Sok c�g ker�lt vagy ker�l majd olyan helyzetbe, hogy nem tud mib?l fizetni �s munk�t adni a dolgoz�inak. Ez a munkaad�knak �s a munkav�llal�knak is kellemtelen�helyzeteket teremt, �s sok dolgoz� szembe ker�l azzal, hogy a c�ge meg akar v�lni t?le,�vagy olyan helyzetbe k�nyszer�ti, amelyben bizonytalan a foglalkoztat�sa. Adott esetben pedig se fizet�st nem kap, se a tb-j�rul�k�t nem fizeti m�r ki a munkahelye, p�ld�ul fizet�s n�lk�li szabads�gra k�ldi a munkaad�ja.
VISZONT A C�GEK A V�LS�GOS HELYZETBEN SOK OLYAN DOLGOT IS MEGTESZNEK A DOLGOZ�KKAL, AMIKHEZ SE A MUNKAJOG, SE A VESZ�LYHEZET NEM AD NEKIK FELHATALMAZ�ST.
Megk�rt�k az Index olvas�it, hogy k�ldj�k el a munka�gyeikkel kapcsolatos k�rd�seiket, a Hol a P�nz? ad�s�ban pedig dr. Mayer M. Bal�zs �gyv�ddel, munkajogi szakjog�sszal, a HBK Partners �gyv�di t�rsul�s munkajogi egy�ttm?k�d? partner�vel igyeksz�nk megv�laszolni ezeket a k�rd�seket. Kider�l, hogy mire hatalmazza fel a c�geket a vis maior, hogy el lehet-e k�ldeni a munkav�llal�t fizet�s n�lk�li szabads�gra, �s hogy milyen lehet?s�gei vannak annak, akivel szemben jogellenesen j�r el a munkaad�ja.
A k�vetkez?kben �zel�t?k�nt k�z�lj�k az interj�nk egy r�vid, szerkesztett r�szlet�t.
Arr�l t�bb olvas�i k�rd�s �rkezett, hogy az elh�r�thatatlan k�ls? okra val� hivatkoz�s mire ad felhatalmaz�st a c�geknek. Lehet-e erre hivatkozva v�gkiel�g�t�st nem fizetni, azonnali hat�llyal elbocs�tani embereket, ez ad-e olyan lehet?s�geket a munk�ltat�knak a munkav�llal�kkal szemben, amelyek norm�l esetben nem ker�lnek el?. T�bb levelet k�ldtek olvas�k, amelyeket a c�gek k�ldtek nekik, amelyben a korm�ny �ltal kihirdetett vesz�lyhelyzetre hivatkoznak, �s erre hivatkozva hirdetnek ki dolgokat. De mit hirdethetn�nek ki?
Kett� kell v�lasztani a v�laszt: a jogviszony megsz�ntet�s�nek k�r�re �s az egy�b munk�ltat�i int�zked�sek k�r�re. A jogviszony megsz�ntet�s�nek k�r�ben specialit�s ebben a tekintetben nincs. Mondjuk �gy, hogy a v�lasz az, hogy a munk�ltat� m?k�d�s�vel �sszef�gg? okra alap�tott felmond�sn�l ez lehet egy megalapozott felmond�s, az okszer?s�g, ar�nyoss�g �s m�lt�nyoss�g k�vetelm�nyeit betartva. Azonban term�szetesen az egy�b munkajogi v�delmet, vagy h�t mondjuk �gy, hogy a munkav�llal�k m�lt�nyos �rdekeit szem el?tt tart� int�zm�nyek, �gy
A V�GKIEL�G�T�S �S A FELMOND�SI ID? AL�L SEMMILYEN SZINTEN NEM JELENT EZ A HELYZET FELMENT�ST VAGY KIV�TELT.
A m�sik oldalr�l megk�zel�tve, azonnali hat�ly� felmond�snak sem lehet ez az indoka. Az azonnali hat�ly� felmond�s ugyanis egy annyira speci�lis, �s egyben a legs�lyosabb munka�gyi szankci�, hogy az norm�l, hat�rozatlan idej? munkaszerz?d�s eset�n tulajdonk�ppen valamilyen nagyon s�lyos szerz?d�sszeg�shez, olyan munkav�llal�i magatart�shoz k�t?dhet, amely vagy a munkaviszonnyal �ll �sszef�gg�sben, vagy a munkaviszonnyal nem �ll �sszef�gg�sben, de mindenk�ppen valami olyan munkav�llal�i szab�ly- vagy szerz?d�sszeg�s, amely jelen esetben nem mer�l fel, mert itt a munk�ltat�i oldalr�l besz�l�nk.
MAGYARUL, EZ NEM LEHET AZ AZONNALI HAT�LY� FELMOND�SNAK AZ INDOKA.
