A jegybanki igazgat� arr�l besz�lt, hogy az �j lak�sok �f�ja k�r�l a bizonytalans�g ugyan megsz?nt, de a hossz� t�v�, megfelel? szint megtal�l�sa m�g nem ker�lt le a napirendr?l.

�Tov�bbra is fontos t�ma, hogy hosszabb t�von mi legyen az �j lak�sok forgalmi ad�j�val. A legut�bbi d�nt�ssel a bizonytalans�g ugyan megsz?nt, de a hossz� t�v�, megfelel? szint megtal�l�sa m�g vita t�rgya. Ez nem ker�lt m�g le a napirendr?l� � mondta.

Az interj�ban ekkor a riporter sz�ba hozta, hogy egy kor�bbi lak�spiaci jelent�sben r�gi�s szinten mutatt�k be a kedvezm�nyes lak�s�f�t. P�ld�kat is bemutattak a szab�lyoz�sra, mint Szlov�ni��t, ahol a kedvezm�nyes �fa csak a saj�t c�lra v�s�rl�knak �rv�nyes, a befektet?k viszont a norm�l �fakulccsal tudnak lak�st venni. Arra a k�rd�sre, hogy ilyen felvet�sr?l t�rgyalnak-e, Banai �d�m �gy nyilatkozott:

Nem titok, hogy sz�mos �tlet felmer�lt, mik�nt lehetne m�dos�tani, differenci�lni a szab�lyoz�st. Egyel?re nincs konszenzus, az lenne a c�l, hogy a hosszabb t�v� szab�lyoz�s mind a korm�nyzat, mind az ipar�g �rdekeinek megfeleljen. Az ipar�gi szerepl?k a 27 sz�zal�kot t�lzottan magasnak tartj�k. Az eml�tett elemz�sben magunk is azt �rtuk, hogy r�gi�s szinten enn�l l�nyegesen alacsonyabb �faszintet alkalmaznak az �j lak�sokn�l. Mivel a legut�bbi d�nt�s alig f�l �ve sz�letett, k�rd�s, hogy mikor ny�lik meg legk�zelebb a lehet?s�g a m�dos�t�sra.

Besz�lt arr�l is, hogy a falusi csoknak �rfelhajt� hat�sa is lehet, mert az �rintett telep�l�seken az ingatlanv�s�rl�sra ford�that� �tmilli� forint alatti �ron zajlott az elm�lt id?szak ad�sv�teleinek k�tharmada.