Sose jutott eszembe, hogy lemondok a gyerekemr?l, ha int�zetbe adomForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2019-01-08 18:52:29 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/31321
Címkék: Bihari h�rek
Hatalmas dilemma a s�lyosan fogyat�kos gyereket nevel? sz�l?knek, hogy v�llalj�k-e a gondoz�sukat vagy int�zm�nybe adj�k ?ket. N�h�ny sz�l? foggal-k�r�mmel ragaszkodik hozz�juk, de vannak, akik azt gondolj�k, hogy csak akkor lehet a gyerek�knek �lete, ha k�z�ss�gben �lnek. Abban viszont minden sz�l? egyet�rt, hogy id?vel musz�j helyet tal�lni gyerekeiknek, ha ?k m�r nem b�rj�k tov�bb a terhet. M�gsem tudj�k tiszta lelkiismerettel int�zm�nybe vinni ?ket, mert att�l f�lnek, hogy az ott uralkod� �llapotok, a dolgoz�k alulmotiv�lts�ga miatt hamarabb meghalnak a gyerekeik. M�g az int�zm�nyek mellett �rvel? anyuka is ink�bb Hollandi�ba viszi a l�ny�t, n�h�ny sz�l? pedig �sszefogott, hogy saj�t, megfelel? lak�otthont hozzanak l�tre. Az Abc�g cikke.

 

Az, akinek s�lyos fogyat�kkal �l? gyereke sz�letik, sokszor szembeker�l azzal a k�rd�ssel, hogy int�zm�nybe adja-e gyerek�t vagy v�llalja a 24 �r�s gondoz�s�t. A dilemma minden, s�lyos fogyat�kkal �l? gyerek sz�l?j�ben felmer�l el?bb vagy ut�bb, ha nem is magukt�l, akkor valamilyen k�ls? sugallat, olykor nyom�s hat�s�ra. M�g ha a sz�l?k a gondoz�s mellett is d�ntenek, akkor az orvosok, bar�taik, k�rnyezet�k gyakran megpr�b�lja ?ket lebesz�lni err?l, mondv�n, hogy jobb �let�k lesz nekik, ha megszabadulnak ett?l a probl�m�t�l. Vannak sz�l?k, akik minden �ron ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyerek�k csal�dban n?j�n fel, de sok olyan sz�l? is van, akik, b�r otthon nevelik a gyerek�ket, nem felt�tlen az int�zm�nyi �let ellen vannak, csak �ppen nem tal�lnak olyat, ahova nyugodt sz�vvvel beadn�k fogyat�kkal �l? gyerek�ket. A legnagyobb f�lelem az int�zm�nyekkel kapcsolatban, hogy a gyerekeik nem kapnak majd el�g figyelmet az alulfizetett, t�lterhelt �pol�kt�l.

 

Nem lehet jobb int�zm�nyben, mint csal�dban

Teljesen meg�rtem azokat, akik beadj�k a gyerkek�ket egy int�zm�nybe, de �n nem voltam ehhez el�g er?s, nekem ez volt a k�nnyebb �t � mondja k�nnyeivel k�szk�dve egy anyuka, aki sosem adn� int�zm�nybe a l�ny�t.

Az anyuka s�lyosan, halmozottan s�r�lt serd�l? kor� l�ny�ra v�r egy speci�lis iskola terme el?tt, csak addig van id?nk besz�lgetni, am�g v�ge nincs az �r�nak, mert ut�na �jra minden figyelm�t neki kell szentelnie. Az anyuka f�rj�vel �s k�t m�sik gyerek�kkel pr�b�lj�k menedzselni a l�ny gondoz�s�t, aki s�lyos agyk�rosod�sa miatt sz�let�se �ta 24 �r�s fel�gyeletet k�v�n maga mell�. Ennek ellen�re a sz�l?k sosem gondoltak arra, hogy int�zm�nybe adj�k, �s foggal-k�r�mmel k�zdenek azellen, hogy ez m�gis megt�rt�njen. Viszont ahogy n?tt a kisl�ny, egyre t�bb probl�ma jelentkezett, nagyon nyugtalan, s�r�s gyerek volt, �s a nyom�s is egyre csak n?tt k�r�l�tt�k, hogy adj�k int�zm�nybe. K�ts�gbeesetten j�rtak orvosr�l orvosra, h�tha valaki mond olyan megold�st, amivel k�nnyebb� teheti az �let�ket, de ehelyett azt kapt�k, hogy mondjanak le a gyerek�kr?l.