Van egy b�keid?ben is nagyon speci�lis rendelkez�se a Munka T�rv�nyk�nyv�nek, hogy a hat�rozott idej? munkaviszonyokn�l, amit egy�bk�nt norm�l felmond�ssal, teh�t nem azonnali hat�ly� felmond�ssal meg sem lehetne am�gy sz�ntetni, ott van a Munka T�rv�nyk�nyv�nek egy olyan rendelkez�se, hogy ha a hat�rozott idej? munkaviszonyt a munk�ltat� k�ls? elh�r�thatatlan okn�l fogva nem tudja fenntartani, akkor sima felmond�ssal megsz�ntetheti, de itt visszat�r�nk a sima felmond�s, ma m�r jelz? n�lk�li felmond�s szab�lyaira, ahol be kell tartani az im�nt eml�tetteket, teh�t indokol�si k�telezetts�g, val�s�g, okszer?s�g �s vil�goss�gnak meg kell felelni.
Teh�t akkor m�g egyszer, hogy ez tiszta legyen: erre a j�rv�nyra, mint vis maiorra hivatkozva azonnali hat�llyal elvileg nem lehet munkaviszonyt megsz�ntetni.
Nem. Egyoldal� jognyilatkozattal, erre hivatkozva, azonnali hat�llyal, teh�t amit r�gen a szakzsargonban rendk�v�li felmond�snak mondtunk, ilyen t�pus� felmond�ssal, erre hivatkozva jogviszonyt nem lehet megsz�ntetni.
Ezt fontos tudni, azt hiszem, mindenkinek. Kicsit pr�b�ltam �sszegezni, hogy nagyj�b�l mik azok az opci�k, amiket f�lk�n�ltak a c�gek a munkav�llal�knak, az olvas�knak. Nagyj�b�l az kerekedett ki, hogy a munkaad� azt mondja, hogy a dolgoz� vagy vegye ki a megmaradt szabads�gait �s ut�na majd megl�tjuk, vagy mindenkit elk�ldenek fizet�s n�lk�li szabads�gra, vagy cs�kkentik a munkaidej�t �s ezzel a fizet�s�t, vagy pedig azt mondj�k, hogy mondjon f�l a dolgoz�, pontosabban...
Olyan helyzetet teremtenek, hogy a munkav�llal� mondjon f�l.
Igen, vagy olyan t�rt�netek is j�ttek, hogy k�z�s megegyez�sr?l sz�l� szerz?d�seket nyomnak az emberek orra al�, de erre majd m�g visszat�r�nk. De p�ld�ul a kezemben tartok egy levelet, amelyet egy c�g k�ld�tt a dolgoz�inak, amelyben k�l�nb�z? opci�kat sorol fel. Ez a c�g h�rom opci�t sorol fel: az egyik, hogy fizetetlen szabads�gra k�ldi az embert, a m�sik, hogy a munkav�llal� �lhet a felmond�si lehet?s�g�vel, a harmadik pedig az, hogy kiveszi a szabads�g�t, �s ut�na vagy fizetetlen szabads�gon lesz, vagy felmond. Menj�nk v�gig ezeken a lehet?s�geken, hogy itt mi jogszer?, mi nem �s mik a lehet?s�gek!
Az �ltalad eml�tett jogint�zm�nyekn�l meg�llapod�s sz�ks�ges. P�ld�ul olyan, hogy a munk�ltat� fizet�s n�lk�li szabads�gra elk�ldi a munkav�llal�t, olyan nincs. Ezt meg�llapod�ssal lehet rendezni. Vannak egy�bk�nt a Munka T�rv�nyk�nyv�ben olyan esetek, amikor k�teles a munkav�llal� k�relm�re fizet�s n�lk�li szabads�got engedni a munk�ltat�. A boldog b�keid?ben az olyan t�pus� esetekre kell gondolni, mint amikor fizet�s n�lk�li szabads�g illeti meg a munkav�llal�t mondjuk a h�rom �v alatti gyermek gondoz�sa idej�re. T�rsadalombiztos�t�si oldalr�l a klasszikus gyes-gyed. De fizet�s n�lk�li szabads�g t�rv�nyben nem meghat�rozott esetben kiz�r�lag a felek meg�llapod�sa alapj�n t�rt�nhet, teh�t
OLYAN, HOGY A MUNK�LTAT� GONDOL EGYET, �S ELK�LDI A MUNKAV�LLAL�T FIZET�S N�LK�LI SZABADS�GRA, ILYEN NINCS.
Mint ahogy olyan sem lehetne elvileg, hogy m�snapt�l a rendes, teh�t nem fizet�s n�lk�li szabads�gra k�ldi a munkav�llal�t a munk�ltat�, erre ugyanis a t�rv�ny 15 napos hat�rid?t szab. Ez azt jelenti, hogy legk�s?bb 15 nappal a szabads�g megkezd�se el?tt t�j�koztatni kell a munkav�llal�t arr�l, hogy szabads�gra k�ldi, �gymond szabads�gra k�nyszer�ti a munkav�llal�t. Ez is fel�l�rhat� meg�llapod�ssal, teh�t hogyha a felek meg�llapodnak, akkor a 15 napos szab�ly is �tl�phet?, �s akkor ez ak�r m�r m�snap is megt�rt�nhet. De m�g egyszer mondom, ezek egy�ttm?k�d�sen �s akarategyez?s�gen alapul� meg�llapod�sok alapj�n t�rt�nhetnek csak.