A vas�ti, a v�zi �s a k�z�ti fuvaroz�s hat�konyabb egy�ttm?k�d�s�vel �vi mintegy 50 ezer kamionnal lehetne kevesebb a magyarorsz�gi k�zutakon � der�l ki a Magyarorsz�gi Logisztikai Szolg�ltat� K�zpontok Sz�vets�g�nek (MLSZKSZ) legfrissebb �ves elemz�s�b?l. Kiemelik, a kombin�lt �rufuvaroz�s fejleszt�s�vel jelent?sen cs�kkenne a k�zutak �s a k�rnyezet terhel�se, �j megrendel�sekhez jutna a vas�ti �s a v�zi �gazat, �s enyh�thet? lenne a logisztikai szektor egyik legnagyobb kih�v�s�t jelent? sof?rhi�ny is. Ennek el�r�s�hez megfelel? �szt�nz?rendszer kidolgoz�s�ra, a vas�ti szab�lyoz�k egyszer?s�t�s�re �s beruh�z�sokra is sz�ks�g lenne.
M�g Nyugat-Eur�p�ban kiemelt figyelmet ford�tanak az olyan beruh�z�sokra, melyek lehet?v� teszik a k�z�ti p�tkocsik � els?sorban a nem daruzhat� p�tkocsik � vonatra rak�s�t, Magyarorsz�gon nincs olyan termin�l, amely k�pes lenne erre - emelik ki.
Tavaly tov�bb n�vekedett a k�zutak leterhelts�ge, minthogy az �p�t?ipari beruh�z�sok miatt jelent?sen, mintegy 15 sz�zal�kkal b?v�lt a belf�ldi fuvaroz�s volumene. 2018-ban a Magyarorsz�gon bejegyzett fuvaroz� v�llalkoz�sok �ltal sz�ll�tott �ruk 78 sz�zal�k�t fuvarozt�k k�z�ton, ami mintegy 169 milli� tonna �ru fuvaroz�s�t jelentette � ez 10,5 milli� kamion forgalm�nak felel meg az utakon. A nemzetk�zi fuvarforgalom 36,7 milli� tonn�t tett ki, ami mintegy 2,29 milli� darab kamiont jelentett a k�zutakon. Tavaly �gy �sszesen 12,79 milli� neh�zg�pj�rm? terhelte a magyar �th�l�zatot, amihez hozz�ad�dik m�g a magyar k�z�ti teherforgalom t�bbsz�r�s�t kitev? tranzit forgalom is.
A vas�ti �ruforgalom ek�zben � els?sorban a jelent?s fel�j�t�sok miatti p�lyaz�rok folyt�n � n�mileg cs�kkent is 2018-ban (-0,9%), a v�zi �rufuvaroz�s volumene pedig a Duna alacsony v�z�ll�sa miatt drasztikusan, 18 sz�zal�kkal visszaesett az el?z? �vhez k�pest. Mind�ssze az �ruk 3 sz�zal�k�t fuvarozt�k v�zen, a v�zi kont�nerforgalom majdnem a fel�re, 4792 darabr�l 2732 darabra esett vissza.
A jelent�s meg�llap�tja, hogy tov�bbra sem tudott az intermod�lis fuvaroz�s a k�z�ti fuvaroz�s sz�m�ra versenyk�pes alternat�v�v� v�lni. Holott az intermod�lis forgalom fejl?d�s�vel gyorsabb lenne az �rusz�ll�t�s � vas�ttal 24 �ra alatt ak�r 1200 km is megtehet? �, cs�kkenne a k�rnyezetterhel�s. Ek�zben n?ne a k�zleked�sbiztons�g �s k�zvetlen k�lts�gcs�kken�s is jelentkezne a k�z�ti flott�t �zemeltet?kn�l, 30 sof?r helyett 1 mozdonyvezet? is el�g lenne, cs�kkenn�nek az amortiz�ci�s �s a szervizk�lts�gek.
A sz�vets�g szerint korszer?s�teni kell a vas�ti szab�lyrendszert. A vas�ti �rufuvaroz�st meghat�roz� szab�lyz�k ugyanis t�l b�rokratikusak, sok el?�r�s f�l�tt m�r elj�rt az id?. Egyszer?bb� kell tenni �s fel kell gyors�tani a vas�ti hat�rforgalmat, mert a tehervonatok esetenk�nt ak�r kilenc �r�n �t is tart�zkodhatnak egy-egy szomsz�dos orsz�g hat�r�llom�s�n. Ennek oka, hogy sok esetben m�g az 1970-es �vekben hozott elj�r�srend van �rv�nyben, amelyet miel?bb aktualiz�lni sz�ks�ges.