2070-re minden magyar dolgoz�ra k�tszer annyi nyugd�jas jut, mint maForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2019-02-07 18:05:51 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/31499
Címkék: Bihari h�rek
2019. janu�r 31-�n nyilv�nosan is bemutatt�k az OECD 2019-es jelent�s�t Magyarorsz�gr�l. Mivel 2018. m�jus�ban OECD szak�rt?k megkerestek engem is, hogy eszm�t cser�lj�nk a magyar nyugd�jrendszer probl�m�ir�l, �n is kaptam megh�v�t a mostani bemutat�ra, �s hossz� �vek ut�n ism�t egy leveg?t sz�vhattam a jelenlegi magyar hivatalnokokkal. Jellemz? a korm�nyzati �s tudom�nyos szf�ra k�zti szakad�kra, hogy a jelent�sben id�zett t�bbi szak�rt?b?l senkivel sem tal�lkoztam, �s k�t nyugd�jhivatalnokon k�v�l a megjelentekb?l senkit sem ismertem. Kaptam aj�nd�kba egy nagyon mutat�s �s tartalmas k�tetet, amely elektronikusan ingyen olvashat� (OECD Economic Surveys, HUNGARY stb.), de nem t�lthet? le ingyen. Err?l a tanulm�nyk�tetr?l sz�molok be az Index olvas�inak.

Az tal�n ismert, hogy ellent�tben az IMF-fel �s a Vil�gbankkal, az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) a fejlett piacgazdas�gok klubja, teh�t p�nz helyett csak tan�csokat ad, emellett statisztik�kat �ll�t �ssze, �s �rt�kes elemz�seket k�sz�t, k�zt�k rendszeresen jelent�seket k�z�l orsz�gokr�l, r�gi�kr�l is. Most haz�nk ker�lt ter�t�kre, �s a 180 oldalas jelent�s az �ltal�nos gazdas�gi �ttekint�sen k�v�l k�t ter�let szerkezeti reformjait taglalta: a magyar nyugd�j- �s eg�szs�g�gyi rendszer kih�v�sait �s a bennfoglal� (inkluz�v) region�lis fejleszt�st.

A jelent�s meg�t�l�s�hez tudni kell, hogy a magyar korm�nynak v�t�joga van a jelent�s elfogad�s�ban �s publik�l�s�ban, teh�t az OECD-nek diplomatikusan kell elj�rnia. Hely- �s tud�s hi�ny�ban f?leg a nyugd�jrendszer probl�m�ir�l sz�l� r�szeket taglalom, �s a region�lis k�rd�seket teljesen mell?z�m.

K�l�n felh�vom a figyelmet a jelent�s szerz?inek csak helyeselhet? iskol�s m�dszer�re, hogy a fejezetek v�g�n k�zli saj�t javaslatait, �s helyenk�nt k�toszlopos t�bl�zatban �sszehasonl�tja az el?z?, 2016. m�jusi �ttekint�sben tett javaslatokat �s azok megval�s�t�s�t.

 

Strat�giai k�rd�sek

A jelent�s elismer?en sz�l a legut�bbi �vek magyar gazdas�gi sikereir?l: a GDP gyors n�veked�s�r?l, a teljes foglalkoztat�shoz val� k�zel�t�sr?l, �s a fogyaszt�s l�tv�nyos n�veked�s�r?l. Ugyanakkor jelzi a visegr�di �s m�s EU vagy OECD-tagorsz�gokhoz k�pesti lemarad�sunkat, �s a vil�ggazdas�g el?tt �ll� vesz�lyek v�rhat� hazai hat�sait. A jelent�s helytelen�ti a prociklikus k�lts�gvet�si politik�t (a bibliai �lomfejt? J�zsef f�ra�nak adott tan�csaival ellent�tben, a magyar korm�ny a k�v�r �vekben nem k�pez tartal�kokat a sov�ny �vekre).

Felh�vja a figyelmet a munkaer?-hi�ny k�ros hat�s�ra, az infl�ci�s vesz�lyekre, amelyeket fokozhat a forint esetleges meggyeng�l�se.

