Nyolcvan�t �ves a debreceni Egyetem t�r parkjaForrás: dehir.hu
Utolsó módosítás: 2019-05-14 19:23:17 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/32424
Címkék: Bihari h�rek
Debrecen - Gyerty�ns�v�ny, tiszaf�k, bronzszobrok, k�tl�pcs?s medence, sz�k?k�t, t�bb mint 33 ezer n�gyzetm�teres francia mint�j� park � m�r 85 �ve alkot elv�laszthatatlan egys�get a Debreceni Egyetem F?�p�let�vel a v�ros legimpoz�nsabb tere.

A F?�p�let 1932-es felavat�s�val a munk�latok nem �rtek v�get, a szomsz�dos ter�leteken sportp�lya, professzori vill�k (8 villa Gy�rgyi D�nes tervei szerint) �p�ltek, �s az �p�let el?tti park rendez�se is megkezd?d�tt � �rja az unideb.hu.

 

Fot�k: unideb.hu

A F?�p�let el?tt alak�tott�k ki Debrecen legnagyobb � 230 x 144 m�teres � ter�t, amelyet Klebelsberg Kun� kultuszminiszter elk�pzel�se �s megb�z�sa alapj�n Kert�sz K. R�bert �llamtitk�r tervezett, k�z�ppontj�ban a 65 x 20 m�teres v�zmedenc�vel.

Az �j t�r igazodott az 1923-ban Debrecen v�ros megb�z�s�b�l Borsos J�zsef f?�p�t�sz �s Pohl Ferenc f?kert�sz elk�pzel�se szerint k�sz�lt Nagyerd?-rendez�si tervhez.

�K�v�natos, hogy az �p�let k�rny�k�nek park�roz�sa m�g ez �vben miel?bb megkezdess�k� a parkba az �p�let el?tt M�liusz P�ter, Husz�r G�l, Szenczi Moln�r Albert �s Kom�romi Csipk�s Gy�rgy szobrai �ll�ttassanak fel� � olvashat� Cs�nki Benj�min lek�sz�n? rektor besz�mol�j�ban az egyetem 1929-30-as �vk�nyv�ben.

�Nevezetes el?halad�st tett az �v folyam�n a k�zponti �p�let k�rny�k�nek rendez�se. Debrecen v�ros ez alkalommal ism�t tapasztalt �ldozatk�szs�ge lehet?v� tette a korm�nyt�l e c�lra adott �sszeg felhaszn�l�s�val is a Tisza Istv�n t�r csinos�t�s�nak elkezd�s�t� � fogalmazott �v�rt�kel?j�ben az 1931-32-es tan�vet megnyit� k�zgy?l�s el?tt tartott besz�d�ben Kun B�la lel�p? rektor.

1931 els? f�l�v�ben � az egyetemi �p�tkez�sek m?vezet?s�g�nek jelent�se szerint � folyamatban volt a t�ren a medence kialak�t�sa, az aszfaltoz�s �s a k?j�rda burkolatok k�sz�t�se, �s megkezd?dtek a m?kert�szi munk�latok is.

A t�r d�sz�t�s�re szolg�l� szobrokra Klebelsberg Kun� vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter p�ly�zatot hirdetett, �gy M�liusz Juh�sz P�tert F�redi Rich�rd, Husz�r G�lt Ohman B�la, Szenczi Moln�r Albertet P�sztor J�nos, Kom�romi Csipk�s Gy�rgy�t pedig Kisfaludi Str�bl Zsigmond (aki a ma m�r a F?�p�let el?tt �ll� Tisza Istv�n szobor alkot�ja is) form�zhatta meg.

A park kivitelez�si munk�latait a v�ros finansz�rozta, cser�be a kultuszminiszter Debrecennek aj�nd�kozta a szobrokat.

 

1934. m�jus 17-�n leplezt�k le a F?�p�let el?tt l�v? Tisza Istv�n t�ren (ma Egyetem t�r) az els?, M�liusz Juh�sz P�ter (1536-1571) eml�k�re fel�ll�tott szobrot. Az alkot�s a magyar reform�tus egyh�z szervez?j�t, a hitvit�z�t �br�zolja, amint k�nyvvel a kez�ben szenved�lyesen sz�nokol.