Egy orvos kerek perec megmondta nekik, hogy t�nkre fogja tenni az ? �s a testv�rek �let�t is, ha nem adj�k int�zm�nybe s�r�lt gyerek�ket.

Ez a kijelent�s a sz�l?ket sokk�nt �rte, p�r nap nagyon traumatikusan telt. A sz�l?k azzal tiszt�ban voltak addig is, hogy az ? �let�k m�s lesz a s�r�lt gyerek�k miatt, de az, hogy a testv�rek�t is t�nkreteheti, letagl�zta ?ket. Felmer�lt benn�k a k�rd�s, hogy megtehetik-e ezt a m�sik gyerek�kkel?

Ugyanakkor t�l er?s volt az int�zm�nyekkel szembeni ellenszenv�k, biztosak voltak benne, hogy nyugtalan, s�r�s gyerek�ket gy�gyszerekkel szed�ln�k le, �s �gyban fekv?k�nt f�l �ven bel�l meghalna t�d?gyullad�s vagy a felfekv�sek kapcs�n kialakul� probl�m�k k�vetkezt�ben. Az orvos hi�ba bizonygatta, hogy vannak j� helyek is, a sz�l?k azt gondolt�k, hogy egy gyereknek nem lehet jobb egy int�zm�nyben, mint a csal�dj�n�l. A d�nt�sben az is sokat seg�tett, hogy b�r az �p testv�reknek m�g ma sem k�nny?, de nagyon szerett�k a l�nyt �s t�mogatt�k a sz�leiket.

�gy d�nt�ttek, hogy mindent megtesznek az�rt, hogy a gyerek�k a csal�dban n?hessen fel. Sz�mukra nem is igaz�n az volt a k�rd�s, hogy beadj�k-e int�zm�nybe vagy sem, hanem ink�bb az, hogy ha nem teszik meg, akkor hogyan fogj�k t�l�lni. Iszonyatosan sok munk�val megtervezt�k �gy az �let�ket, hogy mindh�rom gyerek�kre jusson el�g id?. Ez nem k�nny? feladat, �lland� id?beoszt�st �s gondolkod�st ig�nyel.

Amikor az orvosok azt javasolj�k, hogy tedd be a gyereked egy int�zm�nybe, akkor arra nem gondolnak, hogy a sz�l? reggel �gy kel fel, hogy cserbenhagyta a gyerek�t. Egy�ltal�n nem k�nnyebb annak felkelni reggel, aki beadta � v�lekedik az anyuka.

Szerinte ez egy k�nyszerhelyzet, amibe nem szabadna hagyni, hogy beleker�ljenek a csal�dok. �gy gondolja, hogy a gyerek sz�let�s�t?l kezdve lelki, pszich�s t�mogat�st is kellene a sz�l?knek kapniuk, nem pedig azt hallgatni az orvosokt�l, hogy nincs rem�ny, adj�k a gyereket int�zm�nybe. Ma m�g az a jellemz?, hogy csal�dok a s�r�lt gyerekek sz�let�se ut�n a k�rh�zb�l hazat�rve kiker�lnek a semmibe, magukra maradnak minden probl�m�val.

A l�nyuk, m�g a mai napig 24 �r�s fel�gyeletet ig�nyel, a probl�m�k nem lettek kisebbek, de m�r k�nnyebben kezelik ?ket. Ezt addig fogj�k csin�lni, ameddig csak lehet, mert a s�r�lt l�nyuk arra tan�totta meg ?ket, hogy mindig van megold�s, csak nem szabad feladni.
Az�rt tettem be int�zm�nybe, hogy t�l�ljem

Farkas Krisztin�val �s �gostonnal 11. ker�leti lak�sukban tal�lkozunk egy h�tk�znap d�lut�n. A kerekessz�kben �l?, szavakkal nem kommunik�l� fi�nak f�lig �r a sz�ja, amikor megl�t minket, mert az �pol�si d�j megemel�se kapcs�n t�bbsz�r volt m�r hasonl� helyzetben, amikor �js�g�r� �s fot�s �rkezett hozz�. Nem sokkal �rkez�s�nk ut�na a nem messze lak�, de m�r k�l�n �l? �desapa is megj�n, ahogy azt �goston a falon l�g�, kommunik�l�sra haszn�lt t�bl�ja is el?re jelezte nek�nk.

