Donald Trump egyik f? v�laszt�si �g�rete volt a Kanada, Mexik� �s az Egyes�lt �llamok k�zti �szak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezm�ny (NAFTA) felmond�sa: kor�bban rengeteget hangoztatta, hogy azonnal felt�pi a �munkahelygyilkos� meg�llapod�st � amely egy�bk�nt a vil�ggazdas�g egyik legfontosabb paktuma.

Az 1994-ben megk�t�tt NAFTA a legt�bb ter�leten megsz�ntette a v�mokat �s a kereskedelem el?tt �ll� egy�b gazdas�gi korl�tokat a h�rom orsz�g k�z�tt, amivel Trump (�s egy�bk�nt az e t�ren a jobboldali eln�kh�z meglep?en k�zel �ll� baloldali politikusok) szerint t�bb milli� amerikai ipari munkahely megsz?n�s�t okozta: a gy�rak az alacsony b�rsz�nvonal� Mexik�ba v�ndoroltak, k�zben az amerikai munk�sok elvesztett�k �ll�sukat �s elszeg�nyedtek.

Donald Trump �rkezik az USA�Mexik�Kanada Egyezm�nnyel (USMCA) kapcsolatos sajt�t�j�koztat�ra 2018. okt�ber 1-�n.
Fot�: Leah Millis / Reuters

Na, h�t ennek most v�ge, legal�bbis Trump szerint. El?sz�r Mexik�val, majd a napokban Kanad�val is siker�lt z�ld �gra verg?dnie Washingtonnak: a NAFTA-t val�ban felt�pik, de r�gt�n megk�tik helyette a valamivel rosszabb nev?, de tartalmilag nagyon hasonl� USA�Mexik�Kanada Egyezm�nyt (USMCA).

Hogy ez mi�rt �rdekes �s fontos, arra sz�mos v�lasz van:
?
Elemz?k szerint a kompromisszummal siker�lt elker�lni egy komolyabb vil�ggazdas�gi balh�t, amit a NAFTA felr�g�sa jelentett volna, m�s sz�val siker�lt egy k�zigr�n�tot ki�nekelni Trump kez�b?l.
?
Miut�n Nyugaton m�r egyre kevesebb orsz�ggal van vit�ja, Trump ezek ut�n sokak szerint m�g kem�nyebben fogja t�madni K�n�t gazdas�gi �gyekben.
?
Fontos lehet, hogy Trump a novemberi f�lid?s kongresszusi v�laszt�sok el?tt azzal kamp�nyolhatja tele a sajt�t, hogy bev�ltotta egy �jabb �g�ret�t.
?
V�g�l pedig az USMCA egyszerre jelzi, hogy Trump a vil�gpolitik�ban b�rmennyire is olyan hat�st kelt, mint elef�nt a porcel�nboltban, az amerikai gazdas�g erej�b?l fakad�an a v�g�n egy adag �zenget�s ut�n m�g leg�d�zabb b�r�l�i (Kanada) is k�nytelenek meghajolni el?tte;
?
m�sr�szt viszont val�j�ban nem is olyan neh�z megszel�d�teni �s �tverni a mag�t a t�rgyal�s nagymesterek�nt rekl�moz� amerikai eln�k�t.
Nagy szavak, kis k�l�nbs�gek

Trump term�szetesen szok�s�hoz h�ven az egekig magasztalta a meg�llapod�st. Arr�l besz�lt, ez minden id?k legfontosabb nemzetk�zi paktuma, ami munkahelyek sz�zezreit fogja visszavonzani az Egyes�lt �llamokba. Szak�rt?k enn�l visszafogottabbak voltak: k�zgazd�szok szerint az �j meg�llapod�s nagyr�szt megegyezik a NAFTA-val, teh�t eget renget? v�ltoz�sokra nem kell sz�m�tani. Persze �nmag�ban ez is pozit�v:
a NAFTA felr�g�sa az eg�sz �szak-amerikai, �s ez�ltal a vil�ggazdas�got is megrengette volna.

K�na ut�na Kanada �s Mexik� az Egyes�lt �llamok k�t legnagyobb kereskedelmi partnere, de enn�l is fontosabb, hogy a sok �vtizedes szabadkereskedelem folyom�nyak�nt a h�rom orsz�g gazdas�gai sok szektorban v�gletekig �sszefon�dtak, �gy bel�thatatlan felfordul�st okozott volna a j�t�kszab�lyok hirtelen megv�ltoz�sa.

