A v�zipip�z�s vesz�lyesebb lehet, mint a doh�nyz�s m�s form�iForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2019-08-23 07:27:22 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/32708
Címkék: Bihari h�rek
A Kaliforniai Egyetem irvine-i int�zm�ny�nek (UCI) k�mikusai egyedi kialak�t�s� tesztel?berendez�ssel vizsg�lt�k meg a v�zipipa k�rosanyag-kibocs�t�s�t egy �tlagos pip�z�s sor�n, eredm�nyeiket az Aerosol Science and Technology c�m? szaklap friss sz�m�ban tett�k k�zz�.

Fot�: Denis Andricic / Shutterstock

 

Egy �tt�r? amerikai kutat�s szerint a v�zipipa sz�v�sa vesz�lyesebb lehet, mint a doh�nyz�s m�s form�i � sz�molt be r�la a Science Daily tudom�nyos h�rport�l.

A v�zipipa egyre n�pszer?bb, Eur�p�ban �s az Egyes�lt �llamokban a fels?oktat�sban tanul�k k�z�l minden �t�dik kipr�b�lta m�r.

A kutat�k meg�llap�tott�k, hogy egyetlen szippant�s a v�zipip�b�l ugyanannyi m�rgez?anyagot tartalmazhat, mint egy eg�sz cigaretta elsz�v�sa.

�A v�zipip�b�l besz�vott f�stben sz�mos m�rgez? �s �rtalmas anyag van: nikotin, ami doh�nyf�gg?s�get okozhat, irrit�l� karbonilvegy�letek, valamint olyan ismert r�kkelt?, mint a benzol. Mivel egy szippant�ssal nagyobb mennyis�g ker�l a t�d?be �s tov�bb is tart a v�zipip�z�s, �gy gyakran t�bb m�rgez?anyaggal k�ros�tja a haszn�l�j�t, mint a cigaretta� � mondta Veronique Perraud, a kutat�s vezet? szerz?je.

A k�s�rletben a v�zipipa nagy mennyis�g? sz�n-monoxidot is el?�ll�tott, ami f?k�nt az ed�nyben tal�lhat� doh�ny vagy m�s n�v�nykever�k meleg�t�s�re szolg�l� fasz�n �g�s�b?l sz�rmazott. A tanulm�ny sz�mos esetet eml�t, ahol a pip�z�k sz�n-monoxid-m�rgez�st szenvedtek.

A k�z�ns�ges doh�ny mellett a kutat�csoport nikotinmentes n�v�nyi kever�ket is tesztelt, amelyet eg�szs�gesebb alternat�vak�nt �rulnak. A k�s�rlet azt mutatta, hogy a kever�k besz�vott f�stj�ben m�g nagyobb ar�nyban tal�lhat�k m�rgez? g�zok.

Kor�bbi tanulm�nyok a v�zipip�z�s szok�s�nak kock�zatait elemezt�k, a UCI projektje azonban az els?, amelyik a besz�vott f�stben l�v? rendk�v�l kicsi, �gynevezett ultrafinom � 100 nanom�tern�l kisebb �tm�r?j? � szemcs�ket vizsg�lta.

T�megspektrom�terrel �s az egyetem egy kutat�csoportja (Smith Group) �ltal tervezett m?szerrel a pip�z�s val�s idej�ben m�rt�k meg a f�stben l�v? g�zok �s a szil�rd anyagok �sszet�tel�t, ebben k�l�nb�z�tt a munk�juk az eddigi tanulm�nyokt�l.

�A kutat�k �ltal�ban a f�stsz?r?ben egy doh�nyz�si esem�ny alatt �sszegy?lt mint�t vizsg�lj�k, ez egyetlen adatot jelent. A mi technol�gi�nkkal, amely a doh�nyz�s elej�n, k�zep�n �s v�g�n is m�ri az emisszi�t, azt is ki tudtuk mutatni, hogy a doh�nyz�s els? 10 perc�ben t�bb ultrafinom r�szecsk�t tartalmaz a besz�vott f�st, mint a tov�bbi r�sz�ben� � folytatta Perraud.

Az apr� szemcs�k jelent?sen vesz�lyeztetik az eg�szs�get, mivel a l�gz?rendszer m�ly�re hatolnak, a legapr�bbak a v�r-agy g�ton is �tjutnak.

�Az egyik legnagyobb m�tosz a v�zipip�r�l, hogy az ed�nyben l�v? v�z kisz?ri a m�rgez?anyagokat, �gy v�di a haszn�l�t. A kutat�s kimutatta, hogy ez a legt�bb g�zra nem igaz, r�ad�sul a v�z val�j�ban el?seg�ti az ultrafinom r�szecsk�k kialakul�s�t, tal�n h?t? hat�sa miatt� � mondta Perraud.

Bor�t�k�p: illusztr�ci�

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!