Az avat��nneps�get a koll�giumi k�ntus �neke nyitotta, majd Varga Zsigmond, az egyetem rektora mondott k�sz�nt?t. �E gy�ny�r? t�rr?l sug�r�t ny�lt meg a v�ros sz�v�be. Ez az �t �sszek�ti a Nagytemplomot �s a Koll�giumot a Tisza Istv�n-egyetemmel, a m�ltat a jelennel� Abban a biztos hitben teh�t, hogy M�liusz nagy lelke a m�ltb�l akad�lytalanul �tkapcsol�dhatik a jelenbe, szobra �r�k jelk�p�l fog szolg�lni.�

�A n�gy szobor k�z�l az els?� �me k�szen �ll, ezt a vall�s-�s k�zoktat�s�gyi miniszter�� nev�ben ezennel �tadom Debrecen szabad kir�lyi v�ros k�z�ns�g�nek. K�rem a polg�rmestert, hogy vegye a szobrot a v�ros birtok�ba, ?rz�s�be, oltalm�ba.� � mondta Szily K�lm�n �llamtitk�r.

�K�sz�netet mondok a v�ros nev�ben a magyar �llamnak� s kegyelettel ad�zom gr�f Klebelsberg Kun� eml�ke el?tt, aki a magyar reform�torok szobrai megalkot�s�nak terv�t felvetette �s a megval�s�t�s �tj�n elind�totta.� � fogalmazott V�s�ry Istv�n, Debrecen polg�rmestere.

A tov�bbi h�rom m?alkot�s avat��nneps�g�t 1939. �prilis 27-�n tartott�k a Debreceni Reform�tus Koll�gium 400 �ves jubileumi �nneps�gsorozat�nak keret�ben, amikor leleplezt�k Husz�r G�l (1512-1575), a debreceni nyomda alap�t�ja, Szenczi Moln�r Albert (1574-1634) ford�t�, zsolt�r�r�, �s Kom�romi Csipk�s Gy�rgy (1628-1678) bibliaford�t� szobr�t, �s ugyanezen a napon helyezt�k el az egyetemi templom alapk�v�t is. A hazai �s debreceni egyh�z- �s vall�st�rt�net n�gy meghat�roz� alakj�nak �ll�tanak eml�ket a szobrok, kapcsol�dva az egyetem gy�kereihez, �s egyben ?rizve a v�ros hagyom�nyait is. B�r a n�gy m? n�gy k�l�nb�z? szobr�sz alkot�sa, m�gis egys�ges egy�ttest alkot.

A szobrok az�ta is Debrecen tulajdon�ban �llnak, mint ahogyan a t�r fenntart�s��rt is a v�ros felel.

A park v�gs? form�j�t azonban csak k�s?bb nyerte el:

a 2. vil�gh�bor�t k�vet?en sz�k?k�t ker�lt a medenc�be, amelynek d�sz�t�s�re �vtizedek eltelt�vel a v�ros hat �jabb alkot�st k�sz�ttetett. Az �letnagys�g�n�l j�val nagyobb bronzszobrok napoz�, v�zzel j�tsz� f�rfi �s n?i aktokat �br�zolnak. Madarassy Walter: �gat tart� n?, V�rady S�ndor: V�zbe ny�l� fi�, Varga Imre: Pihen? n?, Ungv�ry Lajos: Napoz� f�rfi, Rad� K�roly: Le�nyakt �s Marton L�szl�: Ugr� f�rfi c�m? alkot�sai 1965-t?l d�sz�tik a teret.

Id?k�zben a medence mellett �ll� tujasor el�regedett, �gy a Debreceni Egyetem � a Hallgat�i �nkorm�nyzat kezdem�nyez�s�re a ter�letet fenntart� �nkorm�nyzat t�mogat�s�val � a r�gi tuj�k hely�re 20 darab 3 m�ter magas, k�pform�ra ny�rt tiszaf�t v�s�rolt, amelyek 2014 kar�csony�ra ker�ltek hely�kre.

A t�r � b�r ma sem tulajdona, de � r�sze az egyetemi l�t mindennapjainak, hiszen j� id?ben itt tanulnak, pihennek, besz�lgetnek a hallgat�k, akik a sikeres �llamvizsga ut�n meg is m�rt�znak a sz�k?k�t j�ghideg viz�ben.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!