 

Farkas Kriszta �s fia, �goston budapesti otthonukban
Fot�: V�gh L�szl� / Abc�g

�gostonr�l m�r a sz�let�sekor kider�lt, hogy halmozottan s�r�lt, de a sz�l?knek nem javasolt�k sem az orvosok, sem a rokonok, hogy adj�k int�zetbe, �s akkoriban m�g ?k sem gondolt�k, hogy a picike probl�m�b�l egyszer majd egy nagyobb gyerek lesz, nagyobb probl�m�val. A legels? szem�ly, aki felvetette, hogy mi�rt nem megy �goston int�zm�nybe, egy konduktor volt, aki a m�sf�l �ves nem hall� kisfi�hoz j�rt h�zhoz fejleszteni.

Azt mondta, hogy ismer a Pet? Int�zetben egy anyuk�t, aki h�tf?n betolja a lak�otthonba a k�t gyerek�t, �s az anyuka annyira nagyon csinos, sz�p a haja, ki van lakkozva a k�rme. Na most �n ott �ltem nagyj�b�l anyatejes, leh�nyt p�l�ban, ? meg arr�l besz�lt, hogy ezzel szemben milyen csinos is lehetn�k, hogyha elpattintan�m otthonr�l ezt a gyereket, akivel annyi baj van � eml�kszik vissza Krisztina.

Krisztina akkor m�g el sem tudta k�pzelni, hogy lesz az �let�kben egy olyan pont, amikor fontol�ra kell venni�k az int�zm�nyi �letet. Az �desanya valami�rt viszolygott a nappali ell�t�rendszert?l is, ez�rt a szabadidej�t nem k�m�lve ? volt otthon minden nap �gostonnal, mik�zben a fi� �desapja dolgozott, a l�nyuk, Melitta pedig �vod�ba j�rt. M�sf�l �ven kereszt�l minden h�ten hordta �gostont ter�pi�ra, akin�l viszont kialakult egy ter�pi�s f�lelem, ez�rt minden alkalommal, amikor el akartak indulni, a fi� h�nyni kezdett. Krisztina nem b�rta tov�bb, �gy d�nt�tt, hogy nem hordja t�bbet ter�pi�ra, hanem csak egyszer?en �lnek, �s majd ? otthon fejleszti, amennyire tudja. K�s?bb kider�lt, hogy ez sem m?k�dik, ez�rt helyet szerzett �gostonnak egy k�zeli szoci�lis ell�t�ban, ahova minden reggel elvitte, d�lut�n pedig hazahozta. B�r Krisztin�nak sok szabaideje felszabadult, m�gsem tudott elmenni dolgozni, mert �goston fizikailag nagyon rosszul viselte az ell�t�t, gyakran kellett �rte menni, mert rosszul lett.

K�zben �goston testv�re, Melitta iskol�ba kezdett j�rni, ahol kider�lt, hogy s�lyos diszlexi�ja van. �goston �llapot�hoz k�pest a sz�l?k nem �rezt�k ezt akkora probl�m�nak, de egyre s�lyosbodott a helyzet, amit a pedag�gusok is jeleztek. Ek�zben a szoci�lis ell�t�b�l Krisztina �gostont minden nap annyira borzalmas �llapotban vitte haza, hogy nem sok hi�nyzott hozz�, hogy a fi� k�rh�zba ker�lj�n, ekkor pedig elszakadt a c�rna az �desany�n�l. Felh�vott n�h�ny, Pest k�rny�ki lak�otthont, �s szerencs�re Perb�lon r�gt�n tal�ltak is egy helyet az akkor nyolc�ves �goston sz�m�ra.

 

Sose jutott eszembe ilyen, hogy �n lemondok a gyerekemr?l, ha int�zetbe adom. �n az�rt tettem be, hogy t�l�ljem. M�r nem volt �tletem, hogy hogy lehet az ? �let�t boldogabb� tenn�, m�r nem b�rtam kital�lni semmit. Amit mi itt adni tudtunk neki, az kev�s volt. T�l kev�s dolog t�rt�nt k�r�l�tte, nem volt el�g az, hogy bemegy�nk a boltba, hogy elmegy�nk s�t�lni, elmegy�nk a nagypap�hoz. Azt gondoltam, hogy ha semmi sem teszi boldogg� az �let�t, akkor h�tha van egy olyan t�rsas�g, ami igen, ebben viszont nagyon hittem, hogy neki ez majd j� lesz� � magyar�zza az anyuka.

�goston �t napokat t�lt�tt a Budapestt?l nagyj�b�l 35 percre l�v? telep�l�sen, a marad�k k�t napot a pedig otthon. Amikor Krisztina el?sz�r hagyta ?t az otthonban, hatalmas f�jdalmat �rzett, �s fogalma sem volt, hogy mit tudna kezdeni a felszabadult idej�vel, mert addigra m�r annyira hozz�szokott, hogy minden perc�t a fia gondoz�sa t�lti ki. Sz�p lassan megteltek programokkal a hetek, de Krisztina nem �rezte j�l mag�t, sosem volt boldog, �gostont pedig ak�rh�nyszor hazahozta, mindig rossz eg�szs�gi �llapotban volt a lak�otthonban uralkod� k�r�lm�nyek miatt. A lak�otthonban rossz volt a f?t�s, ez�rt hol nagyon meleg volt a szob�kban, hol nagyon hideg, emiatt �goston folyamatosan felf�z�ssal k�zd�tt. R�ad�sul a fi� glut�n- �s lakt�zmentes di��t�j�t sem tartott�k be, hi�ba vitt Krisztina �t napra elegend? �telt. Azt sem lehet tudni, hogy a t�lmozg�sos fi� h�nyszor esett le az �gyr�l, mert ottj�rtukkor t�bbsz�r is l�ttak feln?tt embereket leesni.

�goston sosem �gy j�tt haza, hogy most akkor nyugodtan van, t�bbsz�r hallottuk, hogy megint meghalt benn valaki. Engem az tasz�tott a legjobban, hogy ott meg�lhet�si dolgoz�k voltak, el?fordult, hogy az �pol�k ellopt�k �goston zoknij�t, idegenek a gy�gyszereit, ruh�it. Amikor bementem, �gy �reztem, hogy a fiamnak nem ebben a k�rnyezetben lenne a helye � mes�li az �desapa, L�szl�.

�goston a lak�otthonban t�lt�tt h�rom �v alatt k�tszer ker�lt k�rh�zba, egyszer a t�dej�ben keletkezett v�z miatt majdnem meg is halt az intenz�ven. Az �llapotok ellen�re a sz�l?k nem hib�ztatj�k sem az otthonban dolgoz�kat, sem az int�zm�nyt, tudom�sul vett�k, hogy 2010-ben ilyen �llapotok voltak, hogy sok gyerek hamarabb meghalt, �s rem�nykednek abban, hogy ez a j�v?ben javulni fog.

A h�rom �v alatt, amit �goston benn t�lt�tt, Melitta kigy�gyult a diszlexi�b�l, ami hatalmas �r�m�t �s er?t adott a csal�dnak, r�ad�sul az �desanya tal�lt egy �goston sz�m�ra megfelel? iskol�t is, ahova heti h�romszor j�rhatott volna, ez�rt Kisztina egy h�tv�gi napon �gy d�nt�tt, hogy nem viszi vissza h�tf?n �gostont az otthonba, �s ezzel v�get �rt a fi� int�zm�nyi �lete.

 

A tizen�t �ves fi� jelenleg is iskol�ba j�r �s id?k�zben k�rty�k seg�ts�g�vel kommunik�lni is megtanult.
Fot�: V�gh L�szl� / Abc�g

A tizen�t �ves fi� jelenleg is iskol�ba j�r �s id?k�zben k�rty�k seg�ts�g�vel kommunik�lni is megtanult. A csal�d �lete kiegyens�lyozottabb, mint valaha. Krisztina egy�ltal�n nincs az int�zm�nyek ellen, de �gy �rzi, hogy az ? ig�nyeiknek megfelel? int�zm�ny jelenleg nincs itthon. K�rd�s�nkre, hogy el tudj�k-e k�pzelni, hogy �goston �jra int�zm�nyben �ljen, azt feleli, hogy ez a j�v?ben �goston d�nt�se lesz, de ? nem tartja kiz�rtnak.

 

Anyuk�k hozn�nak l�tre egy megfelel? int�zm�nyt

G�l Kata, az Unikornis Egyes�let egyik megalap�t�ja t�bb sz�l?vel kar�ltve, az�rt hozt�k l�tre a szervezetet, hogy egy olyan lak�otthont alak�thassanak ki s�r�lt gyerekeiknek, ami nekik is megfelel?. Az anyuk�j�val �s kamaszfi�val, M�t�val otthonukban tal�lkozunk. A fi� �ppen kicsit f�radt, mert az iskol�ban volt egy epilepszi�s rohama, ami megviselte. Mik�zben az �desanya k�v�t f?z a b�biszitterre v�rva, M�t� csendben j�tszik mellette. A 17 �ves fi� �s Katalin k�z�tt nagyon szoros a k�tel�k, mindketten ragaszkodnak egym�shoz, ez a legf?bb oka annak, hogy a fi� nem megy int�zm�nybe.

