L�tni fogjuk, ha �n sok k�pet t�lt�tt fel egy luxusaut�r�l, mik�zben nincs el�g j�vedelme, hogy vegyen egyet. Lehet, hogy az unokatestv�re vagy a bar�tn?je adta k�lcs�n �nnek, lehet, hogy nem.

�gy vezette fel a francia gazdas�gi miniszter a bejelent�s�t: elindul a k�z�ss�gi m�di�t �s az ad��gyeket �sszekapcsol� rendszer pr�ba�zeme. G�rald Darmanin �gy sz�mol, �vente 80-100 milli�rd eur�t bukik az orsz�g az ad�elker�l�sen, mik�zben sokan, akik alig fizetnek be ad�t, a k�z�ss�gi m�di�ban b�szk�lkednek a vagyonukkal. Az ad�hivatal dolgoz�i ez ut�n nagyobb szabads�got kapnak, hogy begy?jts�k az adatokat a Facebookr�l, Instagramr�l vagy Twitterr?l. Vagy hogy egyszer?en megn�zz�k, ha valaki munkan�lk�li seg�lyre van bejelentve, vajon mi�rt b�szk�lkedik a LinkedInen men? munkahellyel.

Ugyanez Nagy-Britanni�ban m�r 2008 �ta m?k�dik: a Connect nev? rendszer seg�ts�g�vel 3 milli�rd font ad�t siker�lt beszedni. Ez teszi lehet?v�, hogy az ad�hat�s�g �sszekapcsolja a mag�nszem�lyek �s a c�gek ad�adatait a k�z�ss�gi m�di�ban l�v? megjelen�seikkel. S?t, arra is akadt p�lda, hogy a Google Earth seg�ts�g�vel sz�rtak ki egy h�zfel�j�t�st, pedig ott az ad�pap�rok szerint nem t�rt�nt semmi. Az amerikai ad�hivatal, az IRS l�tv�nyosan titkol�zik, amikor err?l k�rdezik, de az ad�szak�rt?k szerint gyan�san sok adatb�ny�szattal foglalkoz� szak�rt?t vettek fel az elm�lt �vekben. El?sz�r tavaly decemberben adtak be a korm�nynak egy hivatalos k�relmet, hogy felhaszn�lhass�k azokat az �zleti adatokat, amelyek a neten am�gy is nyilv�nosak.

Nincs neh�z dolguk az ad�ellen?r�knek, amikor annyian saj�t maguk tesznek fel a netre szinte b�rmit nyilv�nos adatk�nt � mondta a Marketplace.org-nak Edward Zelinsky ad�jogi professzor. M�s k�rd�s, hogy mi van, ha egy poszt nem nyilv�nos. A britekn�l p�ld�ul egy�rtelm?: ha valaki �gy d�nt, hogy a bejegyz�seit csak az ismer?sei l�thatj�k, akkor m�ris nem lehet felhaszn�lni az adatait. Az amerikai IRS bels? szab�lyzata pedig k�l�n kit�r arra, hogy tilos kamu profilokkal bejel�lgetni a Facebookon embereket.

Att�l, hogy valaki az ad�hivataln�l dolgozik, nem kezdhet el minden ok n�lk�l turk�lni m�s adatai k�z�tt - magyar�zta Radnai K�roly, az OrienTax Zrt. partnere. Olyan megt�rt�nt Magyarorsz�gon is, hogy k�t NAV-os dolgoz� mag�nc�lokra keresg�lt az adatok k�z�tt, ellen�k v�dat is emeltek hivatali vissza�l�s miatt.

De egy�bk�nt sem �gy kell elk�pzelni a vizsg�latokat, hogy a revizorok v�letlenszer?en csekkoln�k a bejegyz�seket, sokkal ink�bb arr�l van sz�, hogy ha valakit az ad�pap�rjai alapj�n gyan�snak tal�lnak, akkor k�rben�zhetnek az ? online megjelen�sei k�z�tt.

M�r csak az�rt is, mert az ad�ellen?r�k piti�ner t�telek miatt nem sz�vesen kezdenek el k�lts�ges vizsg�latokat, akkor v�gnak bele sz�vesebben egy ellen?rz�sbe, ha nagy �sszeg? k�lts�gvet�si csal�st tal�lhatnak, �s tudj�k, hogy j� es�llyel eredm�nyes lesz a vizsg�lat. De ha p�ld�ul egy kock�zatelemz? szoftvert megtan�tanak arra, hogy bizonyos adatokb�l hogyan sz?rj�n le k�vetkeztet�seket, akkor jelezhet a revizoroknak: �rdemes lesz vizsg�l�dniuk.

