Nem csak a munkan�lk�liek, hanem a k�zmunk�sok nagy r�sz�t is kiz�rj�k a falusi csokra jogosultak k�r�b?l � err?l forgatott egy anyagot az RTL H�rad�ja. A t�v�sek megk�rdezt�k a korm�nyt is, a Minisztereln�ks�g pedig azt a v�laszt adta:

A falusi csok c�lja, hogy becs�letes magyar csal�dok �lhessenek az otthonteremt�s�ket seg�t? lehet?s�ggel, a tisztess�gtelen sz�nd�k�ak pedig ne tudjanak vissza�lni vele.

Az val�ban igaz, hogy akinek priusza van, nem kaphat csokot. S?t, ha valaki ellen m�g csak folyamatban van a b�ntet?elj�r�s, akkor sem jogosult a t�mogat�sra, meg kell v�rnia a felment? �t�letet. De sok olyan pontja is van a rendszernek, amelyek a becs�letes magyar csal�dok sz�m�ra nehez�tik meg a lak�sv�s�rl�st. �sszegy?jt�tt�k, milyen buktat�i lehetnek a csok ig�nyl�s�nek.

1. Mennyi munkaviszonyra van sz�ks�g?

A falusi csok felv�tel�hez legal�bb egy�ves folyamatos tb-jogviszonyt kell igazolni, azaz k�tszer annyit, mint az eredeti csokhoz, �s a �norm�l csokkal� ellent�tben itt nem lehet 30 nap megszak�t�s sem a munkaviszonyban. M�g nehezebb a feladat akkor, ha nagycsal�dr�l van sz�: a h�romgyerekesekt?l m�r legal�bb k�t �v munkaviszonyt v�rnak el. Ez az a r�sze a szab�lyz�snak, amely nem csak a munkan�lk�lieket, hanem sok k�zmunk�st is kiz�rna a csokra jogosultak k�z�l. Arr�l nincsenek pontos adatok, hogy a 125 ezer k�zfoglalkoztatott k�z�l h�ny ember dolgozott egy teljes �ven �t megszak�t�s n�lk�l, de ?k jellemz?en r�videbb idej? munkaviszonyra sz�m�thatnak, mint azok, akiknek az els?dleges munkaer?piacon van �ll�suk.

K�l�n kateg�ri�t jelentenek azok, akik gyeden vagy gyesen vannak. Az ilyen csal�dt�mogat�s nem sz�m�t tb-jogviszonynak, csakis akkor k�rhetnek csokot, ha egy�bk�nt megvan annyi munkaviszonyuk, amennyire sz�ks�g van az ig�nyl�shez. Vagyis az egyszer? csokhoz 180 nap (legfeljebb 30 napos megszak�t�ssal), a falusihoz egy vagy k�t gyerekkel egy �v, h�rom vagy t�bb gyerekkel k�t �v munkaid? kell.

2. Adhatnak-e csokot BAR-list�soknak?

Erre a k�rd�sre az a legjobb v�lasz: igen, de. Ez az a pont, ahol kett� kell bontani a t�mogat�st. A csok ugyanis ig�nybe vehet? akkor is, ha az ember nem venne fel k�lcs�nt mell� � ebben akkor �rdemes gondolkozni, ha am�gy megvan a saj�t er? a lak�s v�s�rl�s�hoz vagy fel�j�t�s�hoz. Enn�l az ig�nyl�sn�l nem vizsg�lj�k azt, hogy a csok k�relmez?j�nek van-e k�ztartoz�sa. Ha viszont m�r hitelt is felvenn�nek a csok mell�, akkor a bank jogosult arra, hogy megvizsg�lja az ig�nyl? BAR-st�tusz�t, ha pedig valaki fent van a BAR-list�n, akkor gyakorlatilag es�lytelen, hogy k�lcs�nt kapjon.

3. Az egy�ni v�llalkoz�k is kimaradhatnak, ha nem �gyeskednek

A csokkal t�mogatott ingatlann�l nem megengedett a lak�sc�lt�l elt�r? hasznos�t�s � szerepelt m�r a legels? csok-rendeletekben is. Az val�ban jogos elv�r�s, hogy ne irodah�zat �p�tsenek csokos p�nzb?l, de a szab�ly neh�zs�get okozhat az am�gy teljesen tisztess�ges lak�sc�lra gy?jt? egy�ni v�llalkoz�knak �s sok kisv�llalkoz�nak is. Az �jabb rendeletek is egy�rtelm?ek: ha bejegyzik egy v�llalkoz�s sz�khely�t a t�mogatott ingatlan c�m�re, az lak�sc�lt�l elt�r? hasznos�t�st jelent.

