Devizaperek az uni�s d�nt�s ut�n: sorsford�t�s elhalasztva?Forrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2018-11-06 07:04:11 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/30803
Címkék: Bihari h�rek
T�megesen indulhatnak �jra a felf�ggesztett devizahiteles perek az Eur�pai B�r�s�g l�tsz�lag ad�sbar�t �t�lete nyom�n. Sok es�ly�k azonban nincs a bajba ker�lteknek.

 

�Nem az �n tisztem, hogy a devizahiteles fogyaszt�k EUB-�t�let ut�ni rem�nyeivel foglalkozzak, de szerintem a k�lts�ges perind�t�sok elker�l�se �rdek�ben mihamarabb e rem�nyek lelohaszt�s�ra lenne sz�ks�g� � �rta az als�bb fok� b�r�s�gokra eljuttatott feljegyz�s�ben Czukorn� Farsang Judit, a F?v�rosi �t�l?t�bla tan�cseln�ke. A HVG birtok�ba jutott lev�lben Czukorn� az Eur�pai Uni� B�r�s�g�nak (EUB) az Ily�s kontra OTP Bank Nyrt. perben sz�letett szeptemberi �t�let�t �rt�kelte. Ez a b�r�t�l szokatlanul ny�lt ?szintes�g � m�s olvasatban megengedhetetlen prejudik�ci� � k�l�n�sen annak f�ny�ben meglep?, hogy ez id�ig Czukorn� volt az ad�sok rem�nys�ge. Az ? tan�csa ugyanis sorozatban helyezte hat�lyon k�v�l az els?fok� �t�leteket, sokszor a felperesek �ltal nem is eml�tett �rv�nytelens�gi okokat fedezve fel. Igaz, a K�ri�n v�g�l ezek az �gyek is elbuktak. Nem mellesleg Czukorn� tan�csa volt az is, amelyik a K�ri�val folytatott cs�rt�je nyom�n az EUB-hez fordult az eml�tett �gyben.

 

Az ad�sok �ltal sorsford�t�k�nt v�rt �t�let�ben az EUB kimondta: a magyar b�r�s�gok vizsg�lhatj�k az �rfolyamkock�zat tisztess�gess�g�t. A test�let szerint a p�nzint�zetek k�telesek elegend? t�j�koztat�st ny�jtani a k�lcs�nfelvev?k sz�m�ra ahhoz, hogy megalapozott d�nt�seket hozhassanak. �E k�vetelm�ny mag�ban foglalja, hogy az �rfolyamkock�zattal kapcsolatos felt�telnek nemcsak alaki �s nyelvtani szempontb�l, hanem a konkr�t tartalom vonatkoz�s�ban is �rthet?nek kell lennie a fogyaszt� sz�m�ra� � sz�gezte le az �t�let. Arra n�zve viszont nem adott t�mpontot a luxembourgi sz�khely? test�let, hogy pontosan milyen krit�riumnak kellene megfelelnie a tisztess�ges t�j�koztat�snak. Ezt minden egyedi �gyben az elj�r� b�r�nak kell majd meg�t�lnie.

Az �t�let nyom�n az Ad�skamara a v�grehajt�sok azonnali felf�ggeszt�s�t k�rte a korm�nyt�l. Emellett azt is, hogy v�ltoztass�k meg a keresetek beny�jt�s�t akad�lyoz� rendelkez�seket. K�l�n�s tekintettel azokra az el?�r�sokra, amelyek k�l�n elsz�mol�shoz vagy egy�b felt�telhez k�tik azokat a perind�t�sokat, amelyek a hitelszerz?d�s �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�s�t c�lozz�k. A K�ri�t pedig arra k�rt�k, helyezze hat�lyon k�v�l minden eddigi, deviza�gyben hozott jogegys�gi hat�rozat�t.

 

Az EUB �t�lete mindenk�ppen �j k�r�lm�ny a magyar b�r�s�gok szempontj�b�l, azok ugyanis a devizahitelek forintos�t�s�ra vonatkoz� 2014-es t�rv�nyek ut�n j� ideig nem vizsg�lt�k az �rfolyamkock�zatr�l sz�l� t�j�koztat�st. Az erre alapozott keresetek nagy t�bbs�g�t pedig elutas�tott�k. Ez t�rt�nt t�bb ezer, erre alapoz� keresettel.

Pedig �ppens�ggel lenne mit vizsg�lni. �Alig lehet olyan t�j�koztat�s, amely tisztess�gesnek tekinthet?� � fogalmazott b�r�koll�g�knak �rt level�ben Vezek�nyi Ursula, a K�ria tan�cseln�ke, ami jelzi, mekkora s�ly� probl�m�r�l lehet sz�. Hozz�tette ugyanakkor azt is: nem vil�gos, hogy ennek mi a jogk�vetkezm�nye. Vezek�nyi �ll�spontja szerint ugyanis egy�ltal�n nem biztos, hogy az EUB el?tt meg�llna egy olyan jog�rtelmez�s, mely szerint az �rfolyamkock�zat nem az ad�st terheli, de a szerz?d�sben r�gz�tett devizakamat helyett a forintk�lcs�n-szerz?d�sn�l alkalmazott kamatot kellene fizetnie.

