H�tf?n az Egyes�lt �llamok �jb�l �letbe l�ptette Ir�nnal szemben az �sszes olyan gazdas�gi szankci�t, amit a 2015-ben k�t�tt atomalku keret�ben f�ggesztettek fel. A nemzetk�zi korl�toz�sok a gazdas�g sok ter�let�t �rintik a h�z��gazat olajkereskedelemt?l a haj�z�son �s a hadiparon �t a p�nz�gyi szf�r�ig.

Vas�rnap Ir�nban ezrek vonultak fel a szankci�k ellen t�ntetve, t�megek skand�lt�k, hogy "hal�l Amerik�ra". Hassz�n Rohani eln�k azt �g�rte, az orsz�g a szankci�k ellen�re is folytatja az olajkereskedelmet. Az ir�ni hadsereg bejelentette, hogy h�tf?n �s kedden nagyszab�s� hadgyakorlatba kezdenek, hogy demonstr�lj�k az orsz�g hadi erej�t.

Donald Trump m�jusban jelentette be, hogy az Egyes�lt �llamok kil�p a 2015-ben k�ttetett ir�ni atomalkub�l. Trump azzal indokolta a l�p�st, hogy az USA nem toler�lja Ir�n kibert�mad�sait, ballisztikus rak�tatesztjeit, valamint azt, hogy sz�ls?s�ges fegyveres csoportokat t�mogatnak a K�zel-Keleten.

Milyen szankci�k?

A felmondott meg�llapod�st az USA �s Ir�n mellett Nagy-Britannia, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Oroszorsz�g, K�na �s az Eur�pai Uni� �rt al� 2015-ben 21 h�napig tart� egyezked�s ut�n. Ir�n a nagyhatalmakkal k�t�tt szerz?d�sben v�llalta a hadi c�lokra felhaszn�lhat� programjainak le�ll�t�s�t, illetve lass�t�s�t, elismerte a Nemzetk�zi Atomenergiai �gyn�ks�g (NA�) ellen?rz�si jog�t. Cser�be a nemzetk�zi k�z�ss�g feloldotta a legs�lyosabb szankci�kat, p�ld�ul az olajexport tilalm�t �s a k�lf�ldi bankbet�tek befagyaszt�s�t, b�r a sokr�t? korl�toz�sok egy r�sze a mai napig �rv�nyben maradt valamilyen form�ban.

Az Ir�n elleni szankci�k t�rt�nete az 1979-es forradalomig ny�lik vissza, innent?l dat�lhat�, hogy az Amerikai Egyes�lt �llamok csak nagyon korl�tozottan �zletel az orsz�ggal, illetve nemzetk�zi szinten lobbizik az�rt, hogy m�sok se tegy�k. Ir�n a maga 77 milli� lakos�val egy k�zel N�metorsz�g m�ret? - b�r kisebb v�s�rl�erej? - bels? piaccal rendelkezik, de a vil�g legnagyobb gazdas�g�t�l val� elz�rts�g az�rt komoly tehert�telt jelent sz�m�ra, r�ad�sul az amerikai szankci�kat 1995-ben kiterjesztett�k �gy, hogy azokra a c�gekre is vonatkozzon, amelyek b�rmilyen �zletet k�tnek az ir�ni korm�nnyal.

Az ir�ni atomprogram miatt a szankci�z�sba az ENSZ is besz�llt 2006-t�l kezd?d?en, majd egy �vre r� az Eur�pai Uni� is csatlakozott, �gy b�ntetve az orsz�got az ur�nd�s�t�s�rt. Ennek nyom�n Ir�n lett az az orsz�g, ami ellen a nemzetk�zi k�z�ss�g a valaha volt legs�lyosabb gazdas�gi korl�toz�sokat vezette be. Ir�n gazdas�ga megs�nylette a szankci�kat, a n�veked�s 2008-ban nulla k�zel�be esett vissza, ezt k�vet?en pedig 2015-ig recesszi�ba s�llyedt a gazdas�g, amib?l csak a szankci�k felold�sa ut�n kecmergett ki.

Mi lesz a hat�sa?

Az Egyes�lt �llamok tavasz �ta fokozatosan vezeti be �jra a gazdas�gi szankci�kat Ir�nnal szemben, ugyanakkor elemz?k szerint
a mostani k�r az eddigi legjelent?sebb �s legf�jdalmasabb az ir�ni gazdas�gnak.

Az USA feketelist�j�n jelenleg m�r t�bb mint 700 ir�ni �llampolg�r, c�g, haj� �s rep�l?g�p van, �s a lista tartalmazza a legnagyobb ir�ni bankokat, olajc�geket �s logisztikai v�llalatokat. A szankci�k els? k�re augusztus elej�n l�pett �letbe, �s az amerikai doll�r v�tel�t?l, arany- �s m�s nemesf�mek kereskedelm�t?l tiltotta el Ir�nt, valamint a l�gik�zleked�st �s az aut�ipart �rintette.

Az amerikai k�l�gyminiszter, Mike Pompeo nyilatkozata alapj�n m�r t�bb mint 100 nagy vil�gc�g vonult ki Ir�nb�l a szankci�k miatt, �s az ir�ni olajexport napi egymilli� hord�s szint k�zel�be esett vissza. Az ir�ni gazdas�g az olajszektort lesz�m�tva struktur�lisan tov�bbra is gyenge l�bakon �ll, �s az olajkitermel�s ami a gazdas�gi n�veked�shez legink�bb hozz�j�rul, az �llami b�dzs�t gazdag�tja, ez�rt f�jnak majd a rezsimnek nagyon a kitermel�st �rint? szankci�k.

