Az �j koronav�rus terjed�se vil�g- �s Eur�pa-szerte p�nikv�s�rl�st �s �lelmiszer-felhalmoz�st sz�lt, ami miatt a polcok Magyarorsz�gt�l kezdve Angli�n �t Amerik�ig sok helyen fogh�jass� v�ltak. Az �ruhi�ny l�tszata pedig tov�bb t�zelte a felv�s�rl�si l�zat, �gy sok helyen m�r v�s�rl�si korl�toz�sokat vezettek be a polcs�pr�sek elker�l�se v�gett; m�shol az �rakat sr�folt�k fel a boltosok.
Ennek ellen�re tart�s hi�nyt�l a jelen helyzetben nincs ok tartani, a boltok nem az�rt �r�ltek ki, mert ne lenne el�g �lelmiszer, csup�n arr�l van sz�, hogy a kereslet az ut�bbi napokban hirtelen hatalmasat n?tt, ami felk�sz�letlen�l �rte az enn�l m�rs�keltebb forgalomhoz szokott ell�t�si l�ncokat �s a k�szletez�st v�gz? sz�m�t�g�pes algoritmusokat.
MIUT�N MAGYARORSZ�G AZ EGY F?RE ES? MEZ?GAZDAS�GI TERMEL�SBEN A VIL�G �LVONAL�BAN VAN, �HEN HALNI EG�SZEN BIZTOSAN NEM FOGUNK.
Ett?l f�ggetlen�l logisztikailag m�gsem egyszer? a helyzet. A p�nikv�s�rl�s okozta id?leges �ruhi�nyt s�lyosb�tja, hogy a v�russal szembeni f�lelemt?l vez�relve orsz�gok tucatjai kezdtek el bez�rk�zni, a hat�rz�rak, beutaz�si tilalmak �s a karant�nint�zked�sek pedig visszavetik a termel�st �s akad�lyozz�k a nemzetk�zi kereskedelmet.
A hat�rok lez�r�sa a teherforgalomra ugyan nem vonatkozik, de az ellen?rz�sek vissza�ll�t�sa miatt m�gis t�bb t�zkilom�teres teheraut�-sorok alakultak ki Magyarorsz�g hat�rain�l, de m�shol Eur�p�ban is, s?t m�g a folyami haj�forgalomban is akad�lyokat okoz a bez�rk�z�s.
Azaz a szok�sosn�l csak j�val nehezebben tudnak mozogni az �ruk, miut�n pedig a vil�g gazdas�gai manaps�g a legt�bb dologb�l nem �nell�t�ak, ez nehez�ti a polcok felt�lt�s�t is. Hosszabb t�von pedig az esetleges munkaer?hi�ny �s a szezon�lis munk�k elmarad�sa okozhat m�g gondokat. A koronav�rus �ldozatai azonban v�rhat�an nem az �tlagos nyugati fogyaszt�k, hanem a szeg�nyek �s a fejl?d? orsz�gok lak�i lesznek.
F�ldje j�, legel?in a f? k�v�r
A washingtoni Nemzetk�zi �lelmez�spolitikai Kutat�int�zet (IFPRI) blogposztja szerint hi�ba �r�lnek a polcok, egyel?re nem fenyegeti s�lyosabb vesz�ly a glob�lis �lelmiszerbiztons�got. B�r a k�zelm�lt j�rv�nyai, p�ld�ul a SARS, a MERS vagy a mad�rinfluenza az �rintett ter�leteken okoztak fennakad�sokat, �s t�bb helyen (p�ld�ul egyes magyarorsz�gi boltokban) a Covid-19 miatt is felk�szott a h�sok �ra.
A hat�rz�rak �s karant�nint�zked�sek az alapvet? �lelmiszereket v�rhat�an kev�ss� �rintik: a gabon�t vagy a rizst jellemz?en �mlesztve, nagy mennyis�gben, minim�lis emberi kontaktus mellett, gyakran haj�n vagy vonaton sz�ll�tj�k. Ezekb?l a term�kekb?l a glob�lis tartal�kok is b?ven elegend?ek egy n�h�ny h�napos j�rv�ny eset�n; a Johns Hopkins Egyetem szak�rt?i szerint a legrosszabb esetben sem sz�ks�ges k�t h�tn�l tov�bbra bet�razni.
