2018 az energia�rak robban�s�r�l sz�l. Ok van b?ven:
?sz�ls?s�ges klimatikus viszonyok,
?glob�lis kereskedelmi ellens�gesked�s,
?a nyersanyagokban gazdag orsz�gok (Oroszorsz�g, Sza�d-Ar�bia, Ir�n, Venezuela) r�mes nemzetk�zi meg�t�l�se, roml� kapcsolatrendszere,
?elfordul�s az atomt�l, a sz�nt?l.
Nem csoda, hogy a kisebb okt�beri korrekci� ellen�re is az id�n nagyon sokat dr�gult az energia, �gy a glob�lis jegyz�s? olaj, a region�lisabb jegyz�s? g�z vagy a m�g lok�lisabb �ram. Az �j �rszint a termel?knek nagy �zlet, de m�soknak r�m�lom: p�ld�ul azoknak az ipar�gaknak, amelyek sok energi�t haszn�lnak, az �ramfogyaszt�, benzinfogyaszt� ad�fizet?knek �s �ltal�ban is a nyersanyagokban kev�sb� gazdag eur�pai gazdas�goknak, p�ld�ul Magyarorsz�gnak.
Min m�lik?
Az �rampiacon az �rak rengeteg t�nyez?n m�lhatnak. Alapvet?en a kereslet sz�m�t, vagyis a lakoss�g �s a gazdas�g ig�nyei, a GDP-n�veked�s �teme, de fontos a k�n�lat is, vagyis az, hogy az �ramtermel? er?m?vek milyen t�zel?anyaggal m?k�dnek, milyen technol�giai fejleszt�sek seg�tik az olcs� energiatermel�st. Sz�m�t az id?j�r�s is, hiszen ha hideg a t�l, t�bb energia fogy, ha sok es? esik, k�nnyebb v�zer?m?veket �zemeltetni. Illetve befoly�solnak az �llami szab�lyoz�k is, p�ld�ul az, hogy mik�nt korl�tozza a politika a sz�n-dioxid-kibocs�t�st, az atomenergi�t, milyen ad�kat vet ki az �llam az energiatermel�sre.
Id�n ennek a sok t�nyez?nek az lett az eredm�nye, hogy ?r�lt m�don elsz�lltak az �rak.
A folyamatok meg�rt�s�ben els?sorban Turai J�zsef seg�tett nek�nk, aki egy �vtizede a hazai villamosenergia-kereskedelem egyik legismertebb szak�rt?je. Mint elmondta, az �rampiac elm�lt 15 �v�ben mind�ssze h�rom olyan �v volt, amikor er?sebb megr�zk�dtat�s �rte a piacot. 2008, vagyis a p�nz�gyi v�ls�g �ve, 2011, a fukusimai katasztr�fa �ve �s 2018, vagyis a jelen id?szak."
Az idei �rmozg�sok � els?sorban az elm�lt f�l �vben � minden kor�bbin�l intenz�vebbnek �s gyakran megmagyar�zhatatlannak bizonyultak. Hatalmas kileng�sek jellemezt�k a piacot, olykor �r�k alatt 3-5 eur�t mozdultak el az �rak, de a f? trend alapvet?en az �remelked�s ir�ny�ba hatott.
V�z helyett sz�n
Az elm�lt egy �v folyamatainak meg�rt�s�t �rdemes az id?j�r�ssal kezdeni. Mik�zben ugyanis az energiapiacon egy ideje a m�lyben m�r megjelentek er?s �rfelhajt� t�nyez?k, a balk�ni magas v�zell�totts�g ezeket sok�ig elfedte.
A v�zell�totts�got mediterr�n ciklonoknak k�sz�nhetj�k, amelyek 2017 november�ben, illetve 2018 janu�rj�ban �rt�k el a f�ldr�sz d�lkeleti r�sz�t, �s felt�lt�tt�k Alb�nia, G�r�gorsz�g, Olaszorsz�g, illetve a Balk�n foly�it, tavait, v�zt�roz�it. A sok v�z energiatermel�si szempontb�l pozit�v hat�s� volt, relat�ve olcs� termel�st tett lehet?v�.
Id�n m�jusban azonban, amikor m�r kevesebb volt a v�z, a balk�ni r�gi�ban k�nytelenek voltak nagyr�szt sz�nre v�ltani.
M�s ugyanis nincs is itt igaz�n, illetve p�r orsz�gban, p�ld�ul Rom�ni�ban, G�r�gorsz�gban �s Magyarorsz�gon a sz�nen k�v�l m�g a g�z j�hetett sz�ba. Csakhogy a szenes �s g�zos termel�s id?k�zben el�gg� megdr�gult.
Dr�g�bb lett sz�nnel
A sz�n-dioxid-kibocs�t�ssal j�r� szenes termel�s dr�gul�s�t els?sorban k�rnyezetv�delmi, politikai okok magyar�zz�k. Szigorodtak a sz�n-dioxid-kv�taszab�lyok, ami miatt kil?ttek a sz�n-dioxid-kv�ta�rak. Egy �v alatt megh�romszoroz�dtak a jegyz�sek, 7-8 eur� helyett 23-25 eur�ig ment az �r. �s miut�n m�r a balk�ni olcs� v�zi energia sem m�rs�kelte a kv�ta hat�sait,
mindez az �ram �r�ban is er?sebben lecsap�dott.
Ahogy az �br�n is l�tszik, az �rampiacon megindultak felfel� a 2019-es sz�ll�t�si jegyz�k�rak (41 eur�r�l, 64 eur�ig ment fel egy MWh �ra). Turai J�zsef szerint mindez nagyon er?sen hatott a magyar piacra, ahol a 2003-as piacnyit�s �ta m�g soha nem voltak ennyire er?sek a k�ls?, geopolitikai, illetve regul�ci�s hat�sok.
Ek�zben a n�met �ram is csak dr�gult �s dr�gult. A m�r felsorolt t�nyez?k�n t�l a r�gi�ban az is emelte az �rakat, hogy nagyon alacsony lett a Rajna, a Majna, a Duna, illetve a Tisza v�z�ll�sa, ez�rt a lignites er?m?veket neh�z volt alapanyaggal ell�tni (a lignit f?leg usz�lyokon �rkezik az er?m?vekhez), nem is besz�lve a francia �s magyar atomer?m?vi blokkok r�szleges termel�sb?l val� kivon�s�nak hat�s�r�l.
Lefagyott a piac
Kereskedelmi szempontb�l tal�n a legv�szj�sl�bb az volt, hogy a hirtelen �rv�ltoz�sok nyom�n a piac lefagyott. Ahogy mentek felfel� az �rak, a legnagyobb vev?k elkezdtek ink�bb kiv�rni, abban b�ztak, hogy ez csak egy �tmeneti �rugr�s, �s gyorsan j�n majd a korrekci�. A termel?k azonban nem akartak engedni az �rakb�l, b�ztak a magas �rak stabiliz�l�d�s�ban.
Beindult az energetikai kamatspir�l, ami azt jelenti, hogy amennyiben egyes szerepl?k nem hisznek a piacban, a piaci �rak realit�s�ban, nem kereskednek annyit. Viszont ha nem kereskednek annyit, akkor a piacba, a piaci �rakba vetett bizalom tov�bb cs�kken. A 2018-ban kereskedett r�vid �s hossz� t�v� t?zsdei �s OTC-term�kek mennyis�ge az el?z? �vhez k�pest k�zel 45 sz�zal�kkal cs�kkent. Csakhogy egy likvidit�shi�nyos �s energiapolitikailag kiss� zavart id?szakban, pl�ne ha az adott term�k nem is t�rolhat�, az �rak emelked�se bor�t�kolhat�.
Mindek�zben kil?tt az el?tte �vekig lefel� ereszked? g�z �ra is. N�meth Ders, a Wattler �rampiaci szak�rt?je szerint ebben szint�n volt szerepe a sz�nnek. Mivel egyre er?sebb t�rekv�s lett vil�gszerte a szennyez? szenes termel�s kiszor�t�sa, ez el?t�rbe hozza a g�zos termel�st. A n�vekv? kereslet azonban itt is �remelked�st hozott.
Itthon is �rezz�k
Az �remelked�sek hat�sa term�szetesen Magyarorsz�gra is besziv�rog. Az orsz�g 2000 MWh �ramimportra szorul, ebb?l �szakr�l, �szaknyugatr�l �tlagosan 1300-1500 MWh j�n, ezt f?leg N�metorsz�gb�l �s Csehorsz�gb�l, illetve kisebb m�rt�kben Lengyelorsz�gb�l �s Szlov�ki�b�l szerezz�k be. Tov�bbi 500-550 MWh import�ram folyik be Ukrajn�b�l.
Az import extr�m m�don �rz�kenny� teszi az orsz�got minden k�ls?s hat�snak.
A lakoss�gi �ram- �s g�z�rakat fogja a rezsics�kkent�s, de val�j�ban a hazai versenypiaci �ram�rak adott esetben hol a n�met �rakt�l, hol a balk�ni k�n�latt�l, hol mindkett?t?l f�ggnek. A magyar �r szimpla k�zgazdas�gi k�vetkezm�nye a kelet-k�z�p-eur�pai vagy a d�lkelet-eur�pai r�gi� k�n�lat/keresleti egyens�lytalans�g�nak.
A dr�ga energia m�st is dr�g�t
�Itt tartunk most, �s jelen pillanatban nem l�tni olyan hagyom�nyos balk�ni fundament�lis hat�st, amely megt�rn� a kialakult magasabb �rszintet" � v�li Turai J�zsef. Ha pedig a magas energia�rak tart�sak maradnak, annak sok k�vetkezm�nye lesz itthon is.
A lakoss�gt�l hat�s�gi int�zked�sekkel tal�n egy ideig t�vol lehet tartani tartani a n�vekv? �rakat, legal�bb a j�v? m�jusi eur�pai v�laszt�sokig, legal�bbis az �ram, illetve a g�z frontj�n, a benzinkutakn�l term�szetesen nem. Az ipari fogyaszt�k, a gy�rak vagy a k�zleked�s, a logisztika szerepl?i miatt azonban a lakoss�g m�gis �rezni fogja a dr�g�bb energia hat�sait, ugyanis
elsz�llhat itthon is az infl�ci�.
Alapvet? v�ltoz�sok
Az energiapiacon, mint mindenhol m�shol, az �rak ingadozhatnak, felfel� mennek, majd visszaesnek. 2018 annyiban tal�n m�gis sorsd�nt? id?szak lehet, hogy a nagy mozg�sok k�zepette mintha egy kicsit az eg�sz hagyom�nyos energiapiac megv�ltozott volna.
Igaz, okt�berben valamelyest visszaestek az �rak, mind az �ram, mind a sz�n-dioxid kv�ta 3-5 eur�val korrig�lt, de ehhez extr�m geopolitikai �s politikai bizonytalans�g (sza�di gyilkoss�g, Angela Merkel r�szleges visszavonul�sa, sikertelen brexitfolyamat, fokoz�d� amerikai-k�nai kereskedelmi konfliktus) kellett)m vagyis az a p�r t�nyez?, amely m�rs�kelni tudta az �rakat ink�bb az extr�m forgat�k�nyveknek volt k�sz�nhet?.