Az olaj az a ter�let lehet amelyen kereszt�l a teljes vil�ggazdas�gra gyakorolhat n�mi befoly�st az amerikai kivonul�s az atomegyezm�nyb?l. Ir�n m�jusban napi 2,5 milli� hord�j�val a glob�lis kereslet 3 sz�zal�k�t l�tta el, ugyanakkor ahogy az �br�n is l�tszik, a 2012-ben �letbe l�p? amerikai �s uni�s szankci�k komolyan visszafogt�k az orsz�g olajipar�nak teljes�tm�ny�t.

A Brent hord�nk�nti �ra az elm�lt h�napban 15 sz�zal�kkal cs�kkent, miut�n elterjedtek a pletyk�k arr�l, hogy bizonyos orsz�gok mentess�get kapnak a szankci�k al�l, �s �gy l�tszott, hogy az ir�ni export cs�kken�se eset�n m�s OPEC-tagorsz�gok n�velni fogj�k a kitermel�st. Az Egyes�lt �llamok sz�m�t is r�, hogy p�ld�ul Sza�d-Ar�bia n�velni fogja a termel�s�t, ez�rt sem annyira kem�nykedtek annyira a meggyilkolt �js�g�r� �gy�ben. A piac persze az�rt meg�rezte a szankci�k hat�lyba l�p�s�t, ugyanis h�tf?n �jra dr�gult a Brent a bejelent�s ut�n, de m�g mindig 10 sz�zal�kkal a m�lt h�nap eleji szint alatt j�r az �rfolyam, ugyanis a befektet?k val�sz�n?leg b�znak abban, hogy az sza�di �s orosz termel�s felfut�sa ellens�lyozza a szankci�k hat�sait.

Az amerikai korm�ny v�g�l nyolc orsz�gnak biztos�tott mentess�get a szankci�k al�l az olajkereskedelem eset�ben. A kiv�telezett orsz�gok k�z�tt van Olaszorsz�g, G�r�gorsz�g, T�r�korsz�g, India, K�na, Tajvan, Jap�n �s D�l-Korea. Pompeo elmond�sa alapj�n ezek az orsz�gok m�r "komolyan cs�kkentett�k az ir�ni olajimportjukat", de "m�g egy kis id?re van sz�ks�g�k, hogy lemenjenek null�ra".

F?leg azt szok�s hangs�lyozni, mindez mennyire f�jt illetve f�jhat a j�v?ben gazdas�gilag Ir�nnak, �m azt is �rdemes v�giggondolni, mit vesz�tenek az egyezm�ny m�sik oldal�n �ll� orsz�gok. Csak az Egyes�lt �llamokat tekintve is jelent�keny �sszegr?l van sz�, a f? szankci�k elt�rl�se el?tt egy �vvel kisz�molt�k, hogy az 1995 �ta tart� �llapot �sszesen 175,3 milli�rd doll�rnyi vesztes�get okozott az USA gazdas�g�nak.

Eur�p�nak el�gg� f�jni fog

Enn�l viszont j�val kellemetlenebb lehet a t�rt�net az eur�pai gazdas�gnak, amely �ppen csak kezdett vir�gz� gazdas�gi kapcsolatokat ki�p�teni Ir�nnal, az EU 2017-re a k�zel-keleti orsz�g harmadik legnagyobb kereskedelmi partner�v� z�rk�zott fel K�na �s az Egyes�lt Arab Emir�tusok ut�n.

Az elm�lt 3 �vben meredeken �velt f�lfel�, �s tavaly 20 milli�rd eur� �ssz�rt�ket �rt el az EU �s Ir�n k�zti kereskedelem, f?leg az import j�tt fel nagyon.

Az �rintett eur�pai �ri�sc�gek k�zt vannak olajipari v�llalatok (Total, Shell), aut�gy�rt�k (Renault), �s egy nagy rep�l?gy�rt� (Airbus) is. Nem kis bizniszekr?l van sz�, a Renault �s ir�ni partnerek vegyesv�llalata 150 ezer aut�t tervez gy�rtani ott �vente, az Airbus pedig sz�z rep�l? elad�s�r�l �llapodott meg az orsz�ggal, de ebb?l m�g csak h�rmat sz�ll�tottak le.

�gy nem is meglep?, hogy a legnagyobb eur�pai gazdas�gok, az Egyes�lt Kir�lys�g, N�metorsz�g �s Franciaorsz�g egyhang�lag elutas�tott�k az szankci�k bevezet�s�t, �s biztos�tott�k az Ir�nnal "legitim m�don" �zletel? c�geket a t�mogat�sukr�l, valamint bejelentett�k egy alternat�v fizet�si rendszer kialak�t�s�t, amin kereszt�l az amerikai b�ntet�sek kiker�l�s�vel bonyol�thatj�k a p�nz�gyeiket ezek a c�gek.

Az viszont kev�ss� val�sz�n?, hogy ez jelent?s hat�ssal lesz majd a szankci�k hat�konys�g�ra, �s az is ezt a gyan�t er?s�ti, hogy az amerikai p�nz�gyminiszter, Steve Mnuchin meg�g�rte, hogy "agressz�van" fell�pnek majd minden c�g ellen, ami megpr�b�lja majd megker�lni a szankci�kat.

Az ir�ni atomalku felmond�s�nak gazdas�gi hat�sair�l ebben, politikai vonatkoz�sair�l pedig ebben a cikkben �rtunk r�szletesebben.

Bor�t�k�p: Ir�ni asszonyok egy teher�ni baz�rban 2018. november 5-�n, az ir�ni olajszektort s�jt� �jabb amerikai szankci�k �letbe l�p�se ut�n. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh