�l�nk vita alakult ki az elm�lt h�napokban a magyarorsz�gi b�rn�veked�s k�rd�se k�r�l. A hivatalos sz�mok - amelyeket az Indexen is ismertetni szoktunk - nagyon impoz�nsak, a KSH legut�bbi k�zl�se szerint m�r a 324 ezer forintot is meghaladta a teljes munkaid?ben dolgoz�k brutt� �tlagb�re. B�r ez a nyugaton megszokott b�reket m�g mindig j�csk�n alulm�lja, 2014 elej�hez k�pest t�bb mint 40 sz�zal�kos n�veked�snek felel meg.

A b�remelked�si adatokat azonban sokan szkeptikusan fogadj�k, ki ilyen, ki olyan alap�ll�sb�l. Egyr�szt ott vannak az ilyen cikkekre gyakran �rkez? felh�borodott olvas�i reakci�k, amelyek k�ts�gbe vonj�k a n�veked�si statisztika hiteless�g�t egy�ni tapasztalatok alapj�n (�az �n fizet�sem nem emelkedett ennyit�) - ezekb?l kiindulva persze h�lyes�g lenne megk�rd?jelezni egy �tlagra vonatkoz� adatot, de arra az�rt lehet bel?l�k k�vetkeztetni, hogy val�sz�n?leg nem egyenletesen oszlik el a n�vekm�ny. Eggyel �rdekesebb, hogy az ut�bbi id?ben a szak�rt?i diskurzusban is megfogalmaz�dtak k�telyek, a t�m�val foglalkoz� k�zgazd�szok, statisztikusok t�bb dolgon is vitatkoznak a b�rn�veked�s kapcs�n.

Az nem k�rd�s, hogy t�bb a magyarok �tlagfizet�se, mint ak�r n�h�ny �ve, de
?m�g a k�l�nf�le hivatalos statisztik�k k�z�tt is nehezen magyar�zhat� elt�r�sek mutatkoznak;
?nem tudjuk, a dolgoz�k egyes r�tegei milyen ar�nyban profit�lnak a folyamatb�l;
?�s az is k�rd�ses, mennyire fenntarthat� a n�veked�s p�ly�ja.

70 sz�zal�k az �tlag alatt

Az alapokn�l kezdve, �s egyben v�laszolva az olvas� k�telyekre: az, hogy az egyes dolgoz� fizet�s�nek n�veked�se alulm�lja az �tlagot, nem jelenti azt, hogy valami gond lenne ezzel a mutat�sz�mmal. S?t, m�g az sem jelenti ezt felt�tlen�l, ha a dolgoz�k t�bbs�g�nek fizet�se kisebb m�rt�kben n�vekszik az �tlagn�l. Az �tlag ugyanis egy olyan m�r?sz�m, ami nagyon �rz�keny a kiugr� �rt�kekre (jelen esetben az extr�n magas �s alacsony fizet�sekre). �pp ez�rt nem is t�ls�gosan sokatmond� �nmag�ban, a statisztikusok jobban szeretik, ha az �tlag�rt�k mellett azt is meg lehet mondani, mekkora p�ld�ul
?a sz�r�s (vagyis mennyire sz�r�dnak az �tlag k�r�l az �rt�kek, ez min�l kisebb, ann�l jobban k�zel�ti a val�s�got az �tlag);
?�s a medi�n (vagyis ha n�vekv? sorrendbe �ll�tjuk a az �sszes �rt�ket, akkor a k�z�pen lev?).

A b�rekkel bajban vagyunk, mert a hivatalos munkaer?piaci m�r�s alapj�n egyiket sem k�zli a KSH, �gy csak az �tlag van meg. Az �tlag, amit r�ad�sul nem is az �sszes rendelkez�sre �ll� b�radat seg�ts�g�vel sz�molnak - pedig ezek ott vannak a NAV-n�l -, hanem a c�gek bejelent�sein �s mintav�telen alapul� m�dszerrel, r�ad�sul az 5 f?s l�tsz�m alatti c�gek dolgoz�i �s a r�szmunkaid?s�k nem is szerepelnek benne.

A medi�nt �gy hivatalosan nem tudjuk, de ez nem jelenti azt, hogy nem l�teznek r� becsl�sek. A Policy Agenda a Magyar Szakszervezeti Sz�vets�g megb�z�s�b�l k�sz�tett egy sz�m�t�st, eszerint a magyarorsz�gi medi�nb�r brutt� 240 ezer forint. Ha ez igaz, akkor egyben azt is jelenti, hogy az emberek durv�n 70 sz�zal�ka (eg�sz pontosan 100 dolgoz�b�l 69, a versenyszf�r�ban pedig 73 a Policy Agenda szerint),
a 4,4 milli� foglalkoztatottb�l 3 milli� 130 ezer a KSH-s �tlagkeresetn�l kevesebbet keres.

Tov�bbi nyugtalan�t� adat, hogy ha az utols� hivatalos, az Eurostat-adatb�zisban fellelhet? medi�n�rt�ket (ez 2014-es) �sszevetj�k a Policy Agenda �ltal sz�m�tottal, akkor az l�tszik, hogy az �tlagkereset egyre kisebb r�sz�t teszi ki a medi�n: m�g 2014-ben 76 sz�zal�ka volt, ma m�r csak 73 sz�zal�ka.

J� h�r viszont, hogy j�v?re, ha minden igaz, a KSH-t�l �rkezni fog pontos medi�nra vonatkoz� adat. A statisztikai hivatal nemr�g k�z�lte, hogy 2019-t?l �j m�dszertanra �llnak �t a munkaer?piaci b�rkalkul�ci�val (a NAV j�rul�kbevall�saib�l fogj�k el?�ll�tani), �s �gy ki tudj�k majd sz�m�tani a medi�nt, illetve az alacsonyabb l�tsz�m� c�gekr?l is pontosabb k�pet kapnak az �tlagsz�m�t�shoz.
h�ny sz�zal�ka a medi�nb�r az �tlagb�rnek? (a policy agenda sz�m�t�sa)

Ezzel is fent j�rtak jobban

Az sem mindegy, hogy az �tlagos n�veked�s hogyan oszlik el az egyes j�vedelmi szintek k�z�tt. Ha azt felt�telezn�nk, hogy az elm�lt 4 �v 40 sz�zal�kos n�vekm�nye minden szintre egyform�n igaz volt, abb�l az k�vetkezne, hogy a 2014-ben brutt� 200 ezer forintra bejelentett bolti elad� 2018-ban brutt� 280 ezret keresett, m�g az 500 ezer forintos fizet�s? multis k�z�pvezet? b�re 700 ezerre emelkedett. Egy ilyen eloszl�sb�l �sszegszer?en a magasabb st�tusz� sokkal t�bbet profit�l. Ha azt tekintj�k optim�lis forgat�k�nyvnek, hogy a t�rsadalom als� �s fels? szegmense k�z�tt az oll� ne ny�ljon egyre nagyobbra, akkor ez nem egy ide�lis b�rn�veked�si p�lya, ink�bb az a c�l, hogy az als� n�h�ny j�vedelmi decilis b�rn�veked�se sz�zal�kosan nagyobb legyen, mint a fels? tizedek�.

A KSH adatai alapj�n elvileg meg tudjuk mondani, hogyan v�ltozott munkaj�vedelem az egyes j�vedelmi r�tegekben az elm�lt �vekben, s?t, a statisztikai hivatal a t�rsadalmi j�vedelmeket is vezeti. �gy �tfog�bb k�pet kapunk arr�l, melyik szegmens mennyire profit�l a munkaer?piaci folyamatokb�l �s a szoci�lpolitikai int�zked�sekb?l.

Az adatokb�l az l�tszik, 2010 �s 2016 k�z�tt a fels? k�t decilis egy f?re jut� �ves brutt� �tlag-munkaj�vedelme 34,6 sz�zal�kot n?tt, m�g az als� k�t decilis� majdnem pontosan ugyanennyit 34,57 sz�zal�kot. Mint a fenti p�ld�nkban is �rtuk, ez �sszegszer?en hatalmas k�l�nbs�geket takar, ezt kompenz�lhatn� valamelyest a t�rsadalmi j�vedelem, ami azokat a j�vedelmeket jelenti, amelyeket a korm�ny szoci�lpolitik�ja r�v�n kapunk (ide sz�m�tanak p�ld�ul a csal�dpolitikai t�mogat�sok, a csok �s az els? h�zasok kedvezm�nye is, tov�bb� az �sszes �llami juttat�s).

Az adatok alapj�n azonban ennek �ppen az ellenkez?je t�rt�nik:

a t�rsadalmi j�vedelmek tekintet�ben az elm�lt �vekben k�zel 8,5 sz�zal�kot vesztettek a legrosszabbul keres?k a 2010-es �llapothoz k�pest, m�g a legjobban keres?k 34 sz�zal�kot nyertek ugyanebben az id?szakban.

Ezzel a folyamattal b?vebben a Fidesz t�rsadalompolitik�j�nak 8 �ve alatt el�rt eredm�nyekr?l sz�l� cikk�nkben is foglalkoztunk, ezt itt olvashatja el.

