M�g csak harmadik �r�ja figyelem, de eddig harminc�t strigul�t h�ztam a jegyzetf�zetembe. Ennyiszer csekkoltam a Facebook- �s az Instagram-oldalamat, illetve a Messengeremet. �s nem felt�tlen�l az�rt, mert �zenetet, vagy �rtes�t�st kaptam, hanem mert ennyiszer �reztem a k�sztet�st, hogy r�n�zzek a k�z�ss�gi fel�leteimre. Akkor most f�gg? vagyok? Azt k�l�n�sebb megfigyel�s n�lk�l eddig is tudtam, hogy t�l sokat figyelem, mi t�rt�nik az online t�rben, �s b�r gyakran �rzem �gy, hogy abba kellene hagynom a felesleges p�rget�st, m�gis tov�bb g�rgetem a h�rfolyamot, vide�kat, fot�kat, posztokat n�zegetve. Agg�dnom kellene?

Hiszen mindenki ezt csin�lja.

Ha sz�tn�zek a t�megk�zleked�sen, t�zb?l nyolcan a telefonjukat b�jj�k, k�v�z�kban, �ttermekben �s besz�lget? t�rsas�gokn�l is ugyanez a helyzet. Mindenhol szkrolloz�k, csetel?k, k�peket effektez?k, l�jkokat sz�molgat�k, �t percenk�nt Facebookot, Instagramot csekkol�k. A digit�lis r�csavarod�s m�r egy ideje szakmai vita t�rgy�t k�pezi, de m�g egyes kutat�k �gy v�lik, hogy a k�z�ss�gi m�dia t�lzott haszn�lata �pp olyan f�gg�s kialakul�s�hoz vezethet, mint p�ld�ul a kokain, addig m�sok szerint ez csak felesleges ijesztget�s.

Az igazs�g valahol f�l�ton lehet a farkast ki�lt�s �s a struccpolitika k�z�tt, a f�gg?s�g kialakul�s�val kapcsolatos f�lelem ugyanis nem teljesen alaptalan. Legal�bbis erre utalnak azok, akik t�rt�netesen sokat tettek ez�rt a f�gg?s�g�rt. Sean Parke, a Facebook els? eln�ke p�ld�ul azt mondta, megb�nta, hogy szerepet v�llalt a c�g t�rt�net�ben, mert a j�isten tudja csak, mit csin�l a gyerekeink agy�val a Facebook. Az se titok, hogy a szoftvertervez?k tudatosan haszn�lj�k pszichol�giai gyenges�geinket, s?t a szoftverfejleszt? c�gek a legjobb viselked�skutat�kat alkalmazz�k, hogy min�l addikt�vabb szoftvereket tervezhessenek. Azt�n ott van Justin Rosenstein, a webfejleszt?, aki kital�lta a Facebook l�jk gombj�t m�g 2007-ben, �s aki ma m�r kifejezetten tart az appok pszichol�giai hat�sait�l. A 34 �ves programoz� le is t�r�lte telefonj�r�l a Facebook alkalmaz�s�t, �s ugyanezt tette a Reddittel �s a Snapchattel. Amikor pedig a g�p�n nyitja meg a Facebookot, szigor� id?korl�tok k�z� szor�tja mag�t. Az applik�ci�k simogat�s�ra durv�n r� lehet kattanni: egy amerikai kutat�s szerint a h�tk�znapi okostelefonos naponta �tlagosan 2600-szor tapizza a telefonj�nak �rint?k�perny?j�t, akik pedig k�nyszeresek, m�g ennek a dupl�j�ra is k�pesek.

