Az oktat�s �l? folyamat, amelyet legink�bb a n�v�nytermeszt�shez lehet hasonl�tani. A kert�szek tudj�k, hogy ?k nem k�pesek megn�veszteni a n�v�nyeket - azok magukt�l n?nek. A kert�sz feladata megteremteni a lehet? legjobb k�r�lm�nyeket, hogy ez megt�rt�nhessen. �gy van ez a tan�t�ssal is. A j� tan�rok megteremtik a tanul�s felt�teleit, a gyenge tan�rok nem. A j� tan�rok emellett azzal is tiszt�ban vannak, hogy nem mindig tudj�k kontroll�lni ezeket a k�r�lm�nyeket.

Az oktat�sban �lland� �s gyakran ellens�ges vita zajlik a hagyom�nyos �s a progressz�v tan�t�si �s tanul�si m�dszerek k�z�tt. A sztereot�pi�k szerint a hagyom�nyos tan�t�s arra �sszpontos�t, hogy t�nyeket �s inform�ci�kat adjon �t az eg�sz oszt�ly sz�m�ra. A progressz�v tan�t�s a felfedez�s �ltali tanul�son, az �nkifejez�sen �s a kiscsoportos tev�kenys�geken alapul. Ez a l�tsz�lag �les hat�r azonban a legt�bb iskol�ban ink�bb csak elm�leti. A gyakorlatban a tan�rok a k�l�nb�z? tant�rgyak tan�t�sakor � nagyon helyesen � olykor t�nyeket ismertetnek �s inform�ci�kat adnak �t, m�skor felfedez�sre k�sztet?, csoportos tev�kenys�geket mentor�lnak.

A tan�t�s m?v�szete ezek egyens�ly�nak megtal�l�s�n alapul. Az egyens�ly megteremt�s�hez a felk�sz�lt tan�roknak n�gy fontos szerepet kell bet�lteni�k: motiv�l�s, felszabad�t�s, elv�r�s �s �n�ll�s�t�s.

Motiv�l�s

A j� tan�rok tudj�k, hogy nem el�g a tant�rgyukat tudniuk. Ugyanis nem a tant�rgyat, hanem a tanul�kat kell tan�taniuk. Motiv�lniuk, inspir�lniuk �s lelkes�teni�k kell ?ket olyan k�r�lm�nyek megteremt�s�vel, amelyek k�z�tt a tanul�k tanulni akarnak. Ha ez siker�l, di�kjaik t�l fogj�k sz�rnyalni saj�t elv�r�saikat �s mindenki m�s�t is. A j� tan�rok �gy �rnek el eredm�nyeket, hogy v�ltozatos m�dszerekkel kihozz�k a legjobbat tanul�ikb�l.

Felszabad�t�s

A k�zvetlen utas�t�snak l�nyeges szerepe van a tan�t�sban: olykor front�lisan, az eg�sz oszt�lyban, m�skor csoportmunk�ban vagy �ppen egy�ni foglalkoztat�s keret�ben t�rt�nik. �m a j� tan�rok a k�szs�gek �s technik�k eg�sz reperto�rj�val rendelkeznek. A direkt instrukci� csak az egyik ezek k�z�l, �s a tan�t�s azt jelenti, hogy a tan�r tudja, mik�pp �s mikor haszn�lja a megfelel? technik�kat.

Ak�rcsak minden szakembernek, neki is �rtenie kell a mesters�g�hez, hogy pontosan kisz�m�tsa, az adott helyzetben mi fog a legjobban m?k�dni. Az orvosunkt�l elv�rjuk, hogy sok mindent tudjon az �ltal�nos orvostudom�nyr�l, valamint legyen egy speci�lis szakter�lete. De azt is elv�rjuk, hogy tud�s�t szem�lyesen r�nk alkalmazza. �gy van ez a tan�t�ssal is. A j� tan�rok folyamatosan a pillanatnyi sz�ks�gletekhez �s lehet?s�gekhez igaz�tj�k strat�gi�ikat. A hat�kony tan�t�s az alkalmazkod�s, az �t�letalkot�s, illetve a tanul�k energi�j�ra �s motiv�ci�j�ra val� reag�l�s �lland� folyamata.

A gyerekek term�szetes m�don k�v�ncsiak. A tanul�s el?seg�t�se annyit jelent, hogy �bren tartjuk a k�v�ncsis�gukat. Ez�rt van olyan nagy hat�sa a gyakorlati, felfedez�sen, kutat�son alapul� tanul�snak. Ahelyett, hogy olyan k�rd�seket v�laszoln�nak meg, amelyeket a gyerekek fel sem tettek, az igaz�n j� tan�rok k�rd�seket �bresztenek benn�k, amelyek kutat�sra �szt�nzik ?ket.

Elv�r�s

A tan�rok elv�r�sainak fontos k�vetkezm�nyei vannak tanul�ik teljes�tm�ny�re n�zve. Ha a tan�rok azt k�zvet�tik a di�kok fel�, hogy j� eredm�nyeket v�rnak t?l�k, ?k sokkal nagyobb es�llyel fognak j�l teljes�teni. Ha azt v�rj�k t?l�k, hogy �gyis rosszul teljes�tenek majd, val�sz�n?bb, hogy �gy is lesz.

