Horv�t �gyek, Magyarorsz�g j�v?beli g�zell�t�sa, a Mol olajm�rlege �s t�bb, sz�nhidrog�n-iparon k�v�li fejleszt�s is ter�t�kre ker�lt a Mol Nyrt. tavalyi �v�t lez�r� k�zgy?l�se ut�n megtartott h�tt�rbesz�lget�s�n. A r�szv�nyesek alapvet?en el�gedettek lehettek, a Mol 2018-ban j� �vet z�rt �s 2019-ben is ilyenre sz�m�t, a p�nz�gyi eredm�nyekr?l itt �rtunk.

Horv�torsz�g: nyugalom �s izgalom

A t�rsas�g �s Hern�di Zsolt eln�k-vez�rigazgat� �let�ben is r�g�ta meghat�roz� k�rd�s, hogy mi van Horv�torsz�gban. Ha nagyon leegyszer?s�tj�k a r�gi k�rd�sre adott r�gi-�j v�laszt, a c�g �let�ben v�rakoz�s �s viszonylag konszolid�lt m?k�d�s �szlelhet?, m�g Hern�di Zsoltot, Ivo Sanader egykori minisztereln�kkel egy�tt �ppen egy b�ntet?elj�r�sban vizsg�lj�k.

A k�zgy?l�s

K�l�n�sebb izgalmak nem t�rt�ntek a Mol tulajdonosi f�rum�n, a c�g sz�ks�g eset�n a j�v?ben is v�s�rolhat saj�t r�szv�nyeket, eg�szen 25 sz�zal�kig. K�t ellens�ges felv�s�rl�si k�s�rlet ut�n (kor�bban az osztr�k OMV, majd az orosz Szurgut k�zeled�s�t is ellens�gesnek tartotta a Mol) a t�rsas�g igyekszik fenntartani az eszk�zt�r�t a v�dekez�sre, de am�gy most nem tart ilyen vesz�lyt?l a menedzsment.

A vezet? test�letek alapvet?en a hely�k�n maradtak (Hern�di Zsolt m�r �ppen h�sz �ve igazgat�s�gi tag), mind�ssze k�t �j tag �rkezett, az igazgat�s�gba az om�ni nagyr�szv�nyes k�pviselet�ben Talal Al Awfi energetikai szakember az �j fi�, m�g fb-tag lett Pandurics Anett biztos�t�i vezet?, a MABISZ f?titk�ra.

Hern�di Zsolt eln�k-vez�rigazgat� a Mol Nyrt. �ves rendes k�zgy?l�s�n a Budapest Music Centerben 2019. �prilis 11-�n
Fot�: Balogh Zolt�n / MTI

Ami a t�rsas�gi �gyeket illeti, a horv�t �llam 2,5 �ve jelentette be, hogy visszavenn� az INA c�g fel�t a Molt�l, ami alapvet?en nincs is a Mol ellen�re, csak �ppen az elad� korrekt elsz�mol�st szeretne.

Erre ugyan megfelel? horv�t lend�let �s anyagi forr�sok n�lk�l sok es�ly nem l�tszik, de a csoport szempontj�b�l az legal�bb j� h�r, hogy �jabban viszonylag nyugodt �s egyre racion�lisabb keretek k�z�tt m?k�dtethet? az INA.

A k�t nem t�l hat�kony horv�t finom�t� k�z�l a sziszekir?l p�ld�ul meg�llapod�s k�rvonalaz�dhat, ami kev�sb� vir�gnyelven azt jelentheti, hogy be lehet majd v�gre z�rni az ottani, er?sen vesztes�ges finom�t�st. Ez az�rt k�l�n�sen �rz�keny k�rd�s, mert Sziszek (horv�tul Sisak) Z�gr�bt�l keletre, Horv�torsz�g egyik legszeg�nyebb, legfejletlenebb r�gi�j�ban ter�l el, kev�s a munkahely �s a finom�t� r�ad�sul kifejezetten magas �tlag�letkor� g�rd�t alkalmaz.

A j�v?beli sziszeki tervek m�g nem ismertek, de kor�bban azt lehetett hallani, hogy logisztikai k�zpont �p�lhet ki a volt finom�t� ter�let�n.

Rijeka �s az LNG

A m�sik INA-finom�t�t, a rijekait is fejleszteni kellene, de jelenleg ezt nem igaz�n t�mogatja a horv�t ad�rendszer. Pedig, ha nem k�sz�l el a kokszol�, akkor az eur�pai t�lk�n�latban ez a finom�t� is feleslegess� v�lhat.

Ha m�r a t�rs�gben j�runk, �tt�telesen a Molt is �rinti, hogy Magyarorsz�g nemr�giben bejelentette, hogy k�sz 25 sz�zal�kos tulajdonr�szt v�s�rolni a Rijek�hoz nagyon k�zeli, Krk-szigeti LNG-termin�lban.

