A nagyobb szoci�lis biztons�got jelent?, rendszeres t�mogat�sok s�lya cs�kkent az �nkorm�nyzati seg�lyez�sben, az eseti ell�t�si form�k szerepe viszont n?tt � erre jutott a T�rki T�rsadalmi Riport 2018 c�m? kiadv�nya. Az elemz�s azt vizsg�lta: ami�ta 2015-ben a korm�ny �talak�totta a szoci�lis t�mogat�sok rendszer�t, m�shogy �llnak-e az �nkorm�nyzatok a seg�lyez�shez.�gy v�ltoztak a v�rosi k�teless�gek 2015 m�rcius�ban n�h�ny kiv�teles helyzetet lesz�m�tva megsz?nt az automatikusan, normat�v alapon j�r� lak�sfenntart�si t�mogat�s, a m�lt�nyoss�gi k�zgy�gyell�t�s, az ad�ss�gkezel�si szolg�ltat�s, valamint a m�lt�nyoss�gi �pol�si d�j. Ehelyett a v�rosvezet�s maga d�nthet arr�l, hogy a kivezetett ell�t�sok helyett biztos�t-e juttat�st. A t�mogat�s form�it, �sszeg�t �s a jogosults�g felt�teleit az �nkorm�nyzatok szabadon hat�rozhatj�k meg. Az egyetlen k�teless�g�k az, hogy akinek a l�tfenntart�sa ker�lt k�zvetlen vesz�lybe, azt ki kell seg�teni�k.


A v�ltoztat�snak gyorsan meglett a hat�sa: az egy ell�tottra jutott t�mogat�s �sszege 2016-ban a k�t �vvel kor�bbinak m�r csak a 68 sz�zal�ka volt. F?leg a lakhat�si c�l� t�mogat�st ig�nybe vev?k ar�nya esett �ri�sit, 35-r?l 19 sz�zal�kra. 2014-ben a telep�l�sek 98 sz�zal�k�n volt olyan ember, aki lakhat�si t�mogat�st kapott, 2016-ban m�r csak a 74 sz�zal�kukon. R�ad�sul min�l kisebb egy telep�l�s, ann�l val�sz�n?bb a lemorzsol�d�s � �llap�tja meg a tanulm�ny.

Az �pol�si t�mogat�sban r�szes�tettek sz�ma megfelez?d�tt k�t �v alatt, az egy ell�tottra jut� t�mogat�s 23 sz�zal�kkal lett alacsonyabb. A gy�gyszerv�s�rl�si t�mogat�s �sszege is megfelez?d�tt.

Mindezt valamennyire ellens�lyozza, hogy az �egy�b t�mogat�s� kateg�ria megn?tt: nagyj�b�l 1,8-szor annyian kapnak m�shova be nem sorolt seg�lyt, mint a rendszer �talak�t�sa el?tt. Ennek azonban megvan az a vesz�lye, hogy az eseti jelleg? seg�lyez�s terjed, �gy az elemz�s nagyon �vatos sz�haszn�lata szerint �felt�telezhet?, hogy ez a v�ltoz�s a szoci�lis biztons�g cs�kken�s�t vonta maga ut�n�.