Sok�ig pedig �gy n�zett ki, hogy ez nagyon is re�lis vesz�ly. B�r Mexik�r�l l�tszott, hogy k�nytelen lesz beadni a derek�t, a Trumppal PR- �s nyilatkozath�bor�t folytat� kanadai liber�lis korm�nyf?, Justin Trudeau m�r csak a dolog optik�ja miatt sem akart egyk�nnyen lefek�dni az amerikai eln�knek. V�g�l azonban csak kider�lt, hogy a NAFTA felmond�s�b�l j�r� gazdas�gi k�rok t�bbet rontan�nak Trudeau renom�j�n, mint amennyit az jav�t, hogy n�ha kem�nyen beolvas Trumpnak.

Donald Trump �s Justin Trudeau
Fot�: Leah Millis / Reuters

Ebb?l fakad�an v�g�l egy, az er?viszonyokat j�l lek�vet? kompromisszumos meg�llapod�s sz�letett a h�rom orsz�g k�z�tt:
?
a leggyeng�bb f�l, Mexik� relat�ve sok engedm�nyt tett,
?
Kanada ugyan kevesebbet, de egy-k�t szimbolikus �gyben beadta derek�t,
?
Trump pedig bev�lthatta egy �jabb kamp�ny�g�ret�t, �s a sz�m�ra kedves aut�iparban kapott el�g mun�ci�t ahhoz, hogy el�gedettnek �rezhesse mag�t.
Magasabb b�rek, dr�g�bb aut�k

A v�ltoztat�sok els? r�n�z�sre el�g apr�, technikai dolgok, ett?l f�ggetlen�l van k�z�tt�k potenci�lisan jelent?s hat�s� �j�t�s is. Ezek k�z�l a legfontosabb, hogy az aut�ipar ter�let�n Washington k�vetel�seinek megfelel?en v�ltoztattak a kereskedelmi szab�lyokon.
?
Az �j meg�llapod�s kik�ti, hogy 2023-t�l csak olyan aut�t lehet v�mmentesen behozni Amerik�ba, amely �rt�k�nek legal�bb 40 sz�zal�ka �magas j�vedelm?�, legal�bb 16 doll�ros �rab�rt fizet? gy�rb�l sz�rmazik � ez term�szetesen cs�kkenti a mexik�i gy�rt�s, illetve a k�nai alkatr�szimport lehet?s�g�t, hiszen a 16 doll�ros �sszeg a jelenlegi mexik�i �tlagos gy�ri b�r h�romszorosa, de m�g az amerikai sz�vets�gi minim�lb�rnek is a k�tszerese.
?
A m�sik �j k�vetelm�ny, hogy 75 sz�zal�kra emelt�k a helyi (teh�t Kanad�n, az Egyes�lt �llamokon �s Mexik�n bel�li) hozz�adott-�rt�k k�vetelm�ny�t, azaz tov�bb sz?k�tik a ter�t annak, hogy (K�n�b�l, Jap�nb�l, N�metorsz�gb�l, stb.) import�lt alkatr�szekb?l, Mexik�ban �sszerakott aut�kat v�mmentesen lehessen export�lni az USA-ba.

Aut�sz�ll�t� Kanad�ban.
Fot�: Rebecca Cook / Reuters

Ezekt?l a v�ltoztat�sokt�l a Trump-korm�ny azt v�rja, hogy seg�thetik az aut�ipari gy�rt�s visszatelep�l�s�t Amerik�ba, aminek bizonyos szinten van realit�sa. Ahogy egy komment�r fogalmazott, Trump nagyobb teret adott a szakszervezetek k�vetel�seinek, mint b�rmelyik kor�bbi eln�k, bele�rtve a baloldaliakat is.

Ugyanakkor elemz?k arra is figyelmeztettek, hogy a dr�g�bb gy�rak nyilv�n dr�g�bban fogj�k majd el?�ll�tani az aut�kat, teh�t v�lhet?en n�vekedni fognak az amerikai aut��rak. A m�sik potenci�lis probl�ma, hogy a 16 doll�ros �sszeget nem k�t�tt�k az infl�ci�hoz, azaz a p�nzroml�s, valamint fejl?d? vil�gbeli b�rek emelked�se miatt az id? el?rehaladt�val egyre kev�sb� lesz hat�kony eszk�ze a termel�s Amerik�ban tart�s�nak. Az is igaz azonban, hogy a mostani meg�llapod�s csak 16 �vre sz�l, teh�t sz?k m�sf�l �vtizeden bel�l j�het az �jrat�rgyal�s.

