N�h�ny �vvel ezel?tt az �ll�skeres?k t�red�ke vette csak a b�tors�got, hogy ne fogadja el azonnal a munkaad� �ltal felk�n�lt �sszeget, �s megpr�b�ljon a b�r�r?l t�rgyalni, pedig kutat�sok szerint a nyeres�g �ves szinten �tlagosan a b�r 10 sz�zal�ka, azaz ak�r t�bb sz�zezer forint is lehet. A munkaer?hi�ny �s az Y gener�ci� elv�r�sai viszont teljesen �t�rt�k a b�rt�rgyal�si szab�lyk�nyvet.

Az els? klasszikus tan�cs szerint nem szabad a kiv�laszt�si folyamat elej�n a b�rr?l besz�lni, hiszen am�g a munk�ltat� nem l�tja, hogy mennyire �rt�kes a munkaer?, minden b�rt dr�g�llni fog. A m�sik alapszab�ly szerint az vesz�t az alkupoz�ci�j�b�l, aki el?sz�r mond ki �sszeget a t�rgyal�s sor�n, de ha m�gis a jelentkez?nek kell �sszeget meghat�roznia, mondjon t�bbet, mint amennyit keresni szeretne.

S. T�th M�rta business coach szerint r�gen tilos volt, ma m�r elv�r�s a munkaad�k r�sz�r?l, hogy a beadott �n�letrajzban szerepeljen a b�rig�ny. Ez a f�l�nkebb jelentkez?k el?tt is megnyitja a lehet?s�get arra, hogy ak�r t�rgyal�s n�lk�l is el�rhessenek az optim�lisn�l magasabb b�rt. �Ne konkr�t �sszeget, hanem egy minimum-maximum s�vot adjunk meg. Att�l sem kell tartani, ha a munkaad� ezut�n a minimum �sszeget aj�nlja meg, ugyanis akkor innen indulhat maga a t�rgyal�s.�

Ha a minimum �sszeget aj�nlja meg a munkaad�, erre kell r�k�rni a cafeteria-juttat�sokat, pl. mobiltelefont, kocsit, SZ�P-k�rty�t, �nk�ntes k�lcs�n�s biztos�t� p�nzt�ri befizet�st stb. � de ak�r rugalmas munkaid?vel vagy home office-szal is k�rp�toltathatjuk magunkat.Eddig kerest�k ?ket, most m�r kapkodnak ut�nuk

A mindig is keresett szakm�nak sz�m�t� programoz�k piac�n jelenleg 20 ezer �ll�s bet�ltetlen. Az intenz�v keresleti piacon pontosan tudj�k �rt�k�ket a fejleszt?k, emiatt kev�sb� loj�lisak, �s a b�rt�rgyal�sokon is ?k dikt�lnak. Egy nagy f?v�rosi c�g fejleszt�si vezet?je szerint "a munkaad�knak a k�lf�ldi munkahelyek is konkurenci�t jelentenek, az ottani b�rviszonyokat is sz�m�t�sba kell venni. De az ingyen T�r� Rudi �s az X-boxoz�s is sokat nyomhat a latban." A k�n�lt b�r mellett a projekteket, a munkak�r�lm�nyeket �s a technol�giai felszerelts�get is m�rlegelik a jelentkez?k, emellett a rugalmas munkaid? is h�v�sz�, mivel a fejleszt?k mindig is "ford�tva voltak bek�tve", �jszaka nyugodtabban tudnak dolgozni.

A t�rgyal�s sor�n arr�l is meg�llapodhat a jelentkez? a munkaad�val, hogy � b�r most elfogadja a minimum �sszeget � bizonyos hat�rid?n bel�l m�r a maximum �sszeget szeretn� b�rk�nt kapni. A klasszikus b�rt�rgyal�si rutinb�l itt viszont �tmenthet? az a gyakorlat, hogy nem szabad sz�ban elhangzott �g�retekre baz�rozni, a be�g�rt emel�st hat�rid?vel egy�tt bele kell foglalni a munkaszerz?d�sbe.

S. T�th M�rta szerint sokat lehet tanulni az Y gener�ci� b�rt�rgyal�si technik�ib�l. A mai huszon�vesek �s korai harmincasok tudatoss�ga nemcsak arra terjed ki, hogy egy�ltal�n mernek t�rgyalni, hanem arra is, mernek �jabb lehet?s�get keresni, ha s�r�lni l�tj�k �rdekeiket. S. T�th szerint hi�ba a munkaer?hi�ny, ez a gener�ci� jellemz?en nem v�llalja, hogy kett? helyett dolgozzon � vagy ha igen, el is k�ri az �r�t.

Mivel fontos sz�mukra az �letmin?s�g, a munka- �s a szabadid? egyens�lya, a multik vesz�tettek n�pszer?s�g�kb?l a szem�kben. Az internetet pedig nemcsak t�j�koz�d�sra, hanem t�j�koztat�sra is haszn�lj�k: a b�rig�ny�ket a fizet�seket �sszehasonl�t� oldalak adatai alapj�n kalkul�lj�k ki, �s el?fordul, hogy Facebookon �rnak r� a kiszemelt c�g egy dolgoz�j�ra a b�re ut�n �rdekl?dve � �s a business coach szerint kapnak is v�laszokat.

A jelentkez?k saj�t Facebook-profilja pedig gyakran szint�n a b�rt�rgyal�s passz�v r�szese: S. T�th szerint kiv�tel n�lk�l minden munk�ltat� ellen?rzi a jelentkez?k profilj�t, �gy a tudatos karrier�p�t?k amellett, hogy megfontoltan posztolnak, igyekeznek informat�vv� is form�lni a profiljukat.