Biza Kl�ra, a Magyar Kert�szeti �rud�k Egyes�lete (MAKERT) eln�ke azt mondta, a feny?k �ra a m�rett?l �s az �rus�t�helyt?l, illetve a sz�rmaz�si helyt?l is f�gg.

Id�n a magyarorsz�gi termeszt�s? v�gott lucfeny? 20-25 sz�zal�kkal, esetenk�nt 30 sz�zal�kkal is dr�g�bb lehet a tavalyin�l a munkab�rek, valamint a sz�ll�t�si k�lts�gek emelked�se �s az �nt�z�si k�lts�gek miatt.

Az emel�ssel a lucfeny? �ra m�r k�zel�t a nordmann feny?�hez, amelyet eddig is nagyr�szt importb�l szereztek be, N�metorsz�gb�l vagy D�ni�b�l.

Elmondta, hogy sz�vesen vesznek gy�keres f�t a kerttel vagy h�tv�gi h�zzal, nyaral�val rendelkez?k.

Az eln�k javasolja a v�s�rl�knak, hogy a gy�keres kar�csonyf�t kiz�r�lag kert�szeti �rud�b�l szerezz�k be, azt alkalmi, plat�r�l �rus�t�kt�l nem tan�csos venni, mivel lehetetlen reklam�ci�t �rv�nyes�teni p�ld�ul sz�tesett f�ldlabda vagy kev�s gy�k�r miatt.

A MAKERT nehezm�nyezi, hogy az alkalmi enged�llyel �rus�t�k �ltal�ban az �rud�k el�, vagy att�l 50 m�terre telepszenek ki. Ezt nem tartj�k etikusnak, az �ruda ugyanis eg�sz �vben m?k�dik, munkahelyet teremt embereknek, �s ipar?z�si ad�t fizet a helyi �nkorm�nyzatnak. Az egyes�let szerint ezek a terhek nem vethet?ek �ssze az ideiglenes �rus�t�s�rt az �nkorm�nyzatnak befizetett egyszeri �sszeggel.

Illusztr�ci�Forr�s: Picture-Alliance/AFP/Hendrik Schmidt

Biza Kl�ra azt is mondta, hogy a v�gott kar�csonyf�k az �nnepek ut�n apr�t�st k�vet?en a komposzttelepekre ker�lnek, azok teljes m�rt�kben �jrahasznosulnak, a f?v�rosban a hullad�kgy?jt?k mell� kidob�lt f�kat �sszeszedik �s k�l�n sz�ll�tj�k el.

A Magyar D�szkert�szek Sz�vets�ge kor�bban k�z�lte, hogy a lucfeny? �ra m�terenk�nt a 3200 forintot is el�rheti a munkab�rek jelent?s, mintegy 50 sz�zal�kos emelked�se miatt. Az �tlagos elad�si �r az ez�stfeny?n�l m�terenk�nt 5500 forint, a nordmann feny? m�ter�n�l pedig 6500 forint k�r�l mozog, az el?z? �vihez hasonl�an.

Magyarorsz�gon 1500-2000 hekt�ron termelnek feny?f�kat. A kar�csonykor �rt�kes�tett hazai feny?f�k jelent?s h�nyada Vas, Zala �s Somogy megyei, kar�csonyfa-termeszt�sre szakosodott kert�szetb?l sz�rmazik. A v�g�sra sz�nt luc, ez�st �s nordmann feny?ket �tlagosan 5-10 �vig gondozz�k.

A kar�csonyi szezonban az orsz�gban az import �ruval egy�tt mintegy 2-2,5 milli� feny?f�t �rt�kes�tenek.