Magyarorsz�g r�ad�sul e t�ren k�l�n�sen j�l �ll. Az ENSZ �lelmez�s�gyi �s Mez?gazdas�gi Szervezet�nek (FAO) 2019-es statisztik�i szerint az egy f?re es? �lelmiszertermel�s ter�n haz�nk a 18. a vil�gon, azaz az egyik legjobban ell�tott hely; az egy f?re jut� napi �tlagos �lelmiszerell�tm�ny Magyarorsz�gon 3200 kal�ri�nak felel meg.
Hasonl�an el?kel? poz�ci�ban van Magyarorsz�g az Economist magazin elemz?r�szlege (Economist Intelligence Unit - EIU) �ltal �ssze�ll�tott �lelmez�sbiztons�gi indexben, ahol �sszes�t�sben a 34., az �lelmiszer-ell�totts�g ter�n a 30., az �lelmiszerell�t�sra leselked? term�szeti �s logisztikai fenyegetetts�g ter�n pedig a 12. helyen �ll a vil�gon, azaz a legink�bb katasztr�fat?r? helyek k�z�tt van.
Lesz liszt, de lesz-e hom�r?
A KSH adatai szerint az �llati �s n�v�nyi term�kek, az �lelmiszerek �s italok ter�n is jelent?s kereskedelmi t�bblettel b�r Magyarorsz�g, �sszesen k�zel 3 milli�rd eur�nyival t�bbet termel, mint fogyaszt. Gabonaf�l�kb?l p�ld�ul 1,2 milli�rd eur�s, italok, szesz �s ecet ter�n 400 milli� eur�s, z�lds�gb?l 250 milli�s, borb�l 80 milli�s pluszban van az orsz�g, teh�t abban a val�sz�n?tlen esetben is vannak k�szletek, ha a hat�rok z�rva maradn�nak.
A helyzet ugyanakkor valamivel bonyolultabb, mint a nyers termel�si �s kereskedelmi adatok sejtetik. Ma m�r az �teleket is jellemz?en nemzetk�zi, hat�rokon �tny�l� termel�si l�ncokban �ll�tj�k el?; nagys�grendileg az agr�rterm�kek h�romnegyede k�ztes term�k, azaz feldolgozand� alapanyag. Az ilyen k�ztes term�keket pedig �zemr?l �zemre, orsz�gr�l orsz�gra utaztatj�k, mire a polcokra ker�lnek, ak�rcsak az aut�alkatr�szeket.
Vannak rossz h�rek is
Rossz h�r ugyanakkor, hogy s�rb?l �s kem�nypi�b�l nem vagyunk �nell�t�k. A FAO adatb�zisa szerint a mennyis�get (�s nem az �rat) n�zve kereskedelmi deficit�nk van tov�bb� burgony�b�l, rizsb?l, cukorb�l, hagym�b�l, paradicsomb�l, babb�l, sz�jababb�l, marh�b�l, sert�sb?l, tejb?l, illetve term�szetesen halakb�l, r�kokb�l, illetve narancsb�l, citromb�l �s egy�b meleg �g�vi gy�m�lcs�kb?l is.
K�l�n�sen neh�z hetek j�hetnek a Nemzeti Egy�ttm?k�d�s Rendszer�nek nyertesei sz�m�ra: a k�nai j�rv�ny m�r jelent?sen megt�p�zta a r�k- �s hom�rpiacot, �s �ltal�ban v�ve a magasabb �r� �lelmiszerek tekintet�ben az IFPRI szerint komolyabb felfordul�sra lehet sz�m�tani.
