A kamara p�nteki t�j�koztat�sa szerint nagyon sok �s j� min?s�g? s�rgabarack v�rhat�. Az orsz�gban a term?ter�let az ut�bbi �vekben enyh�n, de folyamatosan n?, a kajszi egyre n�pszer?bb a termel?k k�r�ben. Jelenleg mintegy 5777 hekt�ron folyik a termeszt�s, amir?l az el?zetes term�sbecsl�s alapj�n az id�n k�r�lbel�l 32 ezer tonna gy�m�lcs�t szedhetnek le. A kajszi legjelent?sebb term?t�ja Borsod-Aba�j-Zempl�n megy�ben van, ahol csaknem 1500 hekt�r �ltetv�ny tal�lhat�. Nagyobb termeszt?ter�letek tal�lhat�k m�g B�cs-Kiskun, Fej�r, Pest, Tolna, Somogy �s Heves megy�ben.

A NAK k�zlem�nye szerint az elm�lt �vekben �tlagosan 24 ezer tonn�nyi volt az �ves term�smennyis�g, tavaly viszont enn�l j�val rosszabb, kevesebb, mint 10 ezer tonna. A term�s 70 sz�zal�k�t az ipar haszn�lja fel, 30 sz�zal�k�t �rt�kes�tik a frisspiacon.

Az orsz�gon bel�li fogyaszt�s n�veked�se mellett a magyar kajszi egyre keresettebb k�lf�ld�n is, �vek �ta egyike a legmagasabb �ron �rt�kes�thet? kert�szeti exportterm�keknek. Az elm�lt �vekben 3,5 ezer tonna k�r�li volt a kivitel friss kajszib�l, z�mmel Ausztri�ba �s N�metorsz�gba - k�z�lte a NAK.

A kamara k�zlem�ny�ben kiemelte, hogy fontos lenne a magyarorsz�gi viszonyok k�z� val�, hazai el?�ll�t�s� �j fajt�k bevezet�se, reag�lva az �ghajlatv�ltoz�sra �s a cs�kken? n�v�nyv�d?szer-k�n�latra. Sz�ks�g lenne a kajszibarack eset�ben is a betegs�grezisztens, toler�ns fajt�k nagyobb ar�ny� haszn�lata. A NAK alapvet?en fontosnak l�tja az eg�szs�ges szapor�t�anyagok el?�ll�t�s�t biztos�t� fejleszt�seket �s egy j�l m?k�d? szapor�t�anyag-ellen?rz�si rendszert.