A Mol ugyan a g�zkereskedelemben nem �rdekelt, csak n�mi g�zkitermel�sben �s a nagynyom�s� g�zvezet�k-rendszer �zemeltet�s�ben, de Magyarorsz�g szempontj�b�l nagyon izgalmas, hogy egyre ink�bb re�lisan mer�lnek fel �j, ak�r nem is orosz g�zbesz�ll�t�si forr�sok.

G�z �s foly�kony �llapot� g�zsz�ll�t� vezet�kek a Lusby, Egyes�lt �llamokban tal�lhat� LNG termin�ln�l
Fot�: The Washington Post / Getty Images Hungary

Mindez az�rt k�l�n�sen izgalmas, mert id�n t�rgyal majd Szijj�rt� P�ter k�lgazdas�gi �s k�l�gyminiszter arr�l, hogy k�ss�nk-e megint hossz� t�v� g�zv�s�rl�si szerz?d�st Oroszorsz�ggal. Val�j�ban ennek egyre kev�sb� l�tszik az �rtelme, hiszen ell�t�sbiztons�gi �s piaci szempontb�l is �rvendetesen b?v�lnek a lehet?s�geink.

Rom�nia t�k�l, de megv�rjuk

Az LNG dr�ga, r�ad�sul a termin�l �sszkapacit�sa sem t�l nagy, csak 2,6 milli�rd k�bm�ter. Vagyis piaci alapon m�g kev�sb� izgalmas Magyarorsz�g sz�m�ra, de az amerikai politikai lobbi nagyon t�mogatja, hiszen egy tengerparti LNG-termin�lba b�rhonnan j�het az anyag, nem csak orosz molekul�ra sz�m�that a t�rs�g.

R�ad�sul a horv�toknak nincs sz�ks�ge LNG-re belf�ldre, mert eleve szinte �nell�t�k g�zb�l, a hi�nyukra pedig a k�vetkez? t�z �vre van egy orosz szerz?d�s�k. Csak az a baj az eg�sszel, hogy nem csak a molekula dr�ga, de a horv�tok is olyan dr�ga transzferd�jakkal sz�molnak, hogy neh�z lesz vel�k meg�llapodni.

Ezen k�v�l is vannak azonban �g�retes forr�sok. Tal�n a legink�bb biztat� a rom�n. A felt�rt fekete-tengeri mez?k, �gy a Neptun nev? hatalmas, 8 milli�rd k�bm�teres forr�s mindenkinek �g�retes lehet, aki nyugatra van Rom�ni�t�l. A k�t projektgazda az amerikai Exxon (hi�ba, Rom�nia is er?sen amerikai �rdekszf�ra) �s az osztr�k OMV, csak itt is van n�h�ny b�kken?.

P�ld�ul az, hogy a g�z �ppen glob�lisan nagyon olcs�, meleg volt a t�l, lementek mindenhol az �rak.

Ilyenkor pedig nehezebb egy k�lts�ges beruh�z�shoz megtal�lni az �letk�pes matekot.

R�ad�sul a Neptun-projekt m�g b?ven nem tart itt, mert a rom�n �llam el?�llt n�h�ny teljesen v�llalhatatlan g�zpiaci int�zked�ssel (k�l�nad�k, hat�s�gi g�z�r, rossz szerz?d�sterv), majd ott is megbicsaklottak, hogy a kor�bbi hatalmas korrupci��ld�z? lend�let ut�n ma m�r nincs olyan kompetens rom�n �llami aktor, aki egy ekkora szerz?d�st al� merne �rni. Egysz�val a Neptun kiss� meg�llt, de majd v�lhet?en csak elindul, �s Magyarorsz�g addig is figyel minden lobbilehet?s�gre, t�rgyal�sra.

T�r�k, azeri, ciprusi, egyiptomi

Magyarorsz�g k�zponti elhelyezked�s?, sz�p s�k orsz�g. Katonai szempontb�l mindez nem volt t�l nagy �r�m az elm�lt �vsz�zadokban, sokan lerohantak minket, de annak �r�lhet�nk, hogy egyfajta term�szetes g�zvezet�k-�tvonal �s eloszt�k�zpont lehet�nk.

Ez�rt a szerep�rt k�m�letlen harcot folytatunk Ausztri�val, �s bonyolult is lenne v�gigelemezni a mindenf�le egym�ssal hol kooper�l�, hol versenyz? fejleszt�si �tleteket, de az�rt eml�t�st �rdemel a T�r�k �ramlat, vagy a BRUA (Bulg�ria, Rom�nia, Magyarorsz�g �s Ausztria n�met nev�b?l ad�d�) vezet�kek, ahov� j�hetn�nek orosz, esetleg azeri molekul�k.

Vlagyimir Putyin orosz (b) �s Recep Tayyip Erdogan t�r�k eln�k kezet fog a T�r�k �ramlat f�ldg�zvezet�k fekete-tengeri szakasz�nak befejez�se alkalm�b�l tartott rendezv�nyen Isztambulban 2018. november 19-�n
Fot�: Erdem Sahin / MTI / EPA

Pletser Tam�s, az Erste olajipari elemz?je ehhez hozz�teszi, hogy tov�bbi �ri�si g�zkitermel�si fejleszt�sek vannak Izraelben, Egyiptomban, Ciprus partjain�l.

A ciprusi is Exxon-projekt egy�bk�nt, term�szetesen g�r�g �s t�r�k hat�rv�zre esik, hogy lehessen veszekedni. Mindenesetre j�l l�that�, hogy az orosz molekul�knak v�gre versenyt�rsai is lehetnek.

Olajm�rleg

Ez a sok projekt m�g a j�v? zen�je, de a Mol szempontj�b�l sokkal fontosabb az olajm�rleg kialak�t�sa.

Az ut�bbi id?ben az olaj �ra � ellent�tben a g�z�val - emelkedett, gyakorlatilag teljesen sz�tv�lt a k�t term�k �ra. Az olajpiacon ugyanis sok a geopolitikai bizonytalans�g (Venezuela, L�bia, Ir�n). Mindez a Mol szempontj�b�l szinte irrelev�ns, ha k�pes tartani az olaj�r �s a finom�t�i marzsok k�z�tt kialak�tott term�szetes fedezet�t.

�m ehhez a saj�t kitermel�se mellett egyre t�bb k�ls? olajra van sz�ks�ge, gyakorlatilag m�r ma is �j olajforr�sok ut�n kell n�znie. A kitermel�si mennyis�g a mai mez?k�n ugyanis apad, kis k�pzavarral: az els? tengeri f�r�s �sz�raz� lett. Ez am�gy term�szetes, els?re nem is volt re�lis, hogy telibetal�lja a c�g a rem�lt mez?t.

Honnan j�het?

Az �j forr�sok a hagyom�nyos molos beszerz�si helyekr?l �rkezhetnek, vagyis els?sorban Oroszorsz�gb�l, esetleg a Pannon-medenc�b?l, b�r a mi r�gi�nk Hern�di Zsolt szerint m�r �gy ki van f�rva, mint az ement�li sajt.

Cseppfoly�s g�z fejtenek �t egy kamionba a Mol Pakistan Makori k�zponti feldolgoz� �zeme t�lt?�llom�s�n 2018. m�rcius 28-�n
Fot�: Szigetv�ry Zsolt / MTI

De v�lhet?en j�n majd anyag Irakb�l is, Pakiszt�nb�l is, illetve m�g ki tudja honnan. Hiszen a Bar�ts�g (Druzsba) vezet�k mellett a Mol k�t hat�kony finom�t�ja, vagyis a sz�zhalombattai �s a pozsonyi egyre t�bbsz�r kap anyagot a horv�t JANAF vezet�ken �t is. Att�l, mert ez egy tengeri indul�s� vezet�k, egy�bk�nt m�g innen is j�het orosz anyag, p�ld�ul a t�voli Szib�ri�r�l tankerrel az Adri�ra lehozott olaj. A Mol finom�t�s�nak az egyik versenyel?nye, hogy sim�n b�rj�k a rosszabb min?s�g? orosz, vagy k�zel-keleti olaj finom�t�s�t is.
�s az �j ir�nyok

A sz�nhidrog�n-iparban b?ven van teh�t izgalmas kih�v�s, mik�zben a Moln�l zajlik egy csom� sz�nhidrog�nhez nagyon, alig, vagy �ppen egy�ltal�n nem kapcsol�d� fejleszt�se. A teljess�g ig�ny en�lk�l ilyen az 1,2 milli�rd eur�s petrolk�miai �ri�sfejleszt�s, az �j tisza�jv�rosi poliolgy�r, a szint�n tisza�jv�rosi, de kiss� d�c�g?sen indul� m?gumigy�r, vagy a zalaegerszegi gumibitumengy�r.

A v�gfogyaszt�kkal k�zvetlenebb kapcsolatot kialak�t� �zletek k�z�tt pedig egyre nagyobb �rbev�teli ar�nyt jelentenek a benzinkutas term�kek (a csoport p�ld�ul �vente 40 milli� adag k�v�t ad el), a carsharing (Limo), a t�megk�zleked�s (a debreceni ITK Holding), vagy a hullad�khasznos�t�s.

(Bor�t�k�p: Olajk�t Orosh�za �s Csan�dap�ca k�z�tt 2018. �prilis 30-�n. Fot�: Czegl�di Zsolt / MTI)