A statisztik�k szerint tavaly a 20-34 �ves koroszt�ly 16,5 sz�zal�ka tartozott idei eur�pai uni�s szinten, ami 15 milli� fiatalt jelent. Az ar�nyok azonban orsz�gonk�nt el�g nagy elt�r�st mutatnak: f?leg d�len �s kisebb m�rt�kben keleten jelent probl�m�t a fiatalok passzivit�sa, Eur�pa k�z�ps? �s �szaki orsz�gai jobban �llnak ebben a tekintetben. Olaszorsz�gban a legrosszabb a helyzet, ott a NEET-csoport a koroszt�ly 28,9 sz�zal�k�t teszi ki a 2018-as adatok alapj�n.

Magyarorsz�gon enn�l jobb a helyzet, n�lunk 17 sz�zal�k a se nem tanul�, se nem dolgoz� 20-34 �vesek ar�nya, azaz csak f�l sz�zal�kkal haladjuk meg az uni�s �tlagot.

Ez viszont m�g �gy is 340 ezer fiatalt jelent.

A statisztik�k szerint 2013 �ta folyamatosan javul a magyarorsz�gi ar�ny, b�r a n?k kor�ban 2016 �ta alig v�ltozott a helyzet. Tavaly a 20-34 �ves f�rfiak 7,8 sz�zal�ka, m�g a n?k 26,6 sz�zal�ka tartozott a NEET-csoportba. Ez a nagy k�l�nbs�get r�szben betudhat� a gyerekv�llal�s miatti kies�snek, de keleten m�g �gy is sokkal nagyobb a nemek k�z�tti k�l�nbs�g, ami arra utal, hogy m�s t�nyez?k is k�zrej�tszhatnak: a r�gi� ipark�zpont� gazdas�gi szerkezete, illetve a n?k munkaer?piaci h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�se �s a vel�k szembeni t�rsadalmi elv�r�sok.