Katalin bevallja, hogy nehezen tudna megv�lni fi�t�l, de volt id?, amikor m�gis megfordult a fej�ben, mert �gy �rezte, nem b�rja tov�bb. A jobb h�rben �ll� lak�otthonokat kereste meg, m�gsem adta volna be egyikbe se sz�vesen, mert �gy l�tta, hogy az ott dolgoz�k nagyon alulmotiv�ltak �s a fia nem kapna el�g figyelmet. M�t� most iskol�ba j�r, amikor pedig Katalin vagy a p�rja nem �r r�, egy gy�gypedag�gus hallgat� vigy�z r�. Az �desanya egy k�ztes megold�sban hisz, a lak�otthonban, amit sz�l?k �sszefog�s�val hozn�nak l�tre, ahol tudhatn�k, hogy a gyerek�k j� kezekben lenne �s ?k is r�szben ott lehetn�nek mellett�k. Az az elk�pzel�s�k, hogy egy kis l�tsz�m� gondoz�h�zat �p�tenek fel halmozottan s�r�lt gyerekeknek, akikre t�bb szakembernek k�sz�nethet?en t�bb figyelem is juthatna. A gyerekeknek nem is kellene �jjel-nappal ott lenni�k, arra is lehet?s�g lenne, hogy a sz�l?k csak arra az id?re tegy�k be ?ket, am�g ?k sz�nh�zba vagy moziba mennek. Csakhogy a lak�otthon l�trehoz�s�ra vonatkoz� jelenlegi szab�lyok megnehez�tik ezt. Civil szervezetek ugyan l�trehozhatnak t�mogatott lakhat�st, de ezt a lakhat�si form�t ink�bb enyh�n s�r�lt embereknek tal�lt�k ki, akik valamilyen szinten �nell�t�k. Ahhoz, hogy halmozottan s�r�lt gyerekeknek 24 �r�s fel�gyeletet biztos�tsanak j�val nagyobb k�lts�gre lenne sz�ks�g. A normat�va viszont, amit a t�mogatott lakhat�shoz lehet ig�nyelni, egy�ltal�n nem erre van kalkul�lva, ez�rt jelenleg nem lehet s�lyos fogyat�koss�gban �rintett embereknek civil szervezetk�nt lak�otthon l�trehozni.

 

G�l Katalin �s M�t� k�z�tt nagyon szoros a k�tel�k, mindketten ragaszkodnak egym�shoz, ez a legf?bb oka annak, hogy a fi� nem megy int�zm�nybe.
Fot�: V�gh L�szl� / Abc�g

Egy m�sik anyuka is egy kisebb lak�otthon l�trehoz�s�ban hisz, aki egyed�l neveli beteg kisl�ny�t, akinek s�lyos epilepszi�s rohamai vannak. Az orvosok azt javasolt�k az �desany�nak, hogy adja int�zetbe, mert ?k m�r nem tudnak rajta seg�teni. Az anyuka belen�zett a gyereke szem�be, �s azt �rezte, hogy kell m�s megold�snak lennie, de az anyuka hozz�teszi, hogy szerinte vannak olyan s�r�lt gyerekek, akiknek az int�zm�nyi l�tforma a megfelel?.

Egy beteg gyerek nevel�se a csal�d feladata, de ez csak akkor m?k�dhet, ha egy �ssztart� csal�d van m�g�tte, ami nek�nk nem adatott meg, m�gsem tudtam beadni. Ha valakinek a lelkiismerete tiszta, amikor int�zm�nybe viszi a gyerek�t, akkor azt kell tennie, de az eny�m nem az

� mondja az �desanya.

A l�nynak folyamatosan rohamai voltak, nem tudt�k az orvosok be�ll�tani a gy�gyszereit, �s az �desanya h�zass�ga is kezdett t�nkremenni, amit azzal szeretett volna megmenteni, hogy a s�r�lt gyerek�knek keres egy megfelel? helyet, csakhogy ilyet nem tal�lt. K�t lak�otthont l�togatott meg, de mindkett?b?l s�rva fordult ki az ott uralkod� �llapotok miatt. �gy �rezte, hogy ha beker�lne egy ilyen helyre a l�nya, akkor nem foglalkozn�nak vele, nem n�zn� meg senki, hogy tiszt�ba kell-e rakni vagy levette-e mag�r�l a ruh�it.