A NAV a p�nzt�rg�peket figyeli, nem a Facebookot

Magyarorsz�gon a NAV nem figyeli a k�z�ss�gi m�di�t. Az online p�nzt�rg�pek, a fuvaroz�kr�l k�sz�lt EK�ER adatb�zis, vagy �pp a sz�ml�z�programok r�v�n �gy is sokkal t�bb mindent l�t az ad�hat�s�g, mint n�h�ny �vvel kor�bban.

Ahogy most dolgoznak az adatokkal Magyarorsz�gon, az a nulladik szintje ennek a technik�nak - mondta el k�rd�s�nkre Radnai K�roly. Most ugyanis egyszer?en annyi t�rt�nik, hogy az ad�hat�s�gnak bek�ld�tt adatokat, p�ld�ul egy 100 ezer forint f�l�tti �fatartalm� sz�mla adatait �sszehasonl�tj�k a tranzakci� m�sik szerepl?je �ltal szolg�ltatott adatokkal vagy bevall�sokkal, �s ha elt�r�st �szlelnek, akkor visszak�rdeznek, vagy ellen?rz�st ind�tanak.

Az izgalmas k�rd�s az, hogy lehetne-e enn�l t�bbre haszn�lni a megl�v? adatokat. A NAV-n�l l�v? adatt�meg �sszes�tve ugyanis rendk�v�li �rt�kkel b�r � magyar�zta a szak�rt?. Itt sok esetben az adatv�delmi szab�lyok is probl�m�t jelenthetnek: nyilv�nval�, �gy kell az adatokat �sszes�teni, hogy egyes v�s�rl�k szem�lyes adataira a vagyonosod�s �s j�vedelmi viszonyok meghat�roz�s�n t�l ne lehessen k�vetkeztetni. Halmozottan kezelve az inform�ci�kat viszont ipar�gi szinten m�r olyan adatsorokat lehetne k�sz�teni, amely a mostanin�l sokkal t�bbet el�rul az iparr�l �s a c�gekr?l. Ha pedig azt l�tn� a NAV, hogy egy v�llalkoz�s nagyon nem �gy m?k�dik, ahogyan az a saj�t ipar�ga szerint logikus volna, akkor ind�thatna egy ellen?rz�st. (Megk�rdezt�k a NAV-ot is, mi az �ll�spontjuk ezekr?l a javasatokr�l, amint v�laszolnak, friss�tj�k a cikket.)

Digit�lis t�rsadalmak �s diktat�r�k kedvenc technik�ja ez

Az adatokat persze nagyon sokf�le c�lra lehet haszn�lni. Erre j� p�lda, hogy amikor megk�rdezt�k az ad��gyekkel foglalkoz� szak�rt?t, hol a legfejlettebb a big data �s a mesters�ges intelligencia haszn�lata az ad��gyekben, K�n�t, az Egyes�lt �llamokat �s a skandin�v �llamokat eml�tette. M�rpedig egy�rtelm?, eg�szen m�s az, ahogy a finn vagy a sv�d ad�hat�s�g haszn�lja fel az ott �l?k adatait, mint ahogyan ugyanezt K�n�ban teszik.

Mit enged a technol�gia?

Ha a NAV �ltal most haszn�lt m�dszer a nulladik szint, ahogyan azt a szak�rt? nevezte, akkor az els? szint szerinte az lenne, hogy elemzik az adatokat �s anom�li�kat keresnek - ehhez a technol�gia m�r adott. Enn�l is egy fokkal fejlettebb l�p�s lehetne, ha mesters�ges intelligenci�t kezden�nek alkalmazni, hogy tanuljon, �s emberi seg�ts�ggel vezesse a revizorok kez�t, merre �rdemes vizsg�l�dni. A harmadik szint pedig m�r az volna, hogy alapszint? ellen?rz�seket maga a mesters�ges intelligencia folytasson. Ett?l most m�g messze vagyunk, de a technika gyors fejl?d�s�vel hamar megv�ltozhat a helyzet.