A BCG-olt�s enyh�theti a koronav�rus-betegs�g t�neteitForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2020-03-31 08:41:59 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/33523
Címkék: Bihari h�rek
Magyarorsz�g egyike azon kev�s orsz�gnak, ahol a tuberkul�zis ellen kifejlesztett BCG-olt�s mind a mai napig k�telez? minden eg�szs�ges kisbaba sz�m�ra. A BCG-r?l az ut�bbi �vtizedekben kider�lt, hogy a tbc-n k�v�l t�bb m�s betegs�g ellen is v�delmet ny�jt, illetve a kezel�s�kben lehet hasznos. Most t�bb orsz�gban is, ahol az olt�s nem k�telez?, gyorsan beoltj�k az eg�szs�g�gyi dolgoz�kat, azt rem�lve ett?l, hogy r�szleges v�delmet biztos�tanak sz�mukra a koronav�russal szemben. Lehet, hogy �gy lesz, de bizony�t�k m�g nem t�masztja al� ezt a rem�nyt.

Szerte a vil�gon az eg�szs�g�gyi dolgoz�k - orvosok, �pol�k �s mindenki, aki a fert?z�ttek kezel�s�n dolgozik - sokkal nagyobb vesz�lyben vannak, mint az �tlagemberek. A fert?z�si vesz�lyeztetetts�g�k m�rt�ktart� becsl�sek is legal�bb t�zszeresre lehet az �tlagnak. Amikor pedig t�lterhel?dik az eg�szs�g�gyi ell�t�rendszer, a k�rh�zakban kaotikus �llapotok alakulhatnak ki, illetve hi�ny keletkezik a v�d?felszerel�sekb?l, �s a fert?z�si kock�zat m�g sokszor magasabb lehet.

Minden �llam igyekszik ez�rt minden eszk�zt megragadni, hogy v�dje az eg�szs�g�gyi dolgoz�it. Ennek eszk�ze lehet a BCG-olt�s. Igen, a BCG-t a bakt�rium okozta tbc ellen fejlesztett�k ki, aminek semmi k�ze sincs a koronav�rushoz. �s m�gis, kor�bbi tudom�nyos bizony�t�kok arra utalnak, hogy az olt�snak j�val sz�lesebb a v�d?k�pess�ge, �s az immunrendszert �ltal�nosan felv�rtezi a legk�l�nf�l�bb k�rokoz�k ellen.

Ausztr�l, holland olt�programok

Ebb?l kiindulva t�bb �llamban (ahol nem �ltal�nos az �jsz�l�ttek BCG-olt�sa) klinikai teszteket kezdtek a vakcin�val, hogy kider�lj�n, t�nyleg j�-e valamennyire az �j koronav�rus ellen. A tesztekbe bevont els? alanyok �ppen az eg�szs�g�gyi szakemberek, �s a k�s�rleteket megk�nny�ti, hogy a BCG m�r 100 �ve bizony�tottan elhanyagolhat� kock�zattal j�r� olt�s. Vagyis ki van pr�b�lva, nem kell f�lni att�l, hogy nem ismert mell�khat�sai lesznek az oltottakon.

QP | Quality Placement

Ausztr�li�ban m�ris 4000 orvost, �pol�t �s egy�b eg�szs�g�gyi dolgoz�t immuniz�lnak a k�vetkez? hetekben egy randomiz�lt, kontrollcsoporttal v�gzett klinikai vizsg�lat sor�n, �s a tesztet a WHO is t�mogatja. A vizsg�latot a Murdoch Gyermekgy�gy�szati Kutat�int�zet (MCRI) koordin�lja, �s azzal indokolj�k a sz�ks�gess�g�t, hogy a BCG-olt�s a m�ltban m�r t�bbsz�r bizony�totta hat�soss�g�t a l�g�ti fert?z�seket okoz� v�rusok ellen, az immunrendszer er?s�t�se r�v�n.

Azt rem�lj�k, hogy a covid-19 t�neteinek ritkul�s�t, illetve enyh�l�s�t fogjuk tapasztalni azon eg�szs�g�gyi dolgoz�k k�r�ben, akik megkapj�k a BCG-olt�st

- mondta Nigel Curtis, az MCRI fert?z?betegs�gek-kutat�csoportj�nak vezet?je.

Hollandi�ban m�r a m�lt h�ten megkezd?dtek a tesztek. Az orsz�g egyike azon kev�s orsz�gnak, ahol nem haszn�lt�k (eddig) sz�les k�rben a BCG-olt�st a tbc visszaszor�t�s�ra, mert a hivatalos �ll�spont szerint a betegs�g olyan ritk�n fordul el? a t�rsadalomban, hogy azt tesztel�ssel is nyomon lehet k�vetni, �s v�dekezni ellene. Els? k�rben ezer holland eg�szs�g�gyi dolgoz�t fognak beoltani a BCG-vel vagy placeb�val, �s ugyanazt fogj�k vizsg�lni, mint az ausztr�lok.

M�s ellen is v�d

A BCG a Bacillus Calmette�Gu�rin r�vid�t�se. A tbc-t okoz� Mycobacteriumok legyeng�tett, de �l? t�rzs�t tartalmazza, amelyet a kifejleszt?ir?l, Albert Calmette-r?l, illetve Camille Gu�rinr?l neveztek el, akik a m�lt sz�zad els? �vtizedeiben a francia Pasteur Int�zetben kutattak. A vesz�lyes Mycobacteriumot 13 �v alatt 239-szer teny�sztett�k ki �jra �s �jra (gyakorlatilag 239 nemzed�ket hoztak l�tre bel?le), �s minden gener�ci�b�l kiv�lasztott�k az egyre kev�sb� virulensebb p�ld�nyokat. �gy az I. vil�gh�bor� v�g�re megalkottak egy olyan t�rzset (ez a BCG), amely m�r nem k�pes tbc-t okozni, de az ellene kialakul� immunv�laszt kiv�ltja.

Ami viszont most k�l�n�sen �rdekess� teszi, az, hogy �gy t?nik, a BCG-olt�s hat�sa nem teljesen specifikus a tbc-re, hanem sz�mos m�s, ak�r a Mycobacteriummal k�sz�n?viszonyban sem l�v? k�rokoz�val szemben is ad bizonyos fok� v�delmet. Ez rendk�v�l ritka, hiszen a legt�bb vakcina kiz�r�lag azt a v�rust vagy bakt�riumot hat�stalan�tja, amelynek receptoraihoz specifikusan k�t?dni tud.

Az �j koronav�russal szembeni hat�soss�g�r�l egyel?re nincsenek konkr�t adatok, de sok egy�b v�rusfert?z�s eset�ben vannak, �s ezek rem�nykelt?k. K�t Bissau-Guine�ban �l? �s dolgoz� d�n kutat� p�ld�ul az elm�lt �vtizedekben felfedezte, hogy a BCG-olt�s megel?zte az �sszes fert?z�sek 30 sz�zal�k�t - f�ggetlen�l att�l, hogy milyen k�rokoz� okozta ?ket - az olt�st k�vet? egy �vben.

Ezt az eredm�nyt t�bben vitatj�k.�A WHO �ltal 2014-ben k�sz�tett review tanulm�ny (amely a t�m�ban el�rhet? sok vizsg�lat eredm�nyeit elemezte egy�ttesen) meg�llap�totta ugyan, hogy a BCG-vel beoltott gyerekek haland�s�ga cs�kkent, de a BCG m�sfajta fert?z�sekkel szembeni v�d? szerep�t al�t�maszt� bizony�t�kokat meglehet?sen k�ts�gesnek min?s�tette. Egy �jabb, 2016-os hasonl� tanulm�ny m�r egy fokkal hihet?bbnek �t�lte az �sszef�gg�st, de ez is megjegyezte, hogy rendes klinikai vizsg�latok kellenek. Nos, ezek most megt�rt�nnek.

Egyre t�bb a rem�nykelt? adat

Ugyanakkor az elm�lt n�gy �vben m�r sz�mos olyan eredm�ny sz�letett, amelyek al�t�masztj�k, hogy a BCG �ltal�nosan hat�konyabb� teszi az immunrendszert.�Az immunrendszer m?k�d�s�nek klasszikus modellje szerint a v�dekez?rendszer k�t �ga m?k�dik p�rhuzamosan. A velesz�letett immunit�s nem k�rokoz�specifikus, �s nincs is sz�ks�g arra, hogy az illet? tal�lkozzon kor�bban a betegs�ggel, �gy is elpuszt�tja a patog�nek 99 sz�zal�k�t.

A m�sik �g az adapt�v immunit�s, amelyben a T �s B-immunsejtek kifejezetten az adott k�rokoz� ellen alakulnak ki, majd a fert?z�s elm�lt�val kis r�sz�k mem�riasejtekk� alakul, hogy az �jabb t�mad�skor m�r gyorsan legy�rthassuk a sz�ks�ges ellenanyagokat �s immunsejteket.

Az �ltal�nos felt�telez�s szerint a velesz�letett immunv�lasznak nincs mem�ri�ja, vagyis az �jabb fert?z�sre adott reakci�k nem f�ggenek a kor�bbi betegs�gekt?l. Csakhogy �gy t?nik, hogy m�gis van, �s az elm�let kidolgoz�i ezt "edzett immunit�snak� (trained immunity) nevezt�k el. A felt�telez�sek szerint a b?r al� adott BCG-olt�s m�g h�napokig akt�v marad a szervezetben, �s a velesz�letett immunit�st tr�ningezi, ami miatt az

�LTAL�NOSAN ER?SEBB� V�LIK A LEGK�L�NF�L�BB K�ROKOZ�K ELLEN.

K�t �vvel ezel?tt m�r v�geztek egy placebo-kontroll�lt klinikai vizsg�latot, amikor embereket vakcinak�nt haszn�lt, legyeng�tett s�rgal�z-v�russal fert?ztek meg. �gy tal�lt�k, hogy a BCG-olt�s v�detts�get ny�jtott ezzel a Mycobacteriumhoz nem k�t?d? k�rokoz� ellen is. felt�telez�sek szerint ennek oka, hogy az olt�s ��tprogramozza� az immunsejteket, ami miatt azok �ltal�nosan hat�konyabbakk� v�lnak.

Az elm�let k�zponti alakja, Mihai Netea, a holland Radboud Egyetem orvoskar�n m�r tavaly, a koronav�rus felbukkan�sa el?tt elkezdte megtervezni G�r�gorsz�gban �s Hollandi�ban a BCG-olt�s �ltal�nos v�d?hat�s�t vizsg�l� klinikai tesztet, de ez most hirtelen nagyon s�rg?ss� v�lt.

Az id?sek v�delme

K�zben az Exeteri Egyetemen, illetve a n�met Max Planck Int�zetben is bejelentett�k, hogy BCG-olt�programokat ind�tanak az id?sek k�r�ben, hogy azt vizsg�lj�k, a vakcina megv�di-e ?ket a betegs�gt?l. A BCG nagy el?nye a m�g csak k�s�rleti f�zisban l�v? gy�gyszer-, illetve vakcinajel�ltekkel szemben, hogy m�r 100 �ve ismert �s enged�lyezett szer. �gy, m�g ha v�g�l kider�l, hogy az �j koronav�rus okozta betegs�ggel nem tud mit kezdeni, akkor is csak el?ny�re v�lik mindenkinek, aki megkapja.

Magyarorsz�gon 1954 �ta k�telez? minden eg�szs�ges kisbab�nak a BCG-olt�s, amit rendszerint m�r a sz�l�szeten, n�h�ny napos korukban meg is kapnak. A BCG az ut�bbi �vekben az olt�sellenesek keresztt�z�be ker�lt, de az �ll�t�lagos vesz�lyess�g�t semmi sem t�masztja al�, az semmi m�s, csak r�mh�rkelt�s. Felmer�lt, hogy kiveszik a k�telez? olt�sok k�z�l, de ez eddig nem val�sult meg.

Viszont az 1954 el?tt sz�letettek (vagyis a 65 �vn�l id?sebbek) nincsenek t�megesen beoltva. R�ad�sul �ppen ez az a koroszt�ly, amelyre egy�bk�nt is sokkal vesz�lyesebb a koronav�rus-fert?z�s. Felvethet?, hogy nem lenne el?ny�s, ha megel?z�sk�ppen olt�program kezd?dne Magyarorsz�gon is a nem oltott id?sek r�szv�tel�vel. Ugyanakkor meggondoland�, hogy mekkora kock�zata van annak, hogy sok id?s embernek az eg�szs�g�gyi int�zm�nyekbe kell mennie az olt�sok bead�s��rt.

FONTOS MEG�RTEN�NK, HOGY MIK�ZBEN VAL�BAN VAN ES�LY ARRA, HOGY A BCG-OLT�S ENYH�THETI A T�NETEKET, AZ VAL�SZ�N?TLEN, HOGY TELJES V�DETTS�GET ADNA A FERT?Z�S ELLEN.

Nagyon val�sz�n?, hogy az ember ugyan�gy fert?zhet, f�ggetlen�l att�l, hogy megkapta-e a BCG-t vagy sem. R�ad�sul az id?sek vesz�lyeztetetts�ge m�g akkor sem cs�kken, ha kider�l, hogy a BCG val�ban hat a koronav�rus ellen. Ez�rt tov�bbra is fenn kell tartani, s?t esetleg szigor�tani kell az embereket egym�st�l elk�l�n�t? int�zked�seket.

Bor�t�k�p: Getty Images Hungary / Bsip

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!