Abb�l a szempontb�l j�l j�rt Kanada �s Mexik� is, hogy az USA v�llalta: �vi 2,6 milli� aut�ig mentesek maradnak b�rmif�le j�v?beli amerikai aut�ipari v�m al�l. Donald Trump t�bbsz�r fenyegetett m�r azzal, hogy magas v�d?v�mot vet ki a k�lf�ldi aut�kra, mert �rz�se szerint a n�metek az aut�iparon kereszt�l leny�lj�k Amerik�t. Ez a magyar gazdas�gnak is sokat �rtana, ahogy arr�l kor�bban hosszabban is �rtunk.
Amikor a szakszervezetek �s a multik is �r�lnek

A n�metek �s a jap�nok egyel?re �dv�z�lt�k az amerikai�kanadai�mexik�i meg�llapod�st, aminek a f? oka, hogy jelent?s amerikai �s mexik�i gy�rt�kapacit�sokkal b�rnak, amelyeket vesz�lyeztette volna a NAFTA felr�g�sa. Ett?l f�ggetlen�l tov�bbra is �rz�kenyen �rinten�k ?ket Trump esetleges aut�ipari v�d?v�mjai, e tekintetben folynak a h�tt�rt�rgyal�sok.

A t�bbi v�ltoztat�s kev�sb� l�tv�nyos:
?
Mexik�nak meg kell k�nny�tenie a munk�sok sz�m�ra a szakszervezet-alap�t�st. Ennek term�szetesen nem Trump szocialista fordulata az oka, hanem hogy az amerikaiak ez�ltal is dr�g�bb� akarj�k tenni a mexik�i termel�st.
?
Fenntartj�k az eddigi vitarendez�si mechanizmust, amely alapj�n a szerz?d�s esetleges megs�rt�se eset�n a h�rom orsz�g k�pvisel?ib?l �ll� szak�rt?i bizotts�g vizsg�lja ki a panaszokat. Megsz?nik viszont az USA �s Kanada k�z�tt annak lehet?s�ge, hogy c�gek pereljenek �llamokat az esetleges szerz?d�sszeg�s miatt � ez ut�bbi volt a legs�lyosabb ellenkez�st kiv�lt� r�sze az Amerikai �s az Eur�pai Uni� k�z�tt tervezett szabadkereskedelmi egyezm�nynek is, amely id?k�zben elbukott.
?
Az amerikai termel?k nagyobb hozz�f�r�st kaptak a kanadai tejterm�k- �s borpiachoz, ami sz�mukra persze j�, de nemzetgazdas�gi szinten ennek vajmi kev�s hat�sa lesz.
?
Szint�n kapott engedm�nyeket az USA a p�nz�gyi szolg�ltat�sok piac�n, valamivel k�nnyebb lesz ezent�l az amerikai p�nz�gyi c�gek dolga Mexik�ban �s Kanad�ban.
?
N�velt�k az Amerik�b�l online v�mmentesen v�s�rolhat� term�kek �rt�k�nek hat�r�t.
?
Nagyobb v�delmet kapnak Kanad�ban az amerikai gy�gyszeripari c�gek szellemi tulajdonjogai is, m�s sz�val Kanad�ban nehezebb lesz piacra dobni az amerikai multik szabadalmaztatott gy�gyszereivel azonos hat�anyag�, de azokn�l jellemz?en olcs�bb k�sz�tm�nyeket. Ez a b�r�l�k szerint ugyan j� a gy�gyszermultiknak, de nagyon rossz a betegeknek, hiszen az egyes gy�gyszerszabadalmak tulajdonosai tart�san magasan tarthatj�k �raikat. (Az ellen�rv, hogy a gy�gyszerek kifejleszt�se �s enged�lyeztet�se rengeteg p�nzbe ker�l, ha b�rki sim�n lem�solhatn� ?ket, akkor a gy�gyszergy�rak nem k�lten�nek annyit kutat�sra, �s kevesebb hat�sos gy�gyszer lenne.)

Tehenek egy farmon Kanad�ban.
Fot�: Christinne Muschi / Reuters
Sok mindent nem old meg

A NAFTA-t Trump sz�nre l�p�se el?tt jellemz?en ink�bb balr�l t�madt�k az Egyes�lt �llamokban. A b�r�latok szerint az amerikai piac megnyit�sa miatt a gy�rak Mexik�ba v�ndoroltak, mivel ott az alacsonyabb b�rsz�nvonal �s a laz�bb munkajogi v�delem miatt sokkal olcs�bban tudnak termelni. Emiatt az Egyes�lt �llamokban rengeteg ipari munkahely megsz?nt, a munk�soszt�ly elszeg�nyedett, lecs�szott.

