Alig van orsz�g, ahol kem�nyebben ad�ztatn�k a fizet�seket, mint ittForrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2019-04-12 22:36:08 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/32029
Címkék: Bihari h�rek
Cs�kken az ad��k Magyarorsz�gon, de m�g mindig az egyik legmagasabb.

Magyarorsz�gn�l jobban csak �t OECD-tag�llamban ad�ztatj�k a fizet�seket � erre jutott a szervezet ma kiadott jelent�se. A magyar �llam a teljes munkaer?k�lts�g, vagyis a brutt� b�r �s a munk�ltat�i terhek �sszeg�nek 45 sz�zal�k�t veszi el ad�k�nt vagy j�rul�kk�nt.

A munk�ltat�nak a brutt� b�r 19,5 sz�zal�k�t kell befizetni szoci�lis hozz�j�rul�si ad�k�nt, 1,5 sz�zal�k�t pedig szakk�pz�si hozz�j�rul�sk�nt. A dolgoz� brutt� b�r�b?l pedig le kell vonni 15 sz�zal�k szem�lyi j�vedelemad�t, 10 sz�zal�k nyugd�jj�rul�kot, 7 sz�zal�k eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�kot, �s 1,5 sz�zal�k munkaer?piaci j�rul�kot.

Enn�l magasabb ad��ket csak Belgiumban, N�metorsz�gban, Olaszorsz�gban, Ausztri�ban �s Franciaorsz�gban m�rtek.

Igaz, Magyarorsz�g azok k�z�tt tal�lhat�, ahol tavaly cs�kkent az ad��k, a szoci�lis hozz�j�rul�si ad�t ugyanis az addigi 22-r?l 19,5 sz�zal�kosra vitt�k le.� Ez a teljes ad��ket 1,1 sz�zal�kponttal cs�kkentette. Azokban az orsz�gokban, ahol ennyire vagy m�g jobban cs�kkent az ad��k, k�t lehets�ges �t l�tezik az elemz�s szerint: az �szt �s az amerikai korm�ny ad�reformmal pr�b�lkozott, a magyar �s a belga pedig a munk�ltat�i j�rul�kokat cs�kkentette.

A magyar helyzet abban k�l�nleges, hogy a medi�nb�rt keres? dolgoz� (vagyis akin�l az orsz�g fele jobban, m�sik fele rosszabbul keres) az �tlagosn�l kisebb ad��kkel szembes�l. Rajtunk k�v�l egyed�l a chileiekre igaz ez.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!