Furcsas�gok a m�r�ssel

Szakmai k�r�kben ink�bb a b�rn�veked�s egy m�sik aspektusa borzolta a ked�lyeket az ?sz folyam�n. A nyilv�nos vita egyik �rdekes pontj�t jelentette Ded�k Istv�n k�zgazd�sz, a K�roly R�bert F?iskola oktat�ja a Portfoli�n megjelent cikke jelentette, amelyben arr�l van van sz�, hogy a van egy furcsas�g a b�remelked�si statisztika k�r�l:

a b�rek alakul�s�t a KSH k�tf�lek�ppen is becsli, de a k�t adat az ut�bbi �vekben teljesen elt�r? k�pet mutat.

Az egyik sz�m a munkaer?piaci alap� b�rstatisztika a brutt� fizet�sekr?l, ez ink�bb �befel� sz�l�, havi bont�sban k�zli a KSH, �s az �js�gokban is ezzel tal�lkozhatnak t�bbnyire az olvas�k. A m�sik a nemzeti sz�ml�k rendszer�ben k�z�lt brutt� b�radat, ami viszont kifel� sz�m�t. A k�t adat m�dszertani elt�r�sek miatt (itt els?sorban arr�l van sz�, mit sz�molnak bele a b�rbe) sohasem volt ugyanakkora, de 2010 el?tt legal�bb trendszer?en egy�tt mozgott.

2010 �ta azonban ez az �sszef�gg�s megsz?nt, �s b�r mindk�t g�rbe emelkedik, a munkaer?piaci re�lb�r-statisztik�� sokkal meredekebben, mint a nemzeti sz�ml�k�.

Ded�k cikke alapj�n az k�rvonalaz�dik, hogy ez minimum k�l�n�s, �s el?fordulhat, hogy valami nem stimmel a nagyobb b�rrobban�sra utal� munkaer?piaci adattal. Szerinte az�rt azzal lehet ink�bb a baj, mert a ha a b�radatok mell� tessz�k a termel�kenys�g v�ltoz�s�t is (ahogyan azt a m�sodik �bra mutatja), akkor azt l�tjuk, hogy az sokkal ink�bb a nemzeti sz�ml�kban vezetett b�rt�meggel van �sszhangban.

N�mileg �rnyalja a k�pet egy napokban megjelent v�laszcikk Oblath G�bort�l, az MTA K�zgazdas�gtudom�nyi Int�zet�nek f?munkat�rs�t�l. Az ? sz�m�t�sa szerint az igazs�g valahol a k�t adat k�z�tt lehet ink�bb, ezt azzal t�masztja al�, hogy a nemzeti sz�ml�k szerinti b�rt�megben is tal�lt egy indokolatlannak t?n? kiugr�st. Mint �rja, 2015-ben a b�rt�meg nem v�ltozott, mik�zben a foglalkoztatotti l�tsz�m 3 sz�zal�kkal emelkedett, amib?l nomin�lis b�rcs�kken�s k�vetkezett volna a gazdas�g sz�mos ter�let�n, amir?l azonban �rtes�lt�nk volna. Egy ilyen esem�ny az �ltal�nos makrogazdas�gi folyamatokkal sem lenne �sszhangban (2015-ben a GDP 3,5, a h�ztart�si fogyaszt�si kiad�s 3,9 sz�zal�kkal n?ttek). Ennek alapj�n megkock�ztathat� az az �ll�t�s, hogy a 2015. �vi b�rt�meg a nemzeti sz�ml�kban n�mileg al� lehet becs�lve.

A KSH magyar�zata

Megk�rdezt�k a KSH-t, szerint�k mi okozhatja a nagyfok� elt�r�st, volt-e olyan m�dszertani v�ltoz�s 2010 k�rny�k�n, ami magyar�zza a k�tf�le adat sz�tszakad�s�t. A statisztikai hivatal v�lasz�ban k�z�lte, hogy az elt�r�s val�sz�n?leg az�rt alakult ki, mert pont azok a t�nyez?k er?s�dtek a vonatkoz� id?szakban, amelyeket �rintenek a m�dszertani elt�r�sek, �gy a sz�m�t�s feler?s�tette ezeket a val�s�ghoz k�pest. A KSH nem tudja kimutatni, hogy melyik t�nyez? mekkora hat�st gyakorolt az elt�r�sre, de val�sz�n?leg a nem-megfigyelt gazdas�g (vagyis a sz�rke- �s feketegazdas�g) sz�mbav�teli k�l�nbs�gb?l ad�dik a legnagyobb elt�r�s - �rt�k. A nemzeti sz�ml�kban mindig figyelembe veszik a nem-megfigyelt gazdas�g teljes�tm�ny�t, �gy a feh�red�s �rdek�ben hozott �llami int�zked�sek nem n�velik �rdemben sem a GDP-t, sem a munkav�llal�i j�vedelmeket, hanem �tcsoportos�t�s t�rt�nik a megfigyelt-nem megfigyelt k�r k�z�tt.