Ott van, m�gis el�rhetetlen

Roboz Gabriella pszichol�gusk�nt egyre s?r?bben tal�lkozik a rendel�s�n agg�d� sz�l?kkel, csal�dtagokkal, h�zast�rsakkal, elhanyagolt partnerekkel, akik p�rjuk, csal�dtagjuk �lland�, k�nyszeres telefonoz�s�r�l sz�molnak be. A szakember szerint a hozz�tartoz�k joggal �rzik magukat elhanyagolva, ugyanis az �lland� telefonon l�g�s elvon a val�di kapcsolatokt�l, a besz�lget�sekt?l, a k�z�s programokt�l. �Az �rintett ott is van, �s nincs is � fizikailag van csak jelen, a figyelme azonban m�sfel� fordul, ez�rt el�rhetetlen. �rdekl?d�se besz?k�l, durv�bb esetekben m�sfajta tev�kenys�geket (olvas�st, mozg�st, kir�ndul�st, j�t�kot, sportot, tanul�st, h�zi munk�t, iskolai feladatokat, egy�b k�teless�geket, de m�g az ev�st �s az alv�st is sokszor) elhanyagol, szem�lyes kapcsolatait nem �polja, emp�ti�s k�pess�g�t elveszti. Ha el is szak�tja a tekintet�t a k�perny?t?l, ez csak pillanatokra t�rt�nik meg, figyelme hull�mz�, kapkod�, nem val�di odafigyel�s �s koncentr�ci�. Kommunik�ci�ja � az �l?, szem�lyes � ugyanolyan lesz, mint amilyen a telefonon, csetel�sn�l folytat: r�vid, felsz�nes mondatok, nincs m�lys�g �s �tgondol�s, szakadozott �s t�red�kes lesz a gondolat�raml�s is, a kommunik�ci� is� � magyar�zza a pszichol�gus.

A huszon�ves Ella mindezt saj�t b?r�n is megtapasztalta, �s t�bbsz�r tartott m�r k�z�ss�gim�dia-mentes id?szakokat, mert �gy �rezte, hogy t�ls�gosan elviszi �let�ben a f�kuszt az, hogy a k�l�nf�le platformok h�rfolyam�t g�rgeti, m�sok Instagram-k�peit n�zegeti, vagy hogy a posztjai alatt gy?l? l�jkokat csekkolgatja. �A munk�ban a dekoncentr�lts�gom nagyon egy�rtelm? volt, �s a mag�n�letemnek sem tett j�t. Megb�ntottam a k�r�l�ttem l�v?ket, �s olyan kapcsolatokkal voltam elfoglalva, amelyek azt�n a val�s�gban sosem t�rt�ntek meg. M�lt id?ben �rom, de az�rt nem vagyok 100 sz�zal�kban t�l ezen, f?leg mert a munk�m r�sze a k�z�ss�gi m�dia� � mondja Ella, aki �gy pr�b�lt meg visszavenni az online jelenl�tb?l, hogy a telefonj�r�l t�r�lte a Facebook appot, �s t�bb h�ten kereszt�l egy�ltal�n nem l�pett fel az oldalra. Bevall�sa szerint ma m�r kevesebbet posztol, r�gebben ugyanis, ha nem is k�nyszeresen, de sok tartalmat osztott meg.

Nem v�letlen�l, ugyanis a k�z�ss�gi m�dia egyik legvonz�bb saj�toss�ga az azonnali visszacsatol�s, ami l�jk vagy komment form�j�ban �rkezik. Valah�nyszor l�jkolunk, kommentel�nk, posztolunk vagy �rtes�t�st kapunk, az agyunkat dopamin kiv�laszt�s�ra serkentj�k, pont �gy, mint az alkohollal vagy a drogokkal. A dopamin pedig az a vegy�let, amelynek szerepe van a motiv�ci�ban, a jutalmaz�sban, az euf�ria kialakul�s�ban. Ezekb?l az ember akaratlanul is t�bbet akar, �gy egyre t�bb �s t�bb id?t t�lt az applik�ci�n bel�l �s a jutalmak�rt � legyen az egy l�jk a Facebookon vagy sz�vecske az Instagramon � egyre t�bbet posztol.