Rita F. Pierson 1972-t?l kezdve t�bb mint negyven �ven �t dolgozott pedag�gusk�nt �s oktat�si szak�rt?k�nt az Egyes�lt �llamokban. Meg akarta ismerni a tanul�kat, �reztetni akarta vel�k, hogy fontosak, �s seg�teni akarta ?ket a fejl?d�sben. Az oktat�sban dolgozva sok reformot l�tott � j�kat �s kev�sb� j�kat egyar�nt �, amelyek a korai iskolaelhagy�st pr�b�lt�k cs�kkenteni.

Az a helyzet, hogy tudjuk, mi�rt morzsol�dnak le, mi�rt nem tanulnak a gyerekek. Sokszor mondjuk: ennek oka a szeg�nys�g, a sok hi�nyz�s �s a t�rsak negat�v hat�sa. �m egyvalamit ritk�n eml�t�nk: az emberi k�t?d�sek, kapcsolatok �rt�k�t �s fontoss�g�t. A teljes�tm�ny n�vel�s�nek kulcsa, hogy felismerj�k: a tan�t�s �s a tanul�s kapcsolat. A tanul�knak olyan tan�rokra van sz�ks�g�k, akik kapcsolatot teremtenek vel�k. �s mindenekfelett olyanokra, akik hisznek benn�k.

Rita p�ld�ul a gyeng�n siker�lt dolgozatokra a helyes v�laszok sz�m�t �rta a rossz v�laszok sz�ma helyett (p�ld�ul amikor egy h�szk�rd�ses tesztb?l az egyik di�k tizennyolcat elrontott, �18 helyett +2-t �rt a lapra, �s m�g egy nagy smiley-t is rajzolt hozz�). A tanul�k �gy is tudj�k, hogy rosszul teljes�tettek, de a pozit�vumra �sszpontos�tva Rita adott nekik valamit, amire �p�thettek, �s ami tov�bbi pr�b�lkoz�sra �szt�n�zte ?ket.

�n�ll�s�t�s

A legjobb tan�rok nem csup�n oktat�k, hanem mentorok �s seg�t?k, akik n�velni tudj�k tanul�ik �nbizalm�t, �s er?t adnak nekik, hogy higgyenek �nmagukban. Sergio Ju�rez Correa ezt mindenkin�l jobban tudja. �t�dikeseket tan�t a mexik�i Matamorosban l�v? Jos� Urbina L�pez �ltal�nos Iskol�ban. Ez az amerikai hat�rhoz k�zeli nyomor�s�gos v�ros drogh�bor�k �lland� sz�ntere. Correa r�j�tt, ha csak besz�l a tanul�khoz, annak tov�bbra sem lesz sok eredm�nye. Olvasott a gyerekek velesz�letett tanul�si k�pess�g�r?l, �s olyan szakemberek munk�it tanulm�nyozta, akik emellett �rveltek, bele�rtve Sugata Mitr�t is. R�j�tt, hogy �gy tudja el?seg�teni tanul�i fejl?d�s�t, ha k�pess� teszi ?ket az �n�ll� tanul�sra.

Ez�rt azt�n bevezette a kiscsoportos munk�t az oszt�lyban, �s arra biztatta a gyerekeket, hogy higgyenek nagyszer? adotts�gaikban. V�gigvezette ?ket a felfedez�s folyamat�n, megmutatta nekik, hogyan jelennek meg a t�rtekr?l tanultak az ? vil�gukban, �s hogyan tehetik k�zzelfoghat�bb� a m�rtant. �r�it ny�lt v�g? k�rd�sekre alapozta, �s arra b�tor�totta a tanul�kat, hogy gondolkodva tanuljanak, �s ne pr�b�lj�k bemagolni az inform�ci�kat. �szt�n�zte a p�rbesz�det �s az egy�ttm?k�d�st, �s nem agg�dott, ha a teremben l�tsz�lag nem volt rend.

Tan�tv�nyai �n�ll�sodtak, �s az �n�ll�s�g �rz�se addig ismeretlen szenved�llyel t�lt�tte el ?ket a tanul�s ir�nt. Egyik tan�tv�nya, Paloma Noyola Bueno �szt�n�sen meg�rtett olyan matematikai fogalmakat, amelyekkel a diplom�val rendelkez?knek is meg kell k�zdeni�k. Amikor Ju�rez Correa megk�rdezte Palom�t, eddig mi�rt nem �rdekelte a matek, a l�ny azt felelte, hogy azel?tt senki nem tette olyan �rdekess�, mint ?. A legk�zelebbi ENLACE-felm�r�sen Paloma a legmagasabb pontsz�mot �rte el matematik�b�l eg�sz Mexik�ban. Paloma teszteredm�nyei rendk�v�liek voltak, de nem teljesen egyediek: Correa oszt�ly�b�l t�z gyerek �rt el 99%-os eredm�nyt a matekteszten.

Ju�rez Correa megd�bbent az eredm�nyek l�tt�n � hiszen ezek a gyerekek soha nem �rtek el sikereket a standardiz�lt teszteken, amelyek ink�bb a bemagolt ismereteket k�rt�k sz�mon, semmint azt a kollaborat�v, kreat�v, kutat�salap� tanul�st, amellyel ezt az �tt�r�st el�rte. Megmutatta, mire k�pesek a gyerekek, ha lehet?v� tessz�k sz�mukra az �n�ll� tanul�st.

A fenti cikk szerkesztett r�szlet Ken Robinson Kreat�v iskol�k c�m? k�nyv�b?l.