekik t�bb vagy kevesebb p�nzt.

A st�tusz meghat�roz�sa n�melyekn�l v�letlenszer? volt, m�sokat er?fesz�t�seik alapj�n soroltak a p�nzesebb csoportba. Ut�na mindenkinek d�ntenie kellett, mennyivel j�rul hozz� a k�z�s b�dzs�hez, amit majd sz�tosztanak az �sszes r�sztvev? k�z�tt. Vagyis a k�s�rlet gyakorlatilag azt modellezte, ki milyen m�rt�kben szeretne r�szt venni a t�rsadalmi �jraeloszt�sban, ha rajta m�lna ennek a meghat�roz�sa.

�sszess�g�ben az alacsonyabb st�tusz�ak t�bbet adtak be, mint a magasabb st�tusz�ak, �s k�z�l�k is azok akartak a legkev�sb� hozz�j�rulni a k�z�sh�z, akik energi�t fektettek bele, hogy a magas st�tusz� poz�ci�ba jussanak (teh�t nem csak sorsol�s alapj�n k�t�ttek ki odafent).

Ezzel szemben az alacsony st�tusz�ak hozz�j�rul�si hajland�s�g�ban nem mutatkozott k�l�nbs�g aszerint, hogy volt-e lehet?s�g�k a k�s�rlet sor�n kit�rni onnan.

A konkl�zi� szerint teh�t aki maga is hozz�j�rul, hogy magasra jusson, �s nem csak p�ld�ul belesz�letik a gazdags�gba, az val�sz�n?leg kev�sb� veszi sz�vesen, ha elvonnak az �ltala megszerzett javakb�l k�zc�lokra. A pszichol�gusok azt is levont�k tanuls�gk�nt, hogy a k�z�sh�z val� hozz�j�rul�st nem kiz�r�lag �nzetlens�g motiv�lja, hanem az is benne van, hogy arra sz�m�tunk, v�gs? soron ez a viselked�s megt�r�l majd.

Meglep? eredm�ny volt m�g, mondta Magda Osman, a tanulm�ny szerz?je, hogy az empatikuss�g szinte egy�ltal�n nem j�tszott szerepet abban, mennyivel volt hajland� a tesztalany besz�llni a k�z�sbe. Osman szerint fontos, hogy ezt siker�lt kimutatni, ugyanis sokan �gy v�lik, hogy az emp�tia a t�rsadalmi egy�tt�l�s kulcsa. A kutat�s alapj�n viszont �gy t?nik, ha a javak eloszt�s�r�l van sz�, az empatikuss�g nem igaz�n j�rul hozz� a k�z�ss�g sz�m�ra el?ny�s viselked�shez.