A gyakorlatban ez k�tf�lek�pp okozhat bajt. Ha az ingatlan b?v�t�s�re venne fel valaki csokot, �s ekkor der�l ki, hogy a v�llalkoz�s�nak a sz�khely�t is oda jegyezte be, akkor egyszer?en nem kapja meg a t�mogat�st (arr�l nem is besz�lve, hogy ha nem csak csokot, hanem mell� hitelt is felvenne, akkor milyen neh�z a helyzete a hitel elb�r�l�s�n�l egy�ni v�llalkoz�k�nt). Enn�l sokkal k�nosabb lehet az, ha lak�s v�s�rl�s�ra megkapja az ember a csokot, majd ez ut�n bejegyzi oda a v�llalkoz�s�t, ekkor ugyanis a csok �sszeg�t k�sedelmi kamattal egy�tt vissza kell fizetnie.

Igaz, ez a probl�ma �thidalhat�, ha valahova m�shova jelenti be a v�llalkoz�sa sz�khely�t. A kisv�llalkoz�k ezt nagy tr�kk�z�s n�lk�l megtehetik, az egy�ni v�llalkoz�k viszont csakis olyan helyre jelentkezhetnek be, amely a saj�t tulajdonukban �ll vagy jogosultak a haszn�lat�ra, p�ld�ul egy b�rleti szerz?d�ssel. Azaz ha valaki bejelenti az egy�ni v�llalkoz�s�t p�ld�ul a sz�leihez, jogosult marad a csokra � m�s k�rd�s, hogy ez �pp a tr�kk�z?ket t�mogatja.

4. Baj lehet, ha a gyerek dolgozik

A csok k�l�nb�z? t�pusain�l fontos a gyereksz�m, de nem minden gyereket lehet automatikusan besz�m�tani itt. Az �rthet?, hogy az ig�nyl?k 25 �vn�l id?sebb �s a m�s lakc�men �l? gyerekei p�ld�ul nem sz�m�tanak, de ha a 25 �vn�l fiatalabb gyereknek van rendszeres j�vedelme, akkor sem lehet vele sz�molni a gyereksz�mban. Ez pedig pont a szeg�ny csal�dok sz�m�ra nehez�ti meg az ig�nyl�st, hiszen ott gyakoribb az, hogy a gyerek 16 �ves kor�ban abbahagyja az iskol�t, hogy dolgozni kezdjen.

Az elv�lt sz�l?knek is figyelni�k kell: csak az jogosult a csok felv�tel�re, akin�l a b�r�s�g a gyereket elhelyezte. S?t, ha k�z�s sz�l?i fel�gyelet van, akkor annak j�r a csok, akivel a gyerek azonos lakc�men �l, f�ggetlen�l att�l, hogy a m�sikkal mennyi id?t t�lt el.

5. Mi a helyzet a kor�bbi ingatlantulajdonnal?

2018 m�rcius�ban l�ptek �letbe az �j szab�lyok. Ha a csok-ig�nyl�st megel?z? 5 �vben az ig�nyl? ingatlant adott el, akkor annak a teljes v�tel�r�t be kell forgatnia az �jonnan v�s�rolt haszn�lt lak�sba. Az �j �p�t�s? ingatlanok v�s�rl�s�ra nem vonatkozik ez a szab�ly. A csokos ingatlanon k�v�l az ig�nyl?knek b�rmennyi m�s lak�suk vagy h�zuk lehet.

6. Szerkezetk�sz lak�st venne? Vigy�zzon a r�szletekkel!

A 24.hu �rt egy csal�dr�l, amely szerkezetk�sz �llapot� lak�s v�s�rl�s�hoz �s az ut�na k�vetkez? fel�j�t�shoz nem kapta meg a bank t�mogat�s�t. Az �gyet a Bankmonitor tette rendbe. Mint �rt�k, ha a szerkezetk�sz, de haszn�latba v�teli enged�ly n�lk�li ingatlant mag�nszem�ly adja el, akkor a csokot csak a befejez�sre lehet felvenni. Ha viszont �gy adja el c�g a lak�st, hogy annak m�g nem volt term�szetes szem�ly tulajdonosa, akkor a v�s�rl�sra is ig�nyelhet? csok. De hogy m�g bonyolultabb legyen, a foly�s�t�s ilyen esetben csakis egy �sszegben lehets�ges, miut�n a lak�s elk�sz�lt.

7. Mi t�rt�nik, ha a p�r egyik tagja nem vehet fel csokot?

A csokot egyed�l�ll� sz�l?k, �lett�rsi kapcsolatban �l?k �s h�zasp�rok is felvehetik. A h�zasp�rokat annyival t�mogatj�k k�l�n, hogy a m�g meg nem sz�letett gyerekek ut�n csak ?k kaphatnak t�mogat�st.

Fontos r�szlete a szab�lynak az, hogy az ingatlanban a p�r mindk�t tagj�nak tulajdonr�szt kell szereznie. Ez azt is jelenti: ha egyik�k nem jogosult csokra, p�ld�ul mert BAR-list�s, priusza van, vagy �pp egy�ni v�llalkoz�, akkor az eg�sz csal�dot kiz�rj�k a jogosultak k�z�l. Ezt akkor lehet �thidalni, ha a p�r nem h�zasodott �ssze, �s a csokra jogosult f�l egyed�l�ll� sz�l?k�nt jelentkezik be, �gy, hogy az �v� lesz a teljes tulajdonjog.