A G7 sz�m�t�sai szerint a nagyobb magyar �lelmiszeripari v�llalatoknak �tlagosan egyhavi k�szlete lehet. Ugyanakkor az �tlagos �rt�kek jelen esetben keveset mondanak, hiszen ezt k�nnyen jelentheti azt, hogy egyes alapanyagokb�l sokh�napos rakt�rk�szlet van (p�ld�ul a gabonaf�l�ket �s egy�b �mlesztett agr�rterm�keket hosszan szok�s t�rolni), m�s dolgokb�l, p�ld�ul c�mk�kb?l viszont p�r nap alatt hi�ny alakulhat ki. Szint�n a G7 �rt r�la, hogy
A HAT�RZ�RAK HIRTELEN BEVEZET�SE UT�N�EUR�PA-SZERTE�FEJETLENS�G URALKODOTT EL A LOGISZTIKAI SZEKTORBAN:
a karant�nint�zked�sek miatt sok sof?r nem tudja felvenni a munk�t, a hat�rellen?rz�sek fel��t�sa, valamint a k�z�s eur�pai szab�lyok felr�g�sa �s nehezen k�vethetet?, ak�r naponta v�ltoz� nemzeti szab�lyok bevezet�se miatt b�r a c�gek vinn�k az �rut, a gyakorlatban csak el�g nehezen tudnak c�lba �rni.
Az eur�pai hat�rz�rak m�r csak az�rt is probl�m�sak, mert dac�ra a keleti, d�li �s minden egy�b �gt�jak fel� val� diplom�ciai nyit�snak,�Magyarorsz�g �lelmiszer- �s agr�rkereskedelme szinte teljes eg�sz�ben az Eur�pai Uni�val zajlik; az EU eg�sz�t tekintve pedig a teljes bels? kereskedelem valamivel t�bb mint tized�t teszik ki az �lelmiszerek, az agr�rterm�kek �s az italok.
K�zponti tartal�k �vek �ta nincs. Egy 2015 v�gi korm�nyhat�rozat �gy rendelkezett,�hogy
a mez?gazdas�gi �s �lelmiszeripari term�kek eset�ben Magyarorsz�gon nem indokolt gazdas�gbiztons�gi k�szletek fenntart�sa.
A mez?gazdas�gi term�kek �s �lelmiszerek �llami k�szletez�se kor�bban a Tartal�kgazd�lkod�si Nonprofit Kft. dolga volt, a c�g 2016-ra felsz�mol�s al� ker�lt.�Az agrarszektor.hu akkort�jt arr�l �rt, hogy piaci szak�rt?k a c�g megsz�ntet�s�t a br�kerbotr�nnyal hozt�k �sszef�gg�sbe, amelyben a TIG t�bb sz�zmilli� forintot bukott.
A lapnak ugyanakkor a F�ldm?vel�s�gyi Miniszt�rium azzal magyar�zta a v�ltoz�st, hogy az egyre nyitottabb� v�l� vil�gpiaci k�r�lm�nyek k�z�tt m�r nem v�rhat� olyan helyzet, amelyben teljesen megsz?nik egy adott term�k vagy �ru k�n�lata, �s az alapvet? mez?gazdas�gi �s �lelmiszeripari term�kekb?l az orsz�gon bel�l, vagy a k�rnyez? orsz�gokban m�g nagyon s�lyos piaci helyzetben is elegend? k�szletek �llnak rendelkez�sre.
M�shol is gondot okoz
Magyar ipar�gi szerepl?k szerint a termel�s gond n�lk�l folyik, Nagy Istv�n agr�rminiszter a napokban arr�l besz�lt, biztons�gos �s zavartalan az �lelmiszerell�t�s, a magyar mez?gazdas�g 25 milli� ember ell�t�s�ra k�pes. A logisztikai probl�m�k megold�s�n dolgoznak, az Eur�pai Bizotts�g p�ld�ul m?holdfelv�teleken k�veti a helyzetet, �gy a hegyeshalmi dug�kat is.
Ett?l f�ggetlen�l Eur�pa-szerte sz�mos orsz�gban jelent kih�v�st a polcok felt�lt�se.�A n�met �llamvas�t pedig �pasta-expresszt��ind�tott Olaszorsz�gba, azaz tehervonaton hozz�k az �lelmiszert a hat�rokon torl�d� kamionsorok miatt.�Nagy-Britanni�ban a tejelad�sok t�bb mint 80, a konzervh�s- �s a t�sztaelad�sok majdnem 60 sz�zal�kkal n?ttek tavaly m�rciushoz k�pest.