Egyes elm�letek szerint pedig pont ez�rt gy?zhetett Trump a 2016-os eln�kv�laszt�son: a globaliz�ci� �ltal legaty�s�tott munk�soszt�ly a gy�rak visszahozatal�t �g�r? republik�nus jel�ltben l�tta a megold�st. Tov�bbi jogos kritika a szabadkereskedelmi egyezm�nyekkel szemben, hogy a nagy c�geknek kedveznek, szemet hunynak a harmadik vil�g borzaszt� munkak�r�lm�nyei felett, �s a k�rnyezetnek is �rtanak.

Ennek igazs�gtartalm�t el�g neh�z lenne tagadni: a foglalkoztat�si adatokon j�l l�tszik, hogy az ipari munkaer?re m�r nem nagyon van kereslet az Egyes�lt �llamokban, Trump pedig pont ott ment nagyot a v�laszt�son, ahol a legink�bb elsorvadt az ipar. Ugyanakkor egyes kutat�sok vitatj�k, hogy az ipar elt?n�se �nmag�ban mennyiben baj, illetve ha igen, mennyiben a kereskedelem sara.
?
Egyes elemz�sek szerint a NAFTA t�bb sz�zezer, ak�r t�bb milli� amerikai ipari munkahelybe ker�lt. �m k�zgazd�szok egy m�sik t�bora szerint ezek az elemz�sek a helyzet egyoldal� �rt�kel�s�n nyugszanak: b�r a kereskedelem val�ban sok ipari munkahelyet megsz�ntet a fejlett orsz�gokban, sok m�s szektorban, els?sorban a szolg�ltat�sok ter�n n�veli a foglalkoztat�st, �s �gy �sszess�g�ben pozit�v hat�sa van: b�r a Ford kevesebb gy�ri mel�st fog alkalmazni, nemzetk�zi terjeszked�s�vel t�bb amerikai menedzserre �s marketingesre lesz sz�ks�ge, akik am�gy jobb k�r�lm�nyek k�z�tt �s magasabb b�r�rt dolgozhatnak. Ezt jelzi, hogy a munkahelygyilkos kereskedelem felfut�sa ellen�re ma az Egyes�lt �llamok egy csom� ter�let�n munkaer?hi�ny van, ahogy a fejlett vil�gban sok m�s helyen is. (A gond csak az, hogy a kir�gott mel�sokb�l jellemz?en nem lesznek marketingesek; a szkeptikusok szerint azonban ezt nem a kereskedelmi politik�val, hanem m�s szoci�lis �s �tk�pz�si politik�kkal kell megoldani.)�
?
Az is vita t�rgya, hogy mennyiben tehet az ipari foglalkoztat�s cs�kken�s�r?l a kereskedelem, mennyiben a technol�gia, �s mennyiben az egy�b gazdas�gpolitikai l�p�sek. Egyes, napjainkban n�pszer? �j tanulm�nyok szerint a technol�giai fejl?d�s �s a gy�rt�s robotiz�l�sa sokkal fontosabb munkahelygyilkos, mint a munka olcs�bb orsz�gokba val� kiszervez�se. M�sok azt hozz�k fel, hogy a kereskedelmi forgalom az amerikai �s �ltal�ban v�ve a nyugati gazdas�goknak csak egy t�red�k�t teszi ki, k�vetkeztet�sk�ppen mind pozit�v, mind negat�v hat�sait t�lbecs�lik.
?
A harmadik �rv, amit fel szoktak hozni a NAFTA �s �ltal�ban a szabadkereskedelem mellett, hogy annak k�sz�nhet?en a nyugati vil�gban hosszabb t�von cs�kkent a fogyaszt�i cikkek �ra (vagy legal�bbis adott �sszeg�rt jobb term�ket lehet kapni), m�sr�szt a fejl?d? vil�gban t�bb sz�zmilli� ember l�pett ki a m�lyszeg�nys�gb?l a termel�skiszervez�snek k�sz�nhet?en, m�g ha ezt am�gy a rabszolgas�gra eml�keztet? munkak�r�lm�nyek k�z�tt tett�k is meg.

Ett?l f�ggetlen�l abban a k�zgazd�szt�rsadalom d�nt? t�bbs�ge, m�g a NAFTA-kritikusok t�bbs�ge is egyet�rt, hogy 2018-ban a fenti probl�m�k kezel�s�nek m�r nem lenne t�l hat�kony eszk�ze a v�mpolitika, enn�l j�val kiterjedtebb szoci�lis, ad�ztat�si, oktat�si �s munkaer?-piaci l�p�sekkel kellene kezelni a robotok �s a globaliz�ci� jelentette kih�v�sokat.

