V�ls�g van, �s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) seg�teni szeretne. Ahogy a vil�gban m�shol is, a monet�ris (jegybanki) l�p�sek gyorsak, hat�rozottak, nagyobb �sszegekr?l sz�lnak, mert tal�n p�ld�t is igyekeznek mutatni a fisk�lis (korm�nyzati) int�zked�sekr?l d�nt?knek.

Az MNB legfrissebb monet�ris l�p�seinek �rt�kel�s�n�l �gy kell a pozit�vumokat hangs�lyozni, hogy val�j�ban a hat�soss�g rem�nye csak a bizalomb�l �s a l�that� elsz�nts�gb�l fakadhat.

• Vagyis, nagyon �r�mteli, hogy az MNB m�g mindig el�rhet?nek tart 2020-ra egy 2-3 sz�zal�kos hazai n�veked�st, legyen igaza!

• A jegybank biztosan az�rt hat�rozott meg egy fel�lr?l nyitott, vagyis ak�r �ri�si likvidit�si csomagot, mert seg�teni szeretne a v�llalatokon, a lakoss�gon, a k�lts�gvet�sen �s a bankrendszeren, de el?re, vagyis a heti mennyis�gek �s kamatszintek ismerete n�lk�l az�rt m�g nem lehet egy programot �rt�kelni.

• Az is �r�mteli, hogy az MNB tov�bbra is elt�k�lt a hathat�s int�zked�sekre, igaz mozg�ster�t korl�tozza, hogy m�r eddig is olyan �l�nk�t? �zemm�dban volt, hogy p�ld�ul a cseh, a lengyel, vagy a rom�n jegybank m�g a mostani 50-50 pontos kamatcs�kkent�s ut�n is magasabb alapkamattal �l�nk�t.

R�gi-�j kond�ci�k

Kezdj�k p�r t�ny�ll�t�ssal, ut�na ismerj�k meg az MNB gondolkod�s�t is! M�rcius 24-�n a monet�ris politika szempontj�b�l fontos kond�ci�k (alapkamat, kamatfolyos�, kiszor�tand� likvidit�s) nem v�ltoztak.

A bankok sz�m�ra kedvez?, hogy az MNB a k�telez? tartal�kk�pz�s szab�lyait laz�totta (felment�st adott az �sszesen 250 milli�rd forintnyi tartal�kk�pz�s al�l), ez t�nyleg laz�t�s.

de az�rt nem nagyon kedvez?, vagyis a hiteleket t�rleszteni kell, aki most egy ideig nem fizet kamatot, az k�s?bb fizeti meg azokat.

�s ami az igazi �jdons�g: az MNB a 0-5 �ves futamid? k�z�tt v�gig (3, 6, 12 h�napra �s imm�r 3 �s 5 �vre) fel�lr?l korl�tlan �sszegig k�n�l szabad felhaszn�l�s�, de fedezett forr�sokat a bankoknak.

Nagy M�rton el?ad�sa

Az MNB Monet�ris Tan�cs�nak 2020. m�rcius 24-i kamatd�nt? �l�se ut�n Nagy M�rton aleln�k besz�lt a d�nt�sek h�tter�r?l. R�vid �sszefoglal�ja szerint a koronav�rus nyom�n imm�r olyan sz�les bizalmi v�ls�g alakult ki a vil�gban, amelynek sor�n nem tudjuk, hogy a j�rv�ny hogyan �s milyen id?t�von befoly�solja a gazdas�gi szerepl?k aktivit�s�t.

A bizalmi indexek ut�n a v�ls�g m�r a t�nyadatokban is minden�tt megjelent, sorra �rkeznek a h�rek a gy�rle�ll�sokr�l, elbocs�t�sokr�l, a hektikus �rmozg�sokr�l.�Az olaj �ra sokat esett, mik�zben a b�za �ra (nyilv�n nagy �lelmiszer-felv�s�rl�s ment�n) emelkedett.�Az amerikai, a n�met �s a jap�n hossz� k�tv�nyek piacai recesszi�t �raznak, m�lyen negat�v re�lkamatokkal.

A deviz�k nagyon v�ltoz�konyan reag�ltak, az 5-10 sz�zal�kos kileng�sek mellett jellemz?ek voltak a nagyon sz�les spreadek, vagyis teljesen m�s elk�pzel�seik voltak a vev?knek �s az elad�knak, sok szerepl? elt?nt a piacr�l.

Nagy M�rton 2019. j�nius 17-�n.

Fot�: Kov�cs Tam�s / MTI

Vesztesek �s m�g nagyobb vesztesek

A koronav�rus minden �gazatot el�rhet, de a turizmus, a vend�gl�t�s, a sz�ll�t�s, a j�rm?ipar, illetve az elektronika, a v�ls�g m�lys�g�t �s id?tartam�t tekintve is er?sebben volt �rintett.

A glob�lis turizmus p�ld�ul sokkal jobban lefagyott, mint a 2008-as Lehman-cs?d, vagy a SARS-j�rv�ny idej�n, az OECD, az ECB, illetve a londoni befektet�si h�zak gazdas�gi progn�zisai is egyre bor�l�t�bbak. P�r hete m�g m�rs�keltebb, de pozit�v sz�mok szerepeltek ezekben, ma m�r m�nuszosak az �rt�kek.

Nemzetk�zi int�zked�sek

A jegybankok mindent megtesznek a fesz�lts�g enyh�t�se �rdek�ben, igyekeznek a bizalmi v�ls�got m�rs�kelni. Az eszk�zt�r nagyj�b�l a k�vetkez?:

1. kamatcs�kkent�s,
2. eszk�zv�s�rl�s,
3. likvidit�sb?v�t�s,
4. kedvezm�nyes hitelprogramok.

L�pett ilyeneket a FED, az ECB, a brit jegybank, de a r�gi�ban is gyakorlatilag mindenki.

Most teljesen mindegy, hogy ki mit csin�lt m�sf�l h�napja, milyen politik�t folytatott, most mindenki nyomja a likvidit�st, ami a cs�v�n kif�r.�

- v�lte Nagy M�rton.

A monet�ris programok mellett a fisk�lis l�p�sek is elterjedtek, mindenki �ri�si sz�mokat mond be �s igyekszik t�mogatni a lakoss�got (b�rp�tl�kkal, b�rkieg�sz�t�ssel, hitelvisszafizet�si, ad�z�si, kilakoltat�si morat�riummal), illetve a v�llalatokat (ad�kedvezm�nyekkel, kamatmentes hitelekkel, morat�riumokkal).

A magyar rem�nyek

Az MNB a kamatokat nem cs�kkentette, csak szinten tartotta a 0,9 sz�zal�kot, de az �gy is a legalacsonyabb a r�gi�ban.�Nagy M�rton szerint

a koronav�rus magyar hat�sair�l m�g nincsenek hard t�nyadatok, de m�r vannak olyan soft inform�ci�k, amelyek m�r jelzik a v�rhat� hat�sokat.

A nagy j�rm?gy�rt�k le�ll�sa, az elbocs�t�sok, a besz�ll�t�i zavarok (a c�gek egy r�sze nem tudja a k�nai partnereit helyettes�teni) nem sejtetnek sok j�t, ahogyan az sem, hogy a sz�llod�k 20-30 sz�zal�kos kihaszn�lts�ggal �zemelnek, �s ez az �rt�k hamarosan lemehet 10 sz�zal�kra, pedig a turizmus k�zvetve ak�r 10 sz�zal�kot is ad a magyar GDP-b?l.

Term�szetesen ennek realit�sa els?sorban a j�rv�ny lefut�s�n m�lik, nem mindegy, hogy a v�ls�g j�nius v�g�ig, vagy szeptember v�g�ig tart.

Mindenesetre az MNB aktu�lis progn�zisa szerint

• 2020-ban kisebb (2-3 sz�zal�kos),
• majd 2021-ban egy magasabb (5 sz�zal�kos)

n�veked�st is el�rhet�nk, de ehhez monet�ris �s fisk�lis seg�ts�g sz�ks�ges, mert egy U alak� �s f?leg az L alak� v�ls�g sokkal rosszabb lenne.�Ahogyan a n�veked�st a gazdas�gi lefagy�s, majd a rem�lt p�tl�sok, �gy az infl�ci�t els?sorban az olaj �ra form�lhatja V alak�ra.

Az olaj�r most depresszi�s, de a felpattan�s idej�n m�r sokkal magasabb lehet, �gy az MNB 2020-ra 2 sz�zal�kos p�nzroml�st, 2021-t?l �jra 3-3,5 sz�zal�k k�z�tti �rt�keket v�r, mik�zben a szezon�lis hat�sokt�l �s nyersanyag�rakt�l mentes ad�sz?rt maginfl�ci� 2020 v�g�vel 3 sz�zal�kra cs�kkenhet.

Az esztergomi Suzuki-gy�r 2020. m�rcius 18-�n p�r nappal a gy�rt�s le�ll�t�sa el?tt.

Fot�: Szigetv�ry Zsolt / MTI

Az MNB eddigi l�p�sei

Az MNB eddigi l�p�seir?l az aleln�k elmondta, hogy az els?dleges feladat az volt, hogy a jegybank kezelje a likvidit�si kr�zist a bankrendszerben, a v�llalati, a h�ztart�si �s a k�lts�gvet�si k�rben.�Ez�rt elrendelte a k�zponti morat�riumot, ami az �v v�g�ig nagy k�nny�t�s a v�llalatoknak �s a lakoss�gnak. Az MNB szerint az �gyfelek 80 sz�zal�ka �lhet a morat�riummal,

Fontos azonban hangs�lyozni, hogy a kamattartoz�sok nincsenek elengedve, azokat meg kell adni, m�gpedig lehet?leg olyan strukt�r�ban, hogy abba se a lakoss�g, se a v�llalatok, de m�g a bankok se rokkanjanak bele.�Az MNB adatai alapj�n a morat�rium teljes ig�nybev�tel�n�l 3600 milli�rd forint tartoz�st nem t�rlesztenek az �gyfelek az id�n, ha 80 sz�zal�kos az ig�nybev�tel, akkor ez az �rt�k k�r�lbel�l 2900 milli�rd forint.

Az egyedi bankok szintj�n ez a kies�s okozhat zavarokat, hiszen a bankoknak a forr�soldal k�lts�geit (bet�ti kamatokat) fizetni kell, de rendszerszinten az aleln�k szerint nem, mert a p�nz a gazdas�gban marad, a lakoss�g j� esetben elfogyasztja a n�la maradt likvidit�st, a c�gek pedig ugyan�gy majd bankba teszik a bev�teleiket.

Hogy fizetnek a halaszt�k?

A lakoss�got, term�szetesen f?leg az ad�sokat alighanem az �rdekli most a legjobban, hogy pontosan mik�nt kell a halasztott kamatfizet�st rendezni. A jegybank azt k�ri a bankokt�l, hogy a kamatokat ne engedj�k el, de ne is t?k�s�ts�k, hanem a halasztott kamatokat line�risan a meghosszabbod� t�rleszt�si id?re ossz�k el.

Ez a mondat alighanem senkinek sem �rthet? els?re, de ha p�ld�ul az �gyf�l 100 egys�g kamatot nem fizet meg 2020 v�g�ig, �s �gy a hossz�tott kamatfizet�se �t �v lesz, akkor minden h�tralev? �vre jut 20-20 egys�g pluszfizet�s.

Ez a matek a bankrendszer szempontj�b�l vesztes�g, de tal�n toler�lhat� m�nusz, 100 sz�zal�kos ig�nybev�tel eset�n 50 milli�rd forinttal cs�kkenti a szektor nyeres�g�t, az MNB �ltal kalkul�lt 80 sz�zal�kos ig�nybev�tel mellett pedig 40 milli�rd forinttal.

Fot�: Marjai J�nos / MTI

Az �j �tlet

V�g�l a legfontosabb �jdons�gr�l, a kib?v�tett repoeszk�zr?l! Az MNB a kereskedelmi bankokon kereszt�l szeretn� a banki, a lakoss�gi, a v�llalati, illetve az �llami forr�sig�nyeket t�mogatni, m�gpedig egy maximum 5 �ves, korl�tlan hiteleszk�zzel, amely fedezett, de szabadon felhaszn�lhat�.

Az MNB teh�t p�tl�lagos likvidit�st �s egy stabil forr�st k�n�l 3, 6, 12 h�napos �s 3, 5 �ves futamid?vel, aminek a bankok r�sz�r?l betoland� fedezete b�rmi lehet, �llampap�r, nagyv�llalati hitel, v�llalati k�tv�ny.�A r�vid term�k a r�vid sokkokat seg�t kezelni, p�ld�ul a morat�riumot, a hosszabb pedig a tart�sabb p�nzpiaci zavarokat.

A gyakorlatban ezt �gy kell elk�pzelni, hogy az eszk�zre tendereket �r ki a jegybank, a hossz�akra mindig szerd�n, az els? r�gt�n m�rcius 25-�n.

ami nagy biztons�got jelent a felvev?nek. Fontos tudni, hogy a �korl�tlans�g� csak azt jelenti, hogy a Monet�ris Tan�cs nem limit�lta az MNB-t, de azt, hogy mennyi forr�st ad oda a jegybank egy adott tenderen, mindig maga d�nti el.�Az MNB �gy er?sen kontroll�lhatja a hozamg�rb�t eg�szen 5 �vig, a bankoknak viszont az kedvez?, hogy a likvidit�s nincs megp�ntlik�zva, arra k�lthetik a forr�st, amire szeretn�k.

Mire lesz j�?

Az MNB aleln�ke hangs�lyozta, hogy az MNB sz�m�ra tov�bbra is a legfontosabb az infl�ci�, de, ahogy Nagy M�rton fogalmazott, a jegybank f�l szeme a likvidit�si folyamatokon lesz, �s ha kell, mindent megtesz az�rt, hogy mindenkinek legyen likvidit�sa.�Hogy ez az eszk�z mire lesz el�g, az majd azon m�lik, hogy a jegybank milyen kamatot hat�roz meg, hol fogadja el az aj�nlatokat.

Ami els?re pozit�vum, hogy az eszk�z rugalmas, �gy ny�jt stabilit�st a piacnak, hogy amennyiben nincsen r� sz�ks�ge m�r a gazdas�gnak, akkor kontroll�lhat�, nem kell olcs� p�nzzel kit�mni a szektorokat.

Ameddig viszont nagy sz�ks�g van r� (most term�szetesen m�g itt tartunk), akkor az MNB v�lhet?en kedvez? felt�telekkel, j�l �meg fogja nyomni� a pump�t, hiszen eg�szen biztosan az�rt hozta l�tre az �j eszk�zt, hogy annak val�ban legyen �rtelme, hogy az val�ban seg�tse a likvidit�st.

(Bor�t�k�p:�A Magyar Nemzeti Bank (MNB) �p�let�nek d�li homlokzata az V. ker�leti Szabads�g t�ren. Fot�:�Juh�sz G�bor / MTI)