�sszess�g�ben azonban az �rampiaci v�ltoz�sokat ink�bb paradigmav�lt�snak nevezhetj�k, �s semmi esetre sem piaci kr�zisnek, b�r sok piaci szerepl?nek ez az �v fel�r egy katasztr�f�val. Azok a r�gi met�dusok, modellek, technik�k amelyek a j�l megszokott id?j�r�si g�rb�kre, piaci gondolkod�sm�dra, �ralak�t� t�nyez?k k�z�tti k�lcs�nhat�sra �p�tettek, r�szben semmiss� �s haszn�lhatatlann� v�lnak.
�jabban mindenben rekordok d?lnek, �rban, likvidit�sban, volatilit�sban, id?j�r�si adatokban, minden borul, elt?nnek az �vszakok. R�gen az okt�ber es?s h�nap volt, most sz�raz �s meleg, m�rciusban megfagyunk, janu�rban megs�l�nk. Olyan v�ltoz�sok ezek, amelyek az eg�sz bolyg�t megv�ltoztathatj�k, de alapvet?en bor�tj�k fel az energiakereskedelmet is.
Igaz, ha a klimatikus v�ltoz�sok ennyire er?sek maradnak vagy fokoz�dnak, nem az �rampiac �sszeoml�sa lesz a legnagyobb sz�vf�jdalmunk.
Egy kis t�rt�nelmi �ttekint�s
Ha szakaszoljuk az elm�lt 15 �vet az �rampiacon, akkor
1. 2008 el?tt, a p�nz�gyi v�ls�got megel?z? k�zel h�rom �vben minden robogott, minden dr�gult, �gy az olaj, illetve az �ram is. A piac rendk�v�l t�lf?t�tt lett, a cs�cson m�r 120-130 doll�ros hord�nk�nti olaj�r �s 94-95 eur�/MWh �ram�r jellemezte a piacot.
2. 2008 �s 2011 k�z�tt, a Lehmann-v�ls�g ut�n h�romnegyed �vig tombol� p�nz�gyi kr�zis idej�n azt�n minden meg�llt, a piacokon zuhanni kezdtek az �rak, az �ram �ra is pillanatok alatt a fel�re olvadt. A v�ls�got megel?z? id?szak k�zel 55 eur�/MWh-s �remelked�s�t a piaci kr�zis kevesebb, mint egy �v alatt annul�lta. A piac a k�vetkez? k�t �vben is nagyj�b�l itt maradt.
3. 2011. m�rcius 11. � ezen a napon k�vetkezett be a fukusimai atomkatasztr�fa, majd hamarosan Angela Merkel n�met kancell�r bejelentette, hogy N�metorsz�g fokozatosan felhagy az atomer?m?vek �zemeltet�s�vel. A piacok megijedtek, a n�met hossz� t�v� �ram�rak abszol�t �rt�kben mintegy 8-9 eur�/MWh-t ugrottak, de k�s?bb ez csak �tmeneti kileng�snek bizonyult, a piacok viszonylag hamar, 2012 elej�re m�r megnyugodtak.
4. 2012-t?l 2016 okt�berig: a piacon folyamatosan az elad�k voltak t�ls�lyban, a piaci �rak padl�t fogtak. 2016 m�rcius�ban 33 eur�/MWh �ra volt az �ram�r m�lypontja. Ebben a k�zel 3,5-4 �vig tart� �n. bearish (medve) ciklusban az �ram�rak 24-25 eur�/MWh-t cs�kkentek,� a fogyaszt�k sz�m�ra paradicsomi hangulatot okozva.
5. 2016 okt�bere: sokan egyet�rtenek abban, hogy Donald Trump amerikai eln�k megv�laszt�sa �s egy francia bejelent�s (bizonyos atomblokkok fel�lvizsg�lata) �ta indultak �jra felfel� a nyersanyagpiaci �rak.
(Bor�t�k�p: Nagyfesz�lts�g? elektromos t�vvezet�kek a Paksi Atomer?m? k�zel�ben - fot�: Nagy Attila K�roly / Index)