E tekintetben val�j�ban az �j meg�llapod�s a visszafogott aut�ipari l�p�seken t�l vajmi keveset v�ltoztat a munk�soszt�ly lecs�sz�sa �s a j�vedelmi egyenl?tlens�gek n�veked�se m�g�tt �ll� �sszetett, rendszerszint? gazdas�gi �sszef�gg�seken.
K�n�nak is sz�l

Az sem v�ltozott, hogy a kereskedelempolitika tov�bbra is �gy m?k�dik Amerik�ban �s mindenhol m�shol, hogy a korm�ny a nagy gazdas�gi lobbicsoportok priorit�sai ment�n t�rgyal, teh�t jellemz?en egy sz?k k�r �ltal meghat�rozott �rdeket k�pvisel �s �rv�nyes�t a nemzetk�zi t�rgyal�sokon, ahelyett, hogy kifejezetten az �sszgazdas�gi vagy fogyaszt�i �rdeket m�rn� fel. Ahogy azt is felhozt�k az �j paktum kapcs�n, hogy az sok mindent beemel a m�g Barack Obama idej�n let�rgyalt, majd Trump �ltal els? munkahet�ben felr�gott kor�bbi meg�llapod�s-tervezetb?l, v�gs? soron teh�t az aut�ipari eredm�nyeken t�l a r�gi, Trump �ltal "globalist�nak" cs�folt paradigma folytat�sa.

Donald Trump az USA�Mexik�Kanada Egyezm�nnyel (USMCA) kapcsolatos sajt�t�j�koztat�n 2018. okt�ber 1-�n.
Fot�: Kevin Lamarque / Reuters

A meg�llapod�st novemberben �rhatj�k al� hivatalosan, �s leghamarabb 2019 m�sodik fel�ben l�phet �letbe, m�r ha siker�l ratifik�lni. Ez ut�bbit bonyol�tja, hogy az Egyes�lt �llamokban novemberben f�lid?s kongresszusi v�laszt�st tartanak, �s ha a Demokrata P�rt t�bbs�gbe ker�lne a t�rv�nyhoz�s fels?h�z�ban, akkor elvben megakaszthatn�k a dolgot � b�r az els? demokrata p�rti reakci�k alapj�n ez messze nem biztos. Tov�bb jav�tja a paktum es�lyeit, hogy Andr�s Manuel L�pez Obrador megv�lasztott mexik�i eln�k, aki baloldali-populista gazdas�gi n�zeteir?l ismert, t�mogatja az �j meg�llapod�st.
azzal, hogy a NAFTA-t maga m�g�tt tudta, Trump k�sz�lhet a K�n�val szembeni kereskedelmi h�bor� felteker�s�re.

Az elm�lt h�napokban az amerikai eln�k egyre kem�nyebb b�ntet?int�zked�seket helyezett kil�t�sba a szerinte (Mexik�hoz hasonl�an) csal� k�naiakkal szemben. Ebben egy�bk�nt van igazs�g, �s e tekintenben sok k�z�s �rdeke van Eur�p�nak �s Amerik�nak, amelyeket azonban Trump csapong� diplom�ci�ja miatt mindeddig nem siker�lt �rv�nyes�teni. A v�rakoz�sok szerint most, hogy energi�i felszabadultak, K�na ker�l a c�lkeresztbe, ami a novemberi v�laszt�sok miatt is fontos lehet: meg kell mutatni, hogy a korm�ny t�nyleg kem�nyen odacsap az amerikai �rdekek v�delm�ben.

A nagy k�l�nbs�g azonban, hogy K�na nem Kanada vagy Mexik�: b�r eleinte hajland�nak mutatkoztak erre, mostan�ban m�r ink�bb nem t�rgyalnak a kereskedelmi ellent�tek elsim�t�s�r�l. Hi�ba t?nik �gy, hogy egyel?re Pekingnek van t�bb vesz�tenival�ja, v�lhet?en arra j�tszanak, hogy hossz� t�von, �vtizedes t�vlatokban m�gis nekik �ll a z�szl�.

Ett?l f�ggetlen�l az biztos, hogy az amerikai-k�nai kereskedelmi h�bor� r�vid t�von biztosan �rtani fog a vil�ggazdas�gnak, �s ezen bel�l a kereskedelemf�gg? Magyarorsz�gnak is. Teh�t hi�ba �nekelt�k ki Trump egyik kez�b?l a k�zigr�n�tot, ha a zseb�ben ott van k�t m�sik.