Kiszolg�ltatott tizen�vesek

Egy hazai, 2017-es felm�r�s alapj�n, kider�lt az is, hogy az Y �s Z gener�ci� tagjai egy nap �tlagosan 3,1 �r�t t�ltenek internetez�ssel, a legt�bbet � 3,4 �r�t � a legfiatalabb korcsoport, a 16-21 �vesek vannak a vil�gh�l�n. Az Y �s Z gener�ci�sok els? sorban a Facebookot, a Facebook Messengert �s a YouTube-ot haszn�lj�k, f?leg kapcsolattart�si �s t�j�koz�d�si c�llal, a megk�rdezettek 30 sz�zal�ka pedig, amint van n�h�ny szabad perce, els? dolga, hogy �tfussa a k�z�ss�gi oldalakat.

A k�z�ss�gi m�di�t�l f�gg�s m�r�s�re haszn�lt sk�l�t (Bergen Social Media Addiction Scale) a norv�giai Bergeni Egyetemen fejlesztettek ki, Magyarorsz�gon az ELTE �s a Corvinus Egyetem oktat�inak bevon�s�val k�sz�tett�k el az els? orsz�gos felm�r�st. A kutat�sban, amely a 16 �veseket c�lozta meg, r�szt vett Kir�ly Orsolya, az ELTE Klinikai Pszichol�gia �s Addiktol�gia Tansz�k oktat�ja is. Szerinte ezek a felm�r�sek arra j�k, hogy jelezz�k, kik azok, akikn�l fenn�llhat a probl�m�s haszn�lat lehet?s�ge. Ilyen szempontb�l a legvesz�lyeztetettebbek a serd�l?kor�ak, mert ott m�r nincs, vagy kev�sb� �rv�nyes�lhet a sz�l?i kontroll, a sz�l?i v�d?h�l� pozit�v hat�sa. A kutat�sb�l kider�lt, hogy a magyar fiatalok 4,5 sz�zal�ka a vesz�lyeztetett csoportba tartozik, ami azt jelenti, a k�z�ss�gi oldal t�lzott haszn�lata miatt �nbizalom-cs�kken�st �s depresszi�s t�neteket tapasztaltak magukon.

Hivatalosan nem addikci�, de az�rt be tud r�ntani

B�r t�bb szakember is osztja a v�lem�nyt, miszerint a k�z�ss�gi m�dia t�lzott haszn�lata olyan viselked�seket produk�l, mint amilyet a f�gg? szerhaszn�l�kn�l is lehet tapasztalni, de hivatalosan m�gsem nevezhet? f�gg?s�gnek. �Jelenleg a szerencsej�t�k-zavar mellett a videoj�t�k-zavar lesz az egyetlen viselked�si f�gg?s�g, amelyet az eur�pai oszt�lyoz�si rendszerben betegs�gk�nt fognak elfogadni� � mondja Kir�ly Orsolya, aki szerint az is bonyol�tja k�rd�st, hogy p�ld�ul a szerencsej�t�kkal vagy a videoj�t�kkal ellent�tben a k�z�ss�gi m�diahaszn�lat az �let�nk szerves r�sze. Pont ez�rt a kutat� �gy v�li, fontos a kontroll, de az�rt a p�nikot nem kell kelteni.

Lehet, hogy ez hasonl� st�diuma a vil�g fejl?d�s�nek, mint a telev�zi�k elterjed�s�nek a kora, �s id?vel megtanuljuk t�rsadalmi szinten kontroll alatt tartani � magyar�zza Kir�ly Orsolya, �s ebben hasonl� v�lem�nyen van Roboz Gabriella is:

�Hogy mennyire kell a v�szharangot kongatni � ebben elt�rnek a v�lem�nyek. Viszonylag �j jelens�gr?l van sz�, m�g a szakemberek sem l�tj�k a hossz� t�v� k�vetkezm�nyeket, b�r kiemelt kutat�si t�ma ez mind a pedag�gia, mind a pszichol�gia �s a szociol�gia ter�let�n. Az biztos, hogy kult�rav�lt�s t�rt�nik a szem�nk l�tt�ra, de ennek elemz�s�hez, az el?ny�k �s h�tr�nyok m�rleg�nek elk�sz�t�s�hez t�bb id? kell m�g. N�h�ny szakember, f?k�nt agykutat�k egyenesen evol�ci�s �talakul�sr�l besz�lnek, szerint�k az internet nemcsak a mindennapjainkat, hanem az agyunkat is megv�ltoztatja. T�ny, hogy az internetes gener�ci�k eml�kezete, gondolkod�sa, feldolgoz�si m�dszerei m�sk�nt m?k�dnek, mint az id?sebb gener�ci�kn�l� � magyar�zza a szakember.