A c�gek termel�s�k �s logisztik�juk felp�rget�s�vel reag�ltak, b�r bor�l�t� szak�rt?k szerint ennek ellen�re is neh�zs�gek j�hetnek: Tim Lang �lelmez�sbiztons�ggal foglalkoz� professzor szerint a brit mez?gazdas�g �s �lelmiszeripar csak az orsz�g sz�ks�gleteinek fel�t tudja kiel�g�teni, a min�l gyorsabb m?k�d�sre hangolt ell�t�si l�ncok miatt nem rendelkeznek tartal�kokkal, �s a helyzetet az is rontja, hogy n�h�ny nagyv�llalat kez�ben koncentr�l�dik az eg�sz piac.
A jelent?sen megn�vekedett kereslet az Egyes�lt �llamokban is kih�v�st jelent a c�geknek, holott arrafel� nem kell bels? hat�rokat lek�zdeni�k a kamionoknak. Egyes logisztikai v�llalatok 20-50 sz�zal�k k�r�li forgalomn�veked�sr?l sz�moltak be, vannak olyan bolth�l�zatok, ahol febru�rhoz k�pest dupl�jukra n?ttek az elad�sok.
A Wall Street Journal cikke szerint az �lelmiszeripari c�gek termel�s�k felp�rget�s�vel �s �talak�t�s�val (p�ld�ul az �ttermeknek sz�nt nagy darab h�sok helyett ink�bb a lakoss�gi szeletelt csirkemellre �lltak �t), munkaer?-�tk�pz�ssel �s c�ges v�ls�gst�bok fel�ll�t�s�val pr�b�lnak reag�lni a helyzetre, mik�zben k�rh�zakkal �s egyh�zakkal t�rgyalnak r�la, hogy �vod�t nyissanak dolgoz�ik gyerekeinek, ha bez�rn�nak az iskol�k.�A logisztikai c�gek k�zben a kir�gott �ttermi dolgoz�k k�z�l pr�b�lnak rakod�kat verbuv�lni, irodai munk�saikat targoncavezet�sre tan�tj�k. A dolgoz�k testh?m�rs�klet�t folyamatosan m�rik, a kamionosok nem hagyhatj�k el a j�rm?v�ket.
K�n�ban akadozik a vet�s
K�n�ban, a j�rv�ny kiindul�pontj�n nem a sz�ll�t�s, hanem a feldolgoz�s ter�n jelentkezett komolyabb fennakad�s, a munkaer? karant�nba z�r�sa miatt az �lelmiszer�zemekben, k�l�n�sen a h�sfeldolgoz�kban akadozott a munka. Emellett a vet�sben is fennakad�st okoz a v�rus: a tavasz bek�sz�nt�vel ideje lenne sz�ntani-vetni, de k�l�n�sen a s�lyos karant�n al� vont Hupej tartom�nyban neh�zkesen megy.
Az egyik probl�ma, hogy a mez?gazdas�gban jelent?s a (bels? vagy k�ls?) migr�ns id�nymunk�sok alkalmaz�sa, akiknek az �raml�s�t megnehez�thetik a lakhelyelhagy�si tilalmak. Szint�n gond van Hupejben a vet?mag- �s vegyszer-ell�t�ssal. A n�v�nyv�d? szerek elengedhetetlen r�szei a mez?gazdas�gi munk�nak, �s ahogy az aut�k �s a feldolgozott �lelmiszerek, ezek is jelent?s r�szben nemzetk�zi kereskedelem �tj�n jutnak el a f�ldekre.
Eur�pa-szerte hasonl� a helyzet: sok helyen itt is migr�ns munkaer? v�gzi a mez?gazdas�gi id�nymunk�kat, �s a vegyszereket sem helyben �ll�tj�k el?. Az id�nymunk�k esetleges probl�m�i azonban nem �rintik a mostani ell�t�st, legfeljebb j�v?re okozhatnak sz?k�sebb arat�st. Aktu�lisabb kock�zat, ha a megfelel? int�zked�sek hi�ny�ban a gy�rakban vagy a rakt�rakban is kit�r a j�rv�ny.
Amerik�ban p�ld�ul a New York Times szerint sok sof?r koronav�rus-szer? t�netekkel is felveszi a munk�t.�Eur�p�ban egyes helyeken hasonl� �llapotok uralkodnak, a Politico �r�sa szerint az Amazon dolgoz�i p�ld�ul l�zadoznak, ami�rt a c�g szerint�k fittyet h�ny a j�rv�nyv�delmi szab�lyokra.
P�nz legyen
Az ENSZ Vil�g�lelmez�si Programja szerint ugyanakkor a val�di kih�v�s nem az ell�t�si l�ncokkal lehet, enn�l komolyabb vesz�ly az elszeg�nyed�s. A kor�bbi j�rv�nyok �s gazdas�gi v�ls�gok tapasztalatai alapj�n glob�lisan egy sz�zal�kpontos gazdas�gi visszaes�s kett? sz�zal�kkal n�veli a szeg�nys�gben �l?k sz�m�t;�az elszeg�nyed�s pedig nagyobb �s hosszabb t�v��eg�szs�g�gyi probl�m�kat okoz, mint az esetleges id?leges kereskedelmi �s termel�si fennakad�sok.
A m�sik probl�ma, hogy ahogy Magyarorsz�gon is l�tszott, a p�nikv�s�rl�s felhajthatja az �rakat. Az agr�rterm�kek vil�gpiaci �ra nem hogy nem emelkedett, pont hogy cs�kkent a j�rv�ny kit�r�se �ta,�de a p�nikv�s�rl�s okozta id?leges, helyi �ruhi�nyok �remel�sre sarkallhatj�k a boltokat (hacsak nem l�ptetnek �letbe hat�s�gi �rat �s korl�toz�sokat egyes term�kekre, ami helyenk�nt m�r megt�rt�nt a vil�gban). Szint�n �rfelhajt� hat�ssal j�rhat, ha egyes orsz�gok a p�nik hat�s�ra indokolatlan exporttilalmakat vezetnek be, ahogy 2008-ban egyes helyeken t�rt�nt.
A LEGF?BB PROBL�M�T TEH�T NEM AZ ELL�T�SBIZTONS�G JELENTI, HANEM A J�RV�NY OKOZTA GAZDAS�GI V�LS�G HAT�SAI, AMELYEK A J�VEDELM�KET ELVESZT? CSAL�DOK S�JTJ�K LEGINK�BB.
A korm�ny itthon is t�meges munkan�lk�lis�gre sz�m�t; egyes nyugati orsz�gokban m�r jelent?s egyszeri p�nzbeli gyorsseg�ly �s a fizet�sek korm�nyzati �tv�llal�sa is felmer�lt a helyzet miatt.
Az elszeg�nyed�s pedig potenci�lisan nem is a nyugati vil�got �rinti legink�bb, m�g a j�rv�ny mostani terjed�se alapj�n sem t?nik re�lisnak, hogy �hez�s t�rj�n ki a vil�g legfejlettebb r�sz�n. Ahogy a v�ls�gokat �ltal�ban, most is a t�r�kenyebb szeg�ny orsz�gokat �rheti a legnagyobb k�r, ahol a gazdas�g egy jelent?s r�sze a nyersanyag-exportra �p�l. Miut�n a nyersanyag-�rak jelent?sen esnek, Indi�ban vagy Afrik�ban a nyugatihoz hasonl� m�rt�kben cs�kkenhetnek a j�vedelmek, mik�zben arrafel� a gyenge a szoci�lis v�d?h�l� �s a magas hitelfelv�teli terhek is g�tolj�k a gyors �s hat�kony �llami reakci�t.
Kelet-Afrik�ba pedig m�r be is gy?r?z�tt a dolog: arrafel� �ppen rekordm�rt�k? s�skaj�r�s s�jtja a mezpgazdas�got, �s a s�sk�k elleni v�dekez�st megnehe�z�ti, hogy a koronav�russal kapcsolatos k�osz miatt a rovarirt�szer-sz�ll�tm�nyok nem jutnak el id?ben a t�rs�gbe.
(Bor�t�k�p: V�d?maszkos arcot �br�zol� s�tem�nyek egy bangkoki �tteremben 2020. m�rcius 23-�n. Fot�: MTI/AP/Szakcsaj Lalit )