A magyar gazdas�g az els? f�l �vben a tavalyival megegyez?, kiugr� m�rt�kben, 5,1 sz�zal�kkal b?v�lt.

Ez az �tem az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy h�romszorosa az �tlagnak.

A harmadik negyed�v is j�l kezd?d�tt j�liusban, de ezt augusztusban az iparban �s az �p�t?iparban is l�tv�nyos lassul�s k�vette, �s az �zleti v�rakoz�sok a k�vetkez? h�napokra sem val�sz�n?s�tenek javul�st - �rja elemz�s�ben a gazdas�gkutat�.

M�jus �ta ugyanakkor az infl�ci� is cs�kken - teszik hozz� -, szeptemberig csaknem 1 sz�zal�kponttal m�rs�kl?d�tt (a GKI v�rakoz�sa 2019 v�g�re 3,5, 2020 v�g�re 3,3 sz�zal�k). Kedvez? az �llamh�ztart�s helyzete is, ugyanakkor a foly� fizet�si m�rleg 2018 ut�n id�n is deficites, a forint gyenge (az els? kilenc h�napban 323,1 forint volt az �tlagos eur��rfolyam, id�n 325, j�v?re 335 forintra sz�m�tanak a tavalyi 318,9 forint ut�n).

A GKI szerint a magyar gazdas�got a belf�ldi kereslet hajtja, a belf�ldi felhaszn�l�s n�veked�se 2017-ben k�zel 1, 2018-ban t�bb mint 2, az idei els? f�l �vben pedig k�zel 0,5 sz�zal�kponttal volt gyorsabb a GDP dinamik�j�n�l, ennek megfelel?en, a k�ls? egyens�ly romlik. 2017-18-ban az �ruimport mintegy 3 sz�zal�kponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei els? nyolc h�napban pedig k�zel 2 sz�zal�kponttal.

Ezt a szolg�ltat�s-k�lkereskedelem akt�vum�nak emelked�se r�szben ellens�lyozta, azonban a foly� fizet�si m�rleg tavaly - kilenc �v ut�n - �gy is �jra deficites lett, s ez a helyzet az idei els? f�l �vben is.

Ez a gazdas�gkutat� szerint kedvez?tlen, de egyel?re nem vesz�lyes tendencia, mivel a be�raml� EU-t�mogat�sok a foly� fizet�si �s t?kem�rleget minden bizonnyal m�g j�v?re is t�bbletess� teszik (2019-re 2 milli�rd eur�t, 2020-ra 1,5 milli�rdot v�rnak).

Ugyanakkor egy kis orsz�gban a tart�san fenntarthat� n�veked�s elk�pzelhetetlen exportorient�ci� n�lk�l - mutatnak r�.

A feldolgoz�iparban az els? nyolc h�napban a belf�ldi �rt�kes�t�s mintegy 2 sz�zal�kponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. M�g a kivitel r�szar�nya 2017 �tlag�ban m�g 74,7 sz�zal�k volt, az els? nyolc h�napban csak 72,7 sz�zal�k. A GKI id�n az ipari termel�s 5, j�v?re 4 sz�zal�k k�r�li emelked�s�re sz�m�t. Az �p�t?ipari termel�s mintegy h�rom �ves sz�rnyal�s, �vi 20-30 sz�zal�kos b?v�l�s ut�n augusztusban 6 sz�zal�kra esett, a gazdas�gkutat� szerint a mark�ns f�kez?d�s v�rhat� volt. A GKI �gy l�tja, az �ves �tlagos b?v�l�s minden bizonnyal �gy is 20 sz�zal�k feletti lesz, 2020-ban azonban m�r csak 2 sz�zal�k k�r�lit v�rnak.�

A kiskereskedelmi forgalomban viszont a m�sodik f�l �vben nem v�rhat� lassul�s, ezt sem a j�lius-augusztusi kedvez? adatok, sem a gyors b�rki�raml�s, sem a kor�bban gondoltn�l kiss� alacsonyabb (3,3 sz�zal�k k�r�li) infl�ci� nem teszi val�sz�n?v� - �rj�k. Progn�zisuk szerint �ves �tlagban 6 sz�zal�k, j�v?re 4 sz�zal�k k�zeli forgalomb?v�l�s v�rhat�. Az idegenforgalmi szektorban augusztusig a vend�g�jszak�k sz�ma kiss� m�rs�kl?d�tt, de az �rbev�tel az �remel�s �s a gyenge forint miatt 8 sz�zal�kkal emelkedett - teszik hozz�.

A foglalkoztat�s tov�bb b?v�lt, 2019. j�lius-szeptemberben 0,8 sz�zal�kkal dolgoztak t�bben, mint egy �ve, ezen bel�l a k�zfoglalkoztatottak sz�ma k�zel 30 ezerrel cs�kkent. A munkan�lk�lis�g feltehet?leg a m�sodik negyed�vben, 3,3 sz�zal�kkal �rte el� m�lypontj�t, a harmadik negyed�vi adat 3,5 sz�zal�k. �gy v�lik, v�ltoz�sra utal, hogy a c�gek a GKI felm�r�se szerint a kor�bbin�l kisebb munkaer?hi�nyt jeleznek, t�bb jelent?s c�g pedig l�tsz�mcs�kkent�st tervez.

A brutt� keresetek n�veked�s�t statisztikailag az alacsony fizet�s? k�zmunk�sok sz�m�nak, �s ezzel ar�ny�nak m�rs�kl?d�se is gyors�tja.

K�zmunk�sok n�lk�l az idei els? nyolc h�napban a v�llalkoz�sokn�l a keresetek 11,3 sz�zal�kkal, a k�lts�gvet�si szektorban csak 5,8 sz�zal�kkal emelkedtek - mutat r� a GKI. A gazdas�gkutat� progn�zisa szerint a re�lkeresetek id�n �tlagosan 7 sz�zal�kkal, j�v?re 4-5 sz�zal�kkal emelkednek, ami a lakoss�gi fogyaszt�s id�n 4,5, j�v?re 3,5 sz�zal�kos emelked�s�t alapozza meg. Ugyanakkor a beruh�z�sok eset�ben az idei 13 sz�zal�kot j�v?re a GKI szerint csak 2 sz�zal�k k�r�li b?v�l�s k�veti, f?leg az EU-t�mogat�sok serkent? hat�s�nak kifullad�sa miatt.

(Bor�t�k�p: Czegl�di Zsolt / MTI)