Az 1400 ember megk�rdez�s�vel, �prilis 12-18. k�z�tt k�sz�lt k�zv�lem�ny-kutat�s szerint a megk�rdezettek
? 12,8 sz�zal�ka v�lte �gy, hogy Horv�torsz�gnak miel?bb be kell vezetnie az eur�t �s be kell l�pnie az Gazdas�gi �s Monet�ris Uni�ba,
? 18,7 sz�zal�k b�r egyet�rt ezzel, hozz�teszi, hogy meg kell v�rni, m�g a horv�t gazdas�g felk�sz�l erre.

Nem akar eur�t,
? az emberek 23,7 sz�zal�ka, am�g a gazdas�g teljesen fel nem �p�l,
? 23,1 sz�zal�k szerint pedig �r�kre a kuna kell, hogy maradjon a horv�t fizet?eszk�z.

Az Eurobarom�ter tavaly novemberi felm�r�se szerint a horv�t �llampolg�rok 56 sz�zal�ka utas�totta el az eur� bevezet�s�t, az ezt megel?z? k�zv�lem�ny-kutat�s m�g 61 sz�zal�kos elutas�t�st m�rt, teh�t

van egy cs�kken? tendencia, ami nem is csoda, hiszen a horv�t korm�ny egyik legfontosabb c�ljak�nt t?zte ki az eur� bevezet�s�t, �s sz�mos f�rumon pr�b�lja meg eloszlatni az eur��vezettel �s az �j valuta bevezet�s�vel kapcsolatos k�telyeket.

A korm�ny form�lisan 2018 m�jus�ban fogadta el a tervezetet, amely szerint 2020-ban, a soros EU-eln�ks�ge alatt l�pne be Horv�torsz�g az eur�pai �rfolyam-mechanizmusba (ERM). Ez a k�z�s p�nz bevezet�s�nek egyik el?felt�tele; minden orsz�gnak legal�bb k�t �vig r�szt kell vennie az ERM-ben, miel?tt �t�llhat az eur�ra.

Fot�: Shutterstock

5 �ven bel�l bevezetn�k az eur�t

Az eur� bevezet�s�t legk�s?bb 2024-re tervezi Z�gr�b, addigra az orsz�g megfelelhet valamennyi maastrichti krit�riumnak. Ezek k�z�tt szerepel, hogy az infl�ci� nem lehet 1,5 sz�zal�kponttal t�bb, mint a h�rom legnagyobb �rstabilit�ssal rendelkez? tag�llam infl�ci�s r�t�j�nak �tlaga. A felt�telek k�z�tt szerepel m�g, hogy az �ves �llamh�ztart�si hi�ny nem haladhatja meg a brutt� hazai term�k (GDP) 3 sz�zal�k�t, a brutt� �llamad�ss�g nem l�pheti t�l a GDP 60 sz�zal�k�t, �s a hossz� t�v� hitelek kamatl�ba legfeljebb 2 sz�zal�kponttal lehet magasabb, mint a h�rom legnagyobb �rstabilit�ssal rendelkez? tag�llam t�z�ves lej�rat� �llamk�tv�nyeinek �tlagos kamatl�ba.

Horv�torsz�gban 2018-ban az infl�ci� 1,6 sz�zal�kos volt. Az orsz�g 0,2 sz�zal�kos GDP-ar�nyos �llamh�ztart�si t�bblettel z�rta a tavalyi �vet. Az �llamad�s�g a GDP 74,6 sz�zal�k�ra cs�kkent.