A k�zel 200 v�llalat �s int�zm�ny bevon�s�val tavaly �v v�g�n lefolytatott felm�r�sben a megk�rdezettek k�re lefedte az ipar, a kereskedelem, a p�nz�gyi szektor, az informatika, a szolg�ltat�s �s a k�zigazgat�s ter�let�t. A v�laszad� c�gek k�z�tt legnagyobb r�szt, 22,9 sz�zal�kot az 1000 embern�l t�bbet foglalkoztat� c�gek k�pviselt�k. A felm�r�sben megk�rdezett v�llalatok 23,9 sz�zal�k�nak az �ves �rbev�tele 1 �s 10 milli�rd forint k�z�tt, 19,5 sz�zal�k�nak 10 �s 100 milli�rd forint k�z�tt mozog.

A v�laszad� szervezeteknek 50 sz�zal�ka jelzett vissza 10 sz�zal�kn�l alacsonyabb fluktu�ci�s ar�nyt, 10 �s 20 sz�zal�k k�z�tti �rt�k jellemz? a megk�rdezettek 20 sz�zal�k�ra. A v�llalatok 14 sz�zal�ka ugyanakkor 20 �s 40 sz�zal�k k�z�tti fluktu�ci�s ar�nyr�l sz�molt be.

A munkaer?hi�ny kialakul�s�t minden munkak�rben t�bb t�nyez? befoly�solja, de elt�r? m�rt�kben - mutatnak r� az elemz�sben. Az �tlagb�rek folyamatos �s gyors emelked�se ellen�re a legt�bb nehezen bet�lthet? munkak�rben fontos t�nyez? a k�n�lt munkab�r alacsony szintje. Ugyanakkor a fizikai dolgoz�kn�l a k�lf�ldi kiv�ndorl�s jelenti a legnagyobb probl�m�t. A versenyszf�r�ban a konkurens c�gek, m�g a k�zszf�r�ban a versenyszf�ra elsz�v� hat�s�t eml�tett�k a legt�bben.

A kutat�sban r�sztvev? szervezetek 50 sz�zal�ka teljes�tm�ny�rt�kel�si �s pr�mium rendszereket m?k�dtet, 47 sz�zal�kuk nagy hangs�lyt helyez a munkak�r�lm�nyek jav�t�s�ra, �s szint�n 47 sz�zal�kuk alkalmaz rugalmas munkaid?t a munkat�rsak hossz� t�v� megtart�sa �rdek�ben.

A v�laszad�k szerint a korm�ny a leghat�konyabban a b�rt�mogat�si rendszer kiterjeszt�s�vel, az ad�z�si �s j�rul�krendszer �talak�t�s�val, valamint k�l�nf�le lakhat�si t�mogat�sok (�p�t�s, munk�ssz�ll�s, alb�rlet) alkalmaz�s�val l�phetne fel a munkaer?hi�ny ellen.