A KSH teh�t azt felt�telezi, hogy a furcsa v�ltoz�s oka tulajdonk�ppen pozit�v, �s a jelens�g h�tter�ben az �ll, hogy feh�redik a gazdas�g. Feh�red�si hat�st egy�bk�nt okkal felt�telez a hivatal, olyan int�zked�sekb?l, mint p�ld�ul a j�rul�kcs�kkent�s vagy a hat�konyabb �fabeszed�sb?l k�vetkezhet ez.

Hogy n?het, ha nem termel�nk jobban?

Ugyanakkor egyik k�n�lkoz� magyar�zat nem oszlat el minden k�telyt a b�rn�veked�ssel kapcsolatban, mert nem kiz�r�lag a munkaer?piaci statisztika �s a nemzeti sz�ml�k elt�r�s�n vit�znak a k�zgazd�szok. Ez �tvezet az utols� vitatott pontra, miszerint ilyen nagys�g� b�remelked�s mellett szokatlanul alacsony az infl�ci�, �s - amint azt m�r eml�tett�k - a termel�kenys�g sem n?tt akkor�t, ami indokolna egy ekkora l�pt�k? n�veked�st a fizet�sekben. Vagyis a munkaer?piaci b�radat mintha elszakadt volna a gazdas�g - klasszikus k�zgazdas�gtan szerinti - fundamentumait�l.

Ez, m�g ha el is hissz�k a legmeredekebb n�veked�si sz�mot, felveti azt a k�rd�st, mennyire fenntarthat� a hazai b�rfelz�rk�z�si folyamat.

Ezen a ponton indokolt egy kis kit�r?t tenni abba az ir�nyba, mi�rt sz�m�t(ana) kisebbfajta gazdas�gi csod�nak �s/vagy nem tarthat�nak a b�rn�veked�si p�lya a mainstream �ll�spont szerint. A munkab�rek k�t forr�sb�l n�vekedhetnek: vagy n? az egy munk�sra jut� el?�ll�tott GDP (a gazdas�g termel�kenyebb� v�lik), vagy nagyobb lesz az a r�sz, amit az �sszterm�k �rt�k�b?l a dolgoz�k fizet�s form�j�ban megkapnak (vagyis n? a b�rh�nyad a tulajdonosok t?kej�vedelm�nek rov�s�ra).

A termel�kenys�g csak kiv�teles esetekben tud t�bbet n?ni �vi 4-5 sz�zal�kn�l a k�zepes j�vedelm? orsz�gokban, de Magyarorsz�gon enn�l sokkal rosszabb a helyzet az Eurostat szerint, az egy �r�ra jut� nomin�lis munkatermel�kenys�g m�g cs�kkent is a 2010 �s 2016 k�z�tt. Mindek�zben a b�rn�veked�s a hivatalos adatok alapj�n t�retlen, az ut�bbi 1-2 �v viszonylat�ban m�r k�tsz�mjegy? volt.

Norm�lis esetben a termel�kenys�g n�veked�se �s a b�rek n�veked�se k�z�tti k�l�nbs�g magasabb infl�ci�ban csap�dik le, vagyis dr�gulni kezdenek a dolgok, mert az �raz�s alkalmazkodik ahhoz, hogy t�bb p�nz van a fogyaszt�kn�l. Itthon viszont azt l�ttuk, hogy alig-alig indult be az �rak n�veked�se, az infl�ci�t a c�l alatt siker�lt tartani.