A hib�ztat�s �s a tilt�s ez�ttal sem �r sokat

B�r a tapasztalatok azt mutatj�k, hogy az emberek hamarabb �szreveszik, ha a k�z�ss�gim�dia-haszn�latuk gondot okoz, mint miel?tt az komolyabb addikci�ba csapna �t, �rdemes n�ha figyelni magunkat vagy a k�rnyezet�nkben �l?ket. Ha ugyanis az ember eljut od�ig, hogy felismerje, az appok kezdik felzab�lni az �let�t, van egy csom� apr� tr�kk, amit megtehet annak �rdek�ben, hogy ? ir�ny�tsa a k�ty�it, �s ne ford�tva. Ahogy Ella is tan�csolta, �rdemes a telefonunkat �megtiszt�tani� a k�z�ss�gi m�dia applik�ci�it�l, �s sokat seg�t az is, ha kikapcsoljuk az �rtes�t�s funkci�t, amelynek minden egyes csipog�sa arra k�sztet minket, hogy csekkoljuk az oldalakat.

M�ris elkezdhetj�k a telefonunk megtiszt�t�s�t, vagy a figyelmeztet? jelek lead�s�t, ha magunkon vagy m�sokon teljes�tm�nyroml�st vesz�nk �szre, ha a telefonoz�s a mindennapi k�teless�gek rov�s�ra megy. Ha a telefon �lland�an k�zben van m�g az olyan alapvet? tev�kenys�gek, mint az ev�s, tiszt�lkod�s, szex, besz�lget�s, t�v�n�z�s sor�n, akkor �rdemes magunknak meg�lljt parancsolni. �s az is int? jel, ha a telefon n�lk�l elveszettnek, fesz�ltnek �rezz�k magunkat. Roboz szerint sokszor meg is fogalmazz�k a probl�m�s haszn�l�k: �A telefon n�lk�l �gy �rzik magukat, mintha valamelyik testr�sz�ket lev�gt�k volna�. Ez sajnos azokn�l a gyerekekn�l is tetten �rhet?, akik sz�l?i kontroll n�lk�l haszn�lhatj�k a telefonjukat, ?k egyenesen d�hrohamot kapnak, ha valaki elveszi t?l�k a k�ty�t.

A szakember azt mondja, ha ezeket a jeleket a bar�tunkon, szerett�nk�n tapasztaljuk, jelezz�k agg�d�sunkat, de csak �vatosan, hib�ztat�s n�lk�l, mert azzal csak m�g t�volabbra sodorjuk az illet?t. K�n�ljunk ink�bb �szszer? alternat�v�kat, �s ha saj�t er?b?l nem megy, vonjunk be szakembert, seg�t?t, vagy valaki olyat, akire az illet? hallgat, akit tisztel. A gyerekekn�l a felel?ss�g f?leg a sz�l?k kez�ben van, ?k azok, akik szab�lyok k�z� szor�thatj�k a telefonhaszn�latot, kontroll�lhatj�k a kicsik k�z�ss�gim�dia-jelenl�tet. �Ha �gy l�tjuk, a gyerek besz?k�lt a telefonoz�sra, fontos � mint minden f�gg�s eset�ben �, hogy gondoljunk arra, hogy ez egy p�tcselekv�s. Teh�t ne csak elvegy�k a p�tszert, de adjunk is valamit helyette: t�bb t�r?d�st, odafigyel�st, t�bb r�ford�tott id?t, tartalmas programokat, �r�mhoz� tev�kenys�geket k�n�ljunk val�di alternat�vak�nt� � mondja a szakember.