A sv�jci k�zpont� p�nz�gyi v�llalat becsl�se szerint ha az amerikai term�kekre csak egy 10 sz�zal�kos v�mot dobnak, ezt pedig a c�gek egy az egyben tov�bbh�r�tj�k a fogyaszt�kra,� az �nmag�ban stagfl�ci�ba l�kn� a vil�ggazdas�got �s 2,5 sz�zal�kkal vetn� vissza a v�llalati bev�teleket.

Legal�bb ilyen �rdekes, hogy egy massz�v kereskedelmi h�bor�t ar�nyosan legink�bb azok az orsz�gok sz�vn�nak meg, amelyek ink�bb be vannak �p�lve a globaliz�lt �rt�kl�ncokba, mint p�ld�ul Magyarorsz�g az aut�- �s aut�alkatr�szgy�rt�s�val. Pontosabban Luxemburg, Tajvan �s Szlov�kia ut�n a legink�bb Magyarorsz�g kitett ilyen kock�zatoknak, a Vil�gbank adatai alapj�n. Ezeket az orsz�gokat m�g ak�r jobban is �rintheti K�na �s az USA v�mh�bor�ja, mint a cselekv? feleket.�

Nek�nk p�ld�ul az aut�k �s aut�alkatr�szek a legnagyobb exportcikkeink, d�nt?en N�metorsz�gba, ezek adt�k 2016-ban az �sszes exportunk 15 sz�zal�k�t. Kor�ntsem mell�kesen pedig az EU ut�n az USA a legnagyobb kereskedelmi partner�nk.� Kor�bban itt �rtunk arr�l, hogy mi is nagyon be�gyazottak vagyunk multinacion�lis �rt�kl�ncokba, k�zvetve �s k�zvetlen�l is igen rosszul �rintene minket b�rmilyen glob�lis kereskedelmi h�bor�.

Vagy Tajvann�l el�g a Foxconnra gondolni, ami egyebek mellett az Apple iPhone-jait gy�rtja. Az orsz�g �sszes exportj�nak 40 sz�zal�k�t adta az elektronikus integr�lt �ramk�r�k nev? exportkateg�ria, sz�val ?k is er?sen megszenvedn�k, ha visszaesne a kereslet az iparcikkeik ir�nt.