Volt egy komoly lemarad�s

B�r a re�lb�rek alakul�s�t a termel�kenys�g alakul�s�t�l r�vid t�von t�bb t�nyez? elt�r�theti, hosszabb t�von a k�t adat vissza szokott t�rni egym�s k�zel�be, �s a manaps�g Magyarorsz�gon megfigyelhet? viszonylag tart�s elszakad�sra csak kev�s gazdas�gt�rt�nelmi p�lda van. Ha ugyanis a termel�kenys�g alacsony n�veked�se vagy stagn�l�sa mellett a b�rek folyamatosan, hossz� t�von emelkedn�nek, az azt jelenten�, hogy a b�rh�nyad n?, egy�ttal romlik a v�llalatok j�vedelmez?s�ge. Ezt nyilv�n egy v�llalat tulajdonosai sem szeretik, a multic�gek p�ld�ul egy olyan helyzetben, ahol a kev�ss� termel�keny magyar dolgoz�knak valami miatt (p�ld�ul er?s szakszervezeti aktivit�s, ami nem jellemz? itthon, de a p�lda kedv��rt t�telezz�k fel) folyton emelni k�ne a b�r�t, val�sz�n?leg ink�bb elvinn�k az egys�geiket m�shova, ahol m�g alacsonyabb a hasonl� sz�nvonal� munkaer? k�lts�ge. �pp ez�rt szok�s �gy tartani, hogy a b�remelked�s termel�kenys�gn�veked�s n�lk�l rontja az adott orsz�g versenyk�pess�g�t.

Ha elfogadjuk, hogy val�sak a nagyar�ny� b�rn�veked�sr?l sz�l� adatok, az egyetlen k�n�lkoz� magyar�zat a magyar helyzetre az marad, hogy a magyar fizet�sek valamilyen kor�bbi lemarad�st hoztak be gyors temp�ban az elm�lt �vekben. A b�rn�veked�s k�r�li vit�ban t�bb k�zgazd�sz is emellett teszi le a voks�t, Oblath G�bor cikke szerint p�ld�ul 2015-ig a termel�kenys�gre jut� b�rk�lts�g emelked�se (5 sz�zal�k) l�nyegesen elmaradt a GDP-defl�tor��t�l (ez a teljes belf�ldi termel�s�nk �rindexe), �gyhogy a b�remelked�s nemzetgazdas�gi szinten aligha gyakorolhatott nyom�st a profitokra, �m 2015 ut�n ennek az ellenkez?j�t tapasztalhattuk.

Mindezek alapj�n azt �rja, az elm�lt k�t �vben tapasztalt er?teljes b�remelked�s a megel?z? �vek b�rlemarad�s�nak korrekci�j�t jelentheti.

Hasonl� k�vetkeztet�sre jutott kor�bban a b�rn�veked�s fenntarthat�s�g�r�l foly� vit�ban a korm�nyk�zeli Sz�zadv�g (az�ta �llamtitk�rr� lett) vezet? k�zgazd�sza, Gy�rgy L�szl� is. Az ? �s Moln�r D�niel cikke szerint a magyar b�rh�nyad a rendszerv�lt�s ut�n s�lyosan bezuhant, �s az ut�bbi �vekben tapasztalhat� extr�m n�veked�s m�g nem t�ll�v�s, hanem most �ll be a norm�lis szintre a hazai b�rh�nyad. Gy�rgy�k sz�m�t�sai szerint ha a keresetek helyett a re�l munkaer?k�lts�get vessz�k alapul, akkor szint�n az j�n ki, hogy a termel�kenys�g csak az elm�lt k�zel k�t �v sor�n szakadt el ett?l. Mag�r�l az alacsony termel�kenys�g problematik�r�l pedig azt �rj�k, ez jelent?s r�szben annak k�sz�nhet?, hogy a foglalkoztat�s n�veked�s miatt egyre alkalmatlanabb emberek jutottak munk�hoz, ami rontja ugyan a mutat�sz�mot, de a foglalkoztat�spolitikai c�l olt�r�n ezt fel�ldozta a korm�ny.

Azonban m�g ha �gy is van, �s a magyarorsz�gi b�rn�veked�s a termel�kenys�g stagn�l�sa ellen�re re�lis volt az ut�bbi �vekben, az tov�bbra is k�rd�ses, mi v�rhat� ezut�n. Amennyiben igaz, hogy a b�rh�nyad m�lt�nyos szintre val� visszat�r�se okozta a b�rrobban�st, �gy azt is kimondhatjuk, hogy b�r itt� lehet m�g n�mi tartal�k, ez m�r kezd a v�g�hez k�zel�teni, mert lassan el�ri a glob�lis verseny k�r�lm�nyei k�z�tt el�rhet? szintet. A tov�bbi fenntarthat� b�rn�veked�shez teh�t most m�r val�sz�n?leg t�nyleg a termel�kenys�gen kellene jav�tani v�gre, k�l�nben val�sz�n?, hogy a t�rsadalom �rintett r�sze elb�cs�zhat az �vr?l �vre kapott �lomszer? fizet�semel�sekt?l.

(C�mlap �s bor�t�k�p illusztr�ci�: szarvas / Index)