Enn�l is aggaszt�bb lehet az ad�sok sz�m�ra, hogy az id�zett b�r�k nem l�tnak tennival�t a luxembourgi �t�let nyom�n. Ezt er?s�tette meg a k�zelm�ltban a K�ria is. �Az �rfolyamkock�zat tisztess�gtelens�g�nek vizsg�lhat�s�ga, vizsg�lati szempontjai vonatkoz�s�ban az EUB �t�lete nem tartalmaz olyan �j szempontokat, amiket a vonatkoz� joggyakorlat�ban az EUB m�r ne fejtett volna ki, �s amiket a K�ria m�r ne vett volna figyelembe joggyakorlat-egys�ges�t? tev�kenys�ge sor�n� � k�z�lte a test�let. Az egyes szerz?d�sek �rv�nyess�g�t az egyedi perekben elj�r� b�r�s�goknak kell meg�t�lni�k a K�ria kor�bbi elvi ir�nymutat�sainak figyelembev�tel�vel. Mindez arra utal, hogy az EUB-d�nt�s � sokak v�rakoz�s�val ellent�tben � nem lesz sorsford�t�. Pedig a t�t nagy. Kor�bbi sz�m�t�sok szerint sz�zmilli�rdokban, m�s becsl�sek szerint ak�r ezermilli�rd forintban m�rhet? az az �sszeg, amelyet a magyar hitelad�sok k�nytelenek voltak kifizetni bankjuknak az elszabadult �rfolyamok miatt. Nem v�letlen�l nem mer�lt fel a kor�bbi ad�sment�s kapcs�n sem, hogy n�mi kock�zatot a bankoknak vagy ak�r az �llamnak is v�llalnia kellett volna. Becsl�sek szerint m�g most is 250 ezer olyan ad�s van, aki 6 h�napn�l r�gebben nem fizet.

Az EUB-�t�let nyom�n a m�g folyamatban l�v? � j�nius v�g�n 4200 ilyen volt �, de az �t�letre v�rva felf�ggesztett �gyek t�meg�vel indulhatnak �jra, �m az el?jelek alapj�n nem sok es�llyel. Az �elsz�moltatjuk a bankokat� politikai szlogen jegy�ben a szokatlanul rapid hat�rid?kkel a bankokat megizzaszt� speci�lis perek ut�n ugyanis � amelyekben a p�nzint�zeteknek azt kellett bebizony�taniuk, hogy az �ltal�nos szerz?d�si felt�teleik tisztess�gesek voltak � nagyot fordult a vil�g a b�r�s�gokon, �s az ad�sok �ltal a bankok ellen ind�tott perekben ma jellemz?en az ut�bbiak �llnak nyer�sre. Ezt maguk a b�r�k sem titkolt�k. �Ami a devizaalap� k�lcs�nszerz?d�sek �rv�nytelens�g�t illeti, sok �rv�nytelens�gi jogc�met, amivel a neh�z helyzetbe ker�lt ad�sok pr�b�lkoztak, a jelenlegi tud�sunk alapj�n m�r ki tudunk l?ni� � hangzott el egy P�csett tartott �s nagy vihart kavart b�r�i tan�cskoz�son. Mindehhez Makai Lajos, a P�csi �t�l?t�bla eln�ke annyit tett hozz� kor�bban a Magyar Nemzetben: �Azok a devizahiteles-t�rv�nyek, amelyek alapj�n el kell b�r�lni a sz�ban forg� hitelszerz?d�seket, nem felt�tlen�l �ad�sp�rtiak�, �gy a jog�rtelmez�s�k sem lehet az.� Az id�zett b�r�i v�lem�nyek alapj�n ebben most sincs v�ltoz�s. �2018. szeptember 20-�ig az ad�sok k�pviselet�ben hol nyert�nk, hol buktunk. Onnant�l kezdve �szveszejt? indokl�sokkal ell�tott buk�sok szeg�lyezik napjaikat� � fogalmazott a k�z�ss�gi oldal�n Marcing�s L�szl� �gyv�d. Hozz�t�ve: �A jog �s az �sz hatalma helyett val�ban valami illiber�lis jogszolg�ltat�st l�tok kialakulni, ahol teljesen mindegy, ki mit mond, mit lehet bizony�tani, az �t�leteknek ehhez semmi k�z�k.�

A peresked�snek pedig komoly �ra van. A b�r�s�gok �ltal k�zz�tett joger?s d�nt�sek k�z�tt t�bb olyat is lehet tal�lni, amelyben a bankkal szemben alulmaradt ad�snak a kamatokkal n�velt hitel t�rleszt�s�n fel�l t�bb milli� forintot kell m�g kifizetnie perk�lts�g c�m�n.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!