A n�pesed�si �s korrupci�s probl�m�k mellett hangs�lyozza a f?leg a szeg�nyebb k�rzetekre jellemz?, rossz hat�konys�g� f?t�si m�dok k�rnyezetrombol� hat�s�t. A figyelmen k�v�l hagyott kor�bbi OECD strat�giai javaslatok k�z�l kiemelem az anticiklikus politik�t, a szab�lyoz�si politika �tl�that�bb� t�tel�t �s a szakk�pz�s jav�t�s�t.
Nyugd�jrendszer

A jelent�s j�l �sszefoglalja az elm�lt �vtized reformjait (�s ellenreformjait): az �ltal�nos korhat�r fokozatos emel�s�t (2009�2022), a k�telez? mag�nnyugd�j-rendszer gyakorlati �llamos�t�s�t (2010/2011 fordul�ja), �s a N?k40 bevezet�s�t (2011), �s emellett az el?rehozott nyugd�jak megsz�ntet�s�t (2012).

 

Fot�: J�szai Csaba / MTI

A jelent�s pr�b�lja az Olvas�nak elmagyar�zni a feleslegesen bonyolult magyar indul� nyugd�jk�plet szab�lyait, �s javasolja azok egyszer?s�t�s�t.

�n is megpr�b�lom: a korhat�ron nyugd�jba vonul� dolgoz� indul� nyugd�ja k�t t�nyez? szorzata:
1. a nyugd�j-meg�llap�t�s alapj�ul szolg�l� �tlagos j�vedelem�, r�viden a nyugd�jalap�
2. az �venk�nt sz�molt szolg�lati id? cikkcakkos f�ggv�ny��.

Ad 1) A jelent�s �gyes �br�n mutatja be, hogy ha a dolgoz� nyugd�jalapj�t nem az orsz�gos nett� b�rek �ves n�veked�se, hanem a 3- vagy m�g ink�bb a 10-�ves mozg��tlag�val valoriz�ln�k, akkor jelent?sen cs�kkenne a jogosultak indul� nyugd�jainak megd�bbent? ingadoz�sa. Ad 2) El�g neh�z megindokolni, hogy hossz� �vek �ta 11�25 szolg�lati �v, illetve 40 �s 50 szolg�lati �v k�z�tt mi�rt �ri minden �v a nyugd�jalap 2%-�t, de 25 �s 36 k�z�tt csak 1%-�t, nem sz�lva a 11 �v alatti 3,3 �s a 36�40 k�zti 1%-r�l. Ha a j�rad�kszorz�t 2%-on egys�ges�ten�k, akkor mindenki egyszer?en meg�rthetn�, hogy p�ld�ul 20 �v szolg�lati id? ut�n a nyugd�jalap 40%-�t kapn� kezd?nyugd�jk�nt.

A dokumentum azt is javasolja, hogy t�rj�nk vissza a vil�gszerte bev�lt rugalmas nyugd�jkorhat�rhoz

(de a 2009 el?ttin�l szigor�bb, ak�r �vi 6%-os m�lusszal), �s kit�r a r�szleges nyugd�jak bevezet�s�re is. (P�ld�ul egy f�radt dolgoz� m�r 62 �ves kor�ban f�lig nyugd�jba megy, �s 66 �ves kor�ban teljesen. 62 �s 66 �ves kora k�z�tt f�l nyugd�jat kapn�, ut�na teljeset.) A rugalmas korhat�r �s a r�szleges nyugd�jba vonul�s kett?s�b?l egyszer?en k�vetkezne a Fidesz-korm�ny kedvenc�nek, a N?k40-nek a megsz�ntet�se.

A jelent�s figyelmeztet a r�vid szolg�lati idej? dolgoz�kat fenyeget? id?skori nyomorra, k�l�n�sen, ha az illet?k eg�sz szolg�lati idej�kben minim�lb�ren voltak bejelentve. Javasolja a jelenlegi minimumnyugd�j megdupl�z�s�t (57 eFt-ra), amelyet mindenki felt�tel n�lk�l kapna. (Szerintem c�lravezet?bb lenne a kor�bbi szja-ad�j�v��r�shoz hasonl� nyugd�jj�v��r�s, amely a munkanyugd�j emelked�s�vel fokozatosan cs�kkenten� a kieg�sz�t�st vagy a jelenleg csak nyomokban l�tez? degresszi� kiterjeszt�se.)

