Egy orsz�g n�pess�ge akkor b?v�l, ha a teljes term�kenys�gi ar�nysz�m �rt�ke meghaladja a 2,1-et. A t�rsadalom abban az esetben tudja �jratermelni mag�t, ha a gyermekek sz�ma p�tolja a sz�l?k nemzed�k�t. Ellenkez? esetben fogy a n�pess�g.

A teljes term�kenys�gi ar�nysz�m Franciaorsz�gban (1,9), Sv�dorsz�gban (1,78), �rorsz�gban (1,77), D�ni�ban (1,75) �s az Egyes�lt Kir�lys�gban (1,74) volt a legmagasabb, �s M�lt�n (1,26), Spanyolorsz�gban (1,31), Olaszorsz�gban (1,32), Cipruson (1,32), G�r�gorsz�gban (1,35), Portug�li�ban (1,38) �s Luxemburgban (1,39) volt a legalacsonyabb. Magyarorsz�g a k�z�pmez?nyben volt (1,54).

Az EU-ban a n?k �tlagosan 29,1 �vesen hozt�k vil�gra az els? gyerek�ket tavaly, trendszer?en egyre k�s?bb, ugyanis 2013-ban m�g 28,7 �v volt az els? gyerek�ket megsz�l? eur�pai n?k �tlag�letkora. Az Eur�pai Uni�ban tavaly sz�l? any�k 5 sz�zal�ka nem m�lt m�g el 20 �ves a gyerek sz�let�sekor, �s 3 sz�zal�kuk volt 40 �vesn�l id?sebb.

A legt�bb tininanya Rom�ni�ban �s Bulg�ri�ban volt (13,9 �s 13,8 sz�zal�k), de Magyarorsz�gon (9,9 sz�zal�k), Szlov�ki�ban (9,5 sz�zal�k), Lettorsz�gban (6,7 sz�zal�k) �s az Egyes�lt Kir�lys�gban (6,1 sz�zal�k) is magas volt a tizen�ves korukban sz�l? n?k ar�nya.

A gyerekv�llal�si kedv n�h�ny �v alatt sokat n?tt Magyarorsz�gon. A KSH N�pesed�studom�nyi Kutat�int�zet�nek 2018-es kiad�v�ny�ban megjelent tanulm�ny szerint a maximum 8 oszt�lyt v�gzett n?k sz�ma 473 ezerr?l 363 ezer f?re esett vissza 2011 �s 2016 k�z�tt a 15-44 �ves korcsoportban, mik�zben mintegy tized�vel n?tt k�r�kben a gyereksz�m. Ezzel szemben a diplom�sokn�l egy ford�tott trend figyelhet? meg, a csoport l�tsz�ma a vizsg�lt id?szakban 10 sz�zal�kkal n?tt, viszont csak 4 sz�zal�kkal lett t�bb n�luk a gyerekv�llal�s. �sszess�g�ben teh�t nem azok sz�ltek, akikt?l ezt v�rn� a korm�ny.