A n? ink�bb �gy d�nt�tt, hogy egyed�l neveli fel gyermek�t, akinek szerencs�re mostanra a gy�gyszerei is rendben vannak. Ugyanakkor tiszt�ban van azzal, hogy ha elfogy az ereje, akkor ezt a terhet nem ruh�zhatja �t m�sra, mert ez az ? d�nt�se volt. Az ? �lma is az, hogy ha majd elj�n az ideje, egy kisebb lak�otthonban legyen a l�nya, ahol megfelel? mennyis�g? szakember foglalkozik vele.
Azt akarom, hogy legyen �lete

Becker Gabriella is m�s megold�st v�lasztott a magyar szoci�lis int�zm�nyrendszer helyett. Huszonegy �ves l�nya, Linda s�lyosan mozg�ss�r�lt enyhe �rtelmi fogyat�kkal, de ? is �s �desanyja is azon a v�lem�nyen vannak, hogy akkor lesz val�di �lete, ha nem a n�gy fal k�z�tt, hanem egy lak�otthonban �l. Az �desanya es�lyt szeretne adni l�ny�nak egy teljes �letre, arra, hogy napi szinten k�z�ss�gben legyen, az ? k�pess�geihez m�rten feladatokat kapjon, esetleg t�rsat tal�lhasson.

Nek�nk sz�l?knek is van �let�nk, �s ez nem egoizmus, hogy leadjuk feln?tt gyermek�nket egy int�zm�nybe. Linda is tudja, hogy csak a n�gy fal k�z�tt nem lehet �lni, ig�nye van arra, hogy t�bb emberrel legyen kapcsolatban, �n pedig azt akarom, hogy legyen �lete� � mondja az �desanya.

Mivel Linda kett?s �llampolg�r �desapja r�v�n, ez�rt jogosult a holland ell�t�si rendszert ig�nybe venni. Gabriella �ppen most j�rt Hollandi�ban, hogy saj�t szem�vel l�ssa, ahova majd a l�nya fog menni, ami eg�szen m�s, mint az itthoni lak�otthonok.

Itthon a legt�bb mozg�ss�r�lteknek sz�nt int�zm�ny ink�bb napk�zi foglalkoztat�sra vagy meg?rz�sre van kialak�tva. Az �desanya szerint mindegyikkel az a f? probl�ma, hogy egyik sem biztos�t Linda �lete v�g�ig helyet, mindegyik csak ideglenes megold�s lenne. Ez�rt ker�lt sz�ba Hollandia, ahol egy t�bb oldalas elemz�s alapj�n pr�b�lj�k megtal�lni a l�nynak megfelel? int�zm�nyt, �s most �gy t?nik, hogy siker�lt is.

A holland int�zm�ny, ahova Linda �desanyja n�lk�l fog k�lt�zni, olyan, mint egy kisebb falu sz�z lak�val, akik kilenc h�l�szob�s h�zakban �lnek egy�tt szinte csal�dk�nt. Mindenkinek saj�t szob�ja van k�z�s nagy nappalival, t�bb akad�lymentes f�rd?szob�val �s konyh�val. A h�zakba gondosan v�logatj�k �ssze hasonl� �rtelmi szinten l�v? lak�t�rsakat. A falun bel�l van saj�t s�t�de, k�zponti konyha, biogazdas�g �llatokkal, sz�v?- �s ker�miastudi�, fa- �s f�m�zem, ahol a fogyat�kkal �l? emberek dolgozhatnak. Van egy nagy sz�nh�zterm�k, ahol minden reggel egy k�z�s versel�ssel, �nekl�ssel kezdik a napot, miel?tt mindenki megy a napi feladata elv�gz�s�re. A helyi �nkorm�nyzat pedig �p embereket is k�lt�ztet a helyre, hogy az integr�ci� se maradjon el. Mivel az eg�sz ter�let egy parkos k�rnyezetben van, vannak olyan v�roslak�k, akik oda mennek s�t�lni, teh�t az ottani lak�k nincsenek eldugva az isten h�ta m�g�. Mindez�rt cser�be anya �s l�nya v�llalja, hogy havonta csak egy alkalommal l�ss�k egym�st, de m�g �gy is �gy �rzik, hogy mindkett?j�knek ezzel tesznek a legjobbat.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!