 

Nyugd�jj�v��r�s

Tegy�k f�l, hogy a jelenlegi havi (kerek�tve) 30 eFt-os nyugd�jat meg akarn�nk dupl�zni, 60 eFt-ra. Ha sz� szerint venn�nk az OECD alapnyugd�j-javaslat�t, akkor a 2,5 milli� nyugd�jas mindegyike kapna plusz havonta 30 eFt-ot, ez �vente 900 mrd Ft lenne, a GDP t�bb mint 2%-a. Val�sz�n?leg csak r�szorults�gi nyugd�jra gondolt a jelent�s, azaz a 60 eFt alatti nyugd�jakat kieg�sz�ten�k 60 eFt-ra. Ez viszont fesz�lts�get okozna a kor�bbi 30 �s 60 eFt-os nyugd�jasok k�z�tt: az egyik 30 eFt-os emel�st kapna, a m�sik 0-�t. Ezt a dilemm�t oldan� meg a nyugd�jj�v��r�s, amelynek a m?k�d�s�t az 1. t�bl�zat szeml�lteti.� A 30 eFt-os nyugd�j val�ban k�tszeres�re n?ne, de 10 eFt-on emelked�senk�nt csak 5 eFt-tal n?ne a nyugd�j, �s 90 ezer Ft-n�l le�llna a n�veked�s. Nem tudom megbecs�lni, hogy mennyi lenne az emel�s teljes �sszege; k�l�n�sen akkor nem, ha figyelembe venn�m az ellen�szt�nz�st is.

1. t�bl�zat. Nyugd�jj�v��r�s (eFt/h�)

 

R�gi nyugd�j � � �j nyugd�j
30��������� � � ��� � �� 60
40�� � � � � � � � � � � 65
50��������� � � ���� ��� 70
60���������� � � ���� �� 75
70���������� � � ���� �� 80
80���������� � � ���� �� 85
90��������� � � ���� ��� 90

A jelent�s szerint a f�rfiak �s n?k k�zti nyugd�jhasad�k n�lunk alig l�tezik: 10% k�r�li, m�g a listavezet? N�metorsz�gban kb. 45%. A rokkantnyugd�jasok elm�lt �vekben lezajlott kisepr?z�se� ut�n a nyugd�jak GDP ar�nya viszonylag alacsony: 10%, m�g a listavezet? Ausztri�ban 14%.

A JELENT�S FIGYELMEZTET ARRA, HOGY A N�PESS�G�REGED�S DR�MAI HAT�SSAL LESZ A MAGYAR NYUGD�JRENDSZERRE IS: 2070-RE MINDEN DOLGOZ�RA MAJDNEM K�TSZER ANNYI NYUGD�JAS JUT, MINT MA.

Ennek ellen�re meglep? m�don a (nett�) �tlagnyugd�j �s a (brutt�) �tlagkereset h�nyadosa 40-r?l csak 33%-ra cs�kken. (Lengyelorsz�g eset�ben ugyanez 52-r?l 22%-ra esik vissza.) �s ha rosszabbul alakulnak a dolgok, mint az el?rejelz�sek, akkor ak�r a GDP 4%-�val is n?hetnek a nyugd�jkiad�sok.

A szerz?k nagy rem�nyeket f?znek az �ltal�nos korhat�r tov�bbi emel�s�hez, amelynek legegyszer?bb alakja, ha a korhat�rt a sz�let�skor v�rhat� �lettartam emelked�s�hez k�tik. (P�ld�ul 2022 ut�n minden �vnyi emelked�s 8 h�nappal emeln� a korhat�rt.) Tov�bbi takar�koss�gi eszk�z, ha cs�kkentik a j�rad�kszorz�t (p�ld�ul 2-r?l 1,9-re majd 1,8%-ra). Emellett l�ndzs�t t�rnek a t?k�s�t�s �jb�li bevezet�se, vagy ha ez nem megy, akkor az �nk�ntes nyugd�jp�nzt�rak �l�nk�t�se mellett.

A viselked�si gazdas�gtan eredm�nyeire t�maszkodva javasolj�k a dolgoz�k automatikus besorol�s�t a mag�ntakar�koskod�k k�z�. Az �nk�ntess�g �gy �rv�nyes�lne, hogy akik akarnak, �vente kil�phetn�nek. A szerz?k diplomatikusan alig �rintik, hogy az 1998 �s 2010 k�z�tt m?k�d? k�telez? mag�nnyugd�j-rendszer megsz?nte miatt m�ra az �llamad�ss�g GDP-hez viszony�tott explicit �rt�ke (70%) kb. 20%-ponttal lett alacsonyabb, �s ezt a �megtakar�t�st� a j�v?ben m�g ki kell pr�selni az akkori j�rul�k- �s ad�fizet?kb?l!

 

Eg�szs�g�gy

A kiindul�pont: a magyar GDP-ar�nyos eg�szs�g�gyi kiad�sok viszonylag alacsonyak, de azon bel�l viszonylag magas a mag�nforr�sok ar�nya: 6%-b�l 2% (a cseh megfelel?: 7-b?l 2%, az OECD �tlag pedig 9-b?l 2%). Ez az�rt rossz, mert a mag�nkiad�sok z�me (k�l�n�sen a h�lap�nz) nem biztos�t�son alapul, teh�t nagy az egy�ni kock�zat. R�szben ez okozza, hogy m�g 2016-ban is alacsony volt a sz�let�skor �s a 65 �ves korban v�rhat� �lettartam: 76 �s 17 �v, b�r jelent?s javul�s k�vetkezett be 1970-hez (s?t 1990-hez) k�pest, amikor a nevezett adatok �rt�ke 69 �s 13 �v volt. Az eg�szs�gtelen �letm�d (doh�nyz�s, k�v�rs�g, kev�s testmozg�s) �s az er?forr�sok rossz felhaszn�l�sa m�g ink�bb felel?s a lemarad�s�rt.

Az OECD szerint jelent?sen javulna az eg�szs�g�gyi ell�t�s hat�konys�ga, ha a k�rh�z-k�zpont� ell�t�s helyett a j�r�beteg-ell�t�s �s a megel?z�s ker�lne el?t�rbe.

M�g mindig nagyon magas az ezer f?re jut� k�rh�zi �gyak sz�ma, az OECD-�tlag 4, a magyar 7 �gy (igaz, a cseh �s az osztr�k sz�m m�g magasabb). Piaci mechanizmusok, az els?dleges (csal�d-orvosi �s rendel?int�zeti) ell�t�s �s a megel?z�s er?s�t�se elker�lhetetlen. M�g a lengyel orvosok fizet�se elmaradt a magyarok�t�l, a k�rh�zi n?v�rek b�re m�g ott is magasabb volt, nem sz�lva a cseh �s szlov�k fizet�sekr?l. Az ell�t�s ter�leti egyenl?tlens�gei �s a h�lap�nz komolyan g�tolj�k a szeg�nyebb vid�kek eg�szs�g�gyi ell�t�s�t.

 

Az �pol�sra szorul� id?sek ell�t�s�b�l k�zvetlen�l �s k�zvetve t�l nagy r�sz h�rul a magyar csal�dokra. Sokkal t�bb �pol�t kellene az otthon �poltakhoz ir�ny�tani, �s tov�bbi jelent?s p�nz�gyi t�mogat�st kellene ny�jtani a csal�di �pol�shoz. Ekkor tov�bb lehetne cs�kkenteni a rossz hat�konys�g� �s embertelen elfekv? �gyak sz�m�t.

Az a benyom�som, hogy a magyar hivatali jelent�sek �r�i (�s cenzorai) sokat tanulhatn�nak az OECD szak�rt?it?l.

A recenze�lt jelent�s ?szint�n m�rlegeli a magyar sikereket �s a kudarcokat, valamint a v�rhat� vesz�lyeket. J� alap lehet az �rtelmes vit�hoz; annak ellen�re, hogy a bevezet�sben jelzett politikai korl�tok nem tett�k lehet?v�, hogy a jelent�s szerz?i b�r�lj�k a demokratikus keretek hazai ki�resed�s�t.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!