Els? alkalommal k�sz�lt glob�lis felm�r�s a pollens?r?s�g �s a kl�mav�ltoz�s kapcsolat�r�l A Lancet Planetary Health-ben megjelent tudom�nyos cikk els? szerz?je Lewis H. Ziska amerikai n�v�nyfiziol�gus, nemzetk�zi szaktekint�ly a pollenkutat�sban, a m�sodik szerz? pedig Prof. Dr. Makra L�szl�, a Szegedi Tudom�nyegyetem Mez?gazdas�gi Kar�nak oktat�ja, aki mintegy 3 �vtizede foglalkozik a kl�ma �s pollen kapcsolatrendszer vizsg�lat�val. Eredm�nyeik arra h�vj�k fel a figyelmet, hogy a glob�lis felmeleged�ssel nemcsak a pollenkoncentr�ci� �s a pollennel szennyezett ter�letek n�vekednek, hanem az allergi�sok sz�ma is.

Alapvet?en a c�lunk az volt, hogy megvizsg�ljuk, mik�nt v�ltozik az allerg�n pollenek koncentr�ci�ja �s el?fordul�suk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergi�s megbeteged�sek gyakoris�g�val. Meg�llap�tottuk, hogy a h?m�rs�kleti maximumok �s minimumok �ves egy�ttes n�veked�se szoros kapcsolatot mutat a szezon�lis pollentermel�s sz�zal�kos n�veked�s�vel. Tov�bb� az is vil�goss� v�lt a m�r�si adatok elemz�se sor�n, hogy a fagymentes napok sz�m�nak n�veked�s�vel meghosszabbodik a pollenszezon, �s n�vekszik a pollenkoncentr�ci� is" � magyar�zta a kutat�s l�nyeg�t Prof. Dr. Makra L�szl�.

3 kontinens, 17 orsz�g, 20 �ves �sszehasonl�t� adatok

Kutat�t�rs�val, Lewis H. Ziska amerikai n�v�nyfiziol�gussal 3 kontinens �sszesen 17 aerobiol�giai �llom�s�r�l gy?jt�ttek adatokat.

Egyr�szt szempont volt, hogy olyan pollenm�r? �llom�s adataival dolgozzanak, amely legal�bb 20 �vre visszamen?leg rendelkezik adatsorral. A m�sik elv�r�s az volt, hogy a m�r�sek id?tartama alatt az �llom�st ne helyezz�k �t, vagyis hogy a m�r�sek azonos helyen t�rt�njenek.

Forr�s: Getty Images/iStockphoto/www.PeopleImages.com-licence restrictions apply/"Yuri Arcurs Yapr "

Szint�n a krit�riumrendszer r�sze volt, hogy ne csak egy vagy n�h�ny pollenfajt�t m�rjenek, hanem lehet?s�g szerint az adott helyre jellemz? �sszes pollenfajt�t.

A munk�nk jelent?s�g�t mutatja, hogy ez az els? olyan cikk a nemzetk�zi szakirodalomban, amelyik az �llom�sonk�nti �sszes pollenfajta egy�ttes vizsg�lata alapj�n mutatja ki az �sszef�gg�st a kl�mav�ltoz�s �s a pollentermel?d�s k�z�tt � avatott be a szegedi professzor a kutat�si metodik�ba.

A kl�mav�ltoz�s n�veli az allergi�sok sz�m�t

A Szegedi Tudom�nyegyetem professzora hozz�tette: a nemzetk�zi szakirodalomban ez az els? olyan, a t�mak�rt glob�lisan fel�lel? kutat�s, amelyb?l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a hosszabb pollenszezon �s a megn�vekedett �vi pollenkoncentr�ci� hat�s�ra glob�lisan n? a pollen�rz�kenys�g �s az allergi�s megbeteged�sek sz�ma.

A felmeleged�s miatt �szakabbra h�z�dnak az allerg�n n�v�nyek

Ezek az eredm�nyek r�mutatnak arra, hogy bolyg�nk kl�m�j�nak meleged�se komoly eg�szs�g�gyi kock�zatokkal j�r. Val�sz�n?s�thet?, hogy a k�zelj�v?ben fokozatosan emelkedni fog glob�lisan a pollen�rz�kenyek sz�ma.� Ennek egyik oka a k�rnyezet�nkben egyre sz�lesk�r?bben alkalmazott k�miai anyagok mennyis�ge, a m�sik pedig az, hogy a glob�lis felmeleged�s r�v�n az allerg�n n�v�nyek �l?helyei �szak fel� kiterjednek. A hosszabb� v�l� pollenszezon szint�n az allergi�s megbeteged�sek sz�m�nak a n�veked�s�t vonja maga ut�n � mutatott r� a professzor a kutat�s konkr�t eredm�nyeire.

A Szegedi Tudom�nyegyetemen �vtizedekre ny�lik vissza a pollenkutat�s

Magyarorsz�gon az 1960-as �vek v�g�t?l m�rik a pollenkoncentr�ci�t: el?sz�r 1968-ban t�rt�nt mobil m�r?eszk�zzel pollenm�r�s, amelyet Simoncsics P�l, a szegedi egyetem N�v�nytani Tansz�k�nek biol�gusa v�gzett munkat�rsaival.

Az els? �lland� aerobiol�giai �llom�st 1989-ben �ll�tott�k fel a szegedi egyetem b�lcs�szettudom�nyi kar Egyetem utcai �p�let�nek tetej�n. Ez volt Magyarorsz